Magyar Asztal

Éppen tegnap írtam egy bejegyzést a fuzárium gomba veszélyeiről és lám, ma már az RTL Klub oldalán is olvasható a hír, miszerint egy 5 éves kislánynál hormonzavarokat okozott a fuzárium-toxin mérgezés. A kislány nagy mennyiségű gabonapelyhet fogyasztott, mivel a család az egészséges táplálkozás híve.

További részletekért a fentebb linkelt cikket érdemes elolvasni. Azt hiszem, erre az esetre pontosan illik az a mondás, hogy a szónak ereje van. Jelen esetben éppen sajnos.

Az eset egyébként nem képvisel olyan nagy szenzációt világviszonylatban, mivel 1933-ban Peruban, Lina Medina 5 és fél évesen adott életet egy egészséges gyermeknek. Az édesapát természetesen rögvest le is tartóztatták nemi erőszak vádjával, azonban bizonyítékok híján el kellett hogy engedjék. A gyermek apjának kilétéről Lina Medina később sem beszélt a sajtónak. Részletek itt olvashatók.

Az eset miatt Budapesten rendkívüli ülést tart a Élelmiszerbiztonsági Hivatal is.

"Akár egymilliárd forint kárt is okozhattak azok a csalók, akik gyümölcsöt és zöldséget árusító spanyol, holland, belga, francia és olasz cégeket károsítottak meg az elmúlt években, közölte a rendőrség hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten. Több fiktív cég nevében rendelt meg primőr árut egy magyar banda, majd a leszállított árut egyszerűen nem fizették ki.

Több fiktív cég nevében rendelt meg primőr árut egy magyar banda, majd a leszállított árut egyszerűen nem fizettek ki, mondta Nagy Ágnes őrnagy, a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztályának munkatársa. Csalás miatt a rendőrség 12 ember gyanúsított meg, ebből kilencen előzetes letartóztatásban vannak, egy ember pedig lakhelyelhagyási tilalom alatt áll. Az ügynek eddig körülbelül 80 sértettje van, a kár 710 millió forint, de ez - a sértettek számának várható emelkedése miatt - akár az egymilliárd forintot is elérheti - közölte.

Az eljárás zöldségekkel és gyümölcsökkel kereskedő holland cégekkel kapcsolatban álló hitelbiztosító feljelentése nyomán indult 2004-ben. Később egy másik cégcsoport is tett feljelentést a rendőrségen amiatt, hogy több magyar gazdasági társaság nagy értékben vásárolt spanyol, francia, olasz és belga cégektől zöldséget és gyümölcsöt, valamint ruhaneműt, ám az árut hiába szállították le, az ellenértéket nem fizették ki a magyar cégek." - agraroldal.hu -

Igen, ezzel lehet bizony jó hírét kelteni az országnak! Egyik szemem sír, a másik nevet, elvégre egy bizonyos szempontból örülhetnénk is, mivel ezek után valószínűleg tízszer is meggondolja egy cég, hogy gyümölcsöt vagy zöldséget akarjon-e eladni Magyarországon. Másfelől viszont ezek a kis stiklik járatják le hazánkat a külföldiek szemében. Nem csupán az idelátogató túristák vihetik a rossz tapasztalatokat hazájukba. Ezek az esetek sokkal nagyobb horderejűek, a média hamar lecsap rájuk, így aztán sokkal több ember fülébe jut el a híre a csalásnak. Aztán lassan kialakul az országról a valódi imázs...

Egy korábbi bejegyzésben említést tettem a fuzárium nevű gabonanövény betegségről, mely újabban egyre nagyobb hangsúlyt kap mind élelmiszer-egészségügyi, mind pedig takarmánybiztonság-ügyi szempontból.

A gabonaféléket megtámadó, nálunk csak fuzáriumnak (Fusarium graminearum) nevezett gomba a mérsékelt égövben széles körben elterjedt kártevő. Az EU 2001-ben hozott mikotoxin (gomba méreganyag) szintet szabályozó rendelete azonban csak az aflatoxin maximális szintjét határozza meg, a fuzárium toxin koncentrációra egészen 2006-ig nem mondott ki szabályt.

Bár az alapvető termesztéstechnológiai szabályok betartásával - fémzárolt vetőmag stb... - nagyrészt ki lehet küszöbölni a növények fertőződését, 100%-os védekezés nincs a betegség ellen. Így a gomba szépen tenyészik, az élelmiszerekbe pedig bekerül, amit a vásárló pedig nap mint nap elfogyaszt.

A Fuzárium toxinjainak veszélyességét felismerve több EU-s tagállam szabályozni kívánta a maximális toxinmennyiséget, mely nem elsősorban a felnőtteket, hanem a gyerekeket, serdülőket veszélyeztette.

"A 2006/576/EC bizottsági ajánlás a deoxinivalenol, zearalenon, ocharatoxin-A, -T2, -TH2 és fumonizinek hatáértékeit állapítja meg."- eutakarmany.com -

Az aláhúzott toxinokat a Fuzárium nemzetségbe tartozó gombafajok termelik. A toxin mennyiségének meghatározását is szabályozzák. Részletek itt olvashatók.

A mikotoxinok meghatározott maximális szintje persze nem jelenti a biztonságot és az egészséges élelmiszert! Vegyük példának az aflatoxint, amelyet az Aspergillus nemzetségbe tartozó gombafajok termelnek. Az aflatoxinról azt kell tudni, hogy már a legkisebb kimutatható mennyiség is bizonyíthatóan karcinogén, azaz rákkeltő hatású. Gyakorlatilag nincs aflatoxintól mentes gabonaállomány, így a szabályokban meghatározott maximális mennyiségnek is csupán az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szintet határozták meg. A biztonság ábrándja nemde?

Ami pedig a görbe tükör: a vegetáriánusok vannak a legnagyobb veszélyben, hiszen ők arányaiban nézve több gabonát fogyasztanak mint "húsevő" embertársaik, ezúton a toxinbevitel esélye is nagyobb. Szóval azok a vegák akik egészségügyi (BSE, madárinfluenza, sertésinfluenza) meggondolásból mondtak le a húsevés örömeiről, most kicsit magukba szállhatnak.

Demendi László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei agrárkamara elnöke szerint problémás lesz az idei évben is a meggy értékesítése. Ezen a területen is, akárcsak a tej esetében, a felvásárlók és a feldolgozók határozzák meg az árat, ami várhatóan 60 forint körül fog alakulni.

"A szárral szedett meggyért kilogrammonként csak 100, míg a szár nélküli gyümölcsért mindössze 50-60 forintot ajánlanak a felvásárlók." - agroinform -

4100 hektáron termelnek összesen meggyet, s 16.000-16.500 tonna termésre számítanak a gazdák. Szóval van meggy még annak ellenére is, hogy több mint 900 hektáron szinte mindent letarolt az elmúlt napokban gyakori jégverés. Csupán az eladás a problémás. Persze ugyanez a helyzet a tej esetében is.

Érdemes megfigyelni a meggy termőterületének évről évre történő csökkenését... A termőterület csökkenése pedig magával vonja a termésmennyiség esését is. 2007-ben pl. a KSH adatai szerint 42.571 tonna meggy termett és az átlagos felvásárlási ár 188,2 forint volt (ez országos adat, míg a fenti 16.000 tonna csak SzSzB megyére vonatkozik).

Demendi szerint összefogásra lenne szükség a gazdák között (akárcsak az összes többi ágazatban - a szerk.) csak így lehetne magasabb árat kicsikarni a felvásárlóktól és feldolgozóktól. Révén, hogy magyarokról van szó, erre az összefogásra vajmi kevés esélyt látok...

Januárban nyílt az első ún. szociális bolt Budapesten. Nem idősek vagy betegek étkeztetésére kell azonban gondolni! A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) hívta életre ezt a bolthálózatot, mely ma már 18 üzlettel áll a vásárlók rendelkezésére. Hogy mi ebben olyan érdekes? Nézzük csak...

A szociális boltok lényege, hogy közvetlenül a termelőtől veszik meg az árut,- így kikerülve a felvásárlókat, terjesztőket, viszonteladókat akik mind-mind óriási haszonnal adták tovább portékáikat - szinte termelői áron, alacsony árréssel tudják értékesíteni a friss árut. A kezdeményezés olyan sikeres, hogy hamarosan minden megyeszékhelyen, valamint a főváros összes kerületében legalább kettő ilyen bolt fog működni. A nép örül: olcsó élelmiszer, friss és még a nemzeti érzelműek is elmorzsolhatnak egy könnycseppet a szemük sarkában, ugyanis csak magyar gazdáktól vásárolnak fel. Így elkerülhető, hogy a finom görögdinnye a az Auchan előtti aszfalton landoljon, mint ahogy az tavaly nyáron megtörtént, valamint az almatermesztők (igaz, ipari almáról volt szó) is nehéz helyzetben voltak tavaly. Azóta is folyamatos a gyümölcstermelők aggodalma, így nekik szinte megváltást jelent, a biztos piac, még ha egyelőre csak viszonylag kis mennyiséget is képes felvásárolni tőlük a szociális bolthálózat.