Magyar Asztal

"Nincs sertéspestis Magyarországon - szögezte le Gőgös Zoltán, a földművelésügyi minisztérium államtitkára a kormányszóvivői tájékoztatón csütörtökön.

Ezen a kaposvári telepen egy hónapja jelentkeztek állatbetegségi problémák, elhullások, ezt követően vizsgálatokat végeztek és addig a telep és a környező település karanténját elrendelték. A vizsgálat megállapította, hogy nem sertéspestisben pusztultak el az állatok, de érdemi magyarázatot az elhullásra nem találtak, ezért az 50 állatot - kártalanítás nélkül - leölték. Pénteken feloldják a zárlatot, mivel további megbetegedés nem jelentkezett."

- FVM.hu -

Itt ötven állatról van szó, míg a sonline.hu 70 példányról számol be. Ennyit a pontos információáramlásról. Végülis a dolog ezen része lényegtelen, nyugodtan vegyük mérvadónak az FVM híradását. Azonban nézzük a dolgokat reálisan: valaki sertéspestist kiált, amivel az ország sertésexportját és több gazda megélhetését ingatja meg. Ezek után már csak azt nem értem, hogy miért nem kiabálják azt is, hogy fuzárium veszély van? Mivel ez a probléma is egész Európát érinti, rengeteg betegséget okoz(hat) ez a gabonákon élősködő gomba, de mégsem rohangálnak az emberek az utcán és nem folyik a csapból is ez. (Persze mondhatnánk, hogy a fuzárium nem halálos. Aki többet szeretne tudni róla, az kattintson ide.)

Ezek után érdemes volna említést tenni a szalmonelláról is. Az EU 2001 óta foglalkozik ezzel a betegséggel komolyabban. Évente 160.000 ember betegszik meg tőle és 200 halálos áldozatot is szed. Szóval szerintem veszélyesebb a sertésinfluenzánál, tekintve, hogy az étkezési tojások elég nagy hányada hordozza a szalmonella (Salmonella parathypi) baktériumot...

Kiváncsi vagyok, hogy vajon itthon hányan nem esznek se baromfit, se sertést az influenza miatt? Ti képesek lennétek lemondani a finom rántotthúsról vagy a sült csirkecombról, csak mert a tévében azzal riogatnak, hogy a világon már mindenhol felütötte a fejét a betegség? Vagy ezek után már lesz olyan is, aki nem eszik tojást a szalmonella miatt és persze kenyeret sem a fuzárium végett? Sikerült valakit megijeszteni?

"A mezőgazdaság és az élelmiszeripar a jelenlegi gazdasági körülmények között húzóágazattá válhat, és a válságból az egyik kivezető utat jelentheti - hangoztatta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.

Hozzátette: a magyar mezőgazdaság múlt évi exportteljesítménye elérte az 5,7 milliárd eurót, az import pedig csak 3,8 milliárd euróra rúgott. Vagyis az agrárgazdaság pozitív szaldója csaknem elérte a kétmilliárd eurót.
Ez a tendencia az idei első negyedévben sem tört meg, azaz az élelmiszerfogyasztás számottevően nem csökkent a globális gazdasági válság hatására sem." - MTI -

Azt a mindenit! Ki hitte volna? Magyarország már a középkorban is agrár ország volt! Még a gyengébbek is rájöhettek, hogy bizony a mezőgazdaság volt a húzó ágazat itthon. Normális esetben ugyebár... Persze az elmúlt évtizedek erőszakos iparosítása eltorzította a helyzetet, de ez nem változtat a tényen: Magyarország legnagyobb lehetősége a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban van!

Különösen nevetséges a fejtegetés, hogy mennyi is az exportunk és mennyi az importunk. Na jó, ha olyan rohadtsok tejet termelünk, akkor mégis miért vannak tömve a boltok cseh, lengyel és szlovák tejjel? Miért lógnak fűzérekben a kínai fokhagymák a közértekben és miért kell a gazdáknak folyton attól félniük, hogy nem tudják eladni terményeiket?!

A válságból a mezőgazdaság fogja kihúzni az országot? Kétlem. Csupán a gazdasági mutatók amúgy katasztrofális állapotát fogja kicsit tupírozni. Bár az idei éppenséggel nem, mivel elég rossz termésre számíthatunk szinte minden művelési ágban. Elég csak a zöldborsó árát nézni: 700 Ft/kg... (Megjegyzem, a kukorica termése még jó lehet az elmúlt néhány hét esőzései miatt.)

Szóval a miniszterünk ismét mondott valami egetrengetően nagynak tűnő dolgot, amit mindenki tud. Bár az importtal kapcsolatos kérdésemre szívesen várnám az esetleges válasz variációkat...

Tájékoztató
a "Minőségi Magyar Sertéshús" védjegy
megfelelőség - tanúsítási rendszer bevezetéséről

A széles közvélemény nem ismeri a hazai sertéstenyésztők és hizlalók eredményeit, nem tájékozottak afelől sem, hogy mennyire biztonságos a magyar sertéshús. Az elmúlt időszak nyugat-európai sertéshús botrányai (dioxin, antibiotikum, szermaradvány, szalmonella) felhívták a figyelmet arra, hogy az importhúsok fogyasztása több veszélyt jelenthet. A fogyasztók jobb tájékoztatása, a hazai és biztonságos termék forgalmazásának elősegítése szükségessé teszi a magyarországi húsok megkülönböztető emblémával történő jelölését. Ezt a célt szolgálja a Minőségi Magyar Sertéshús (MMS) tanúsító védjegy alkalmazása, mely mind az alapanyag-termelés, mind a feldolgozás folyamatában biztosítja a hiteles megkülönböztetést.

MINŐSÉGI MAGYAR SERTÉSHÚS VÉDJEGY

A magyar eredetet és minőséget garantáló sertés tőkehúsra, bőrös félsertésre, darabolt húskészítményekre (pl. parasztsonka, kolozsvári szalonna, füstölt tarja stb.) adaptált tanúsító védjegy.

Létrehozásának célja: ...

• a Magyarországon kereskedelmi forgalomban lévő minőségi magyar sertéshús megkülönböztetése a piaci termékkínálatban,
• a sertéstenyésztők és sertéshústermelők ösztönzése a minőségfejlesztésre,
• az élelmiszer-kereskedők tájékoztatásának segítése a minőségi magyar sertéshúsok kiválasztásában,
• a fogyasztói döntések befolyásolása a biztonságos magyar sertéshús vásárlására,
• a sertéshúst előállítók piacrajutásának segítése.

A védjegyet kaphatják a sertések ha:

• a levágott sertések szülei legalább 50%-ban hazai fiaztatásból és tenyésztésből származnak,
• a magyar sertések hazai vágóhídon kerülnek levágásra, feldolgozásra (darabolás, csomagolás),
• az állatokat GMO mentes abrak takarmánnyal etetik, amelynek legalább 30 % a hazai termelésből származó kukorica,
• a keveréktakarmányok kiegészítőjeként melegvérű állatokból készült állati fehérjét nem használnak,
• 80 kg élősúly felett az állatokat antibiotikummal vagy más élelmiszer-egészségügyi kivárást igénylő gyógyszerrel nem kezelik,
• EU idevonatkozó állatjóléti feltételeit betartják,
• a vágóhídon olyan nyomonkövethetőségi rendszert alkalmaznak, amelyben a húsok a teljes folyamatban azonosíthatók és visszavezethetők az élőállat származásáig,
• vágásra a rendszerben nyilvántartott 95 kg élősúly feletti sertések kerülnek

Forrás: Magyar Sertéstartók Szövetsége

Június 7-én 427.213 szavazatott kapott a Jobbik. Alapvetően nem akartam politikai vonalat vinni a blogba, de úgy érzem, valami jó történt. Végre van a magyar politikának egy szereplője, aki észrevette, hogy az ennivaló nem a bolt polcain terem. Hogy néhány ember tart a markában hatalmas földterületeket, holott abból akár többszáz család is megélne. A probléma már a rendszerváltáskor felmerült, de az akkori - és a jelenlegi - politikai erőnek úgy tűnik érdekében állt az ügyet a szőnyeg alá söpörni.

A Jobbik három delegáltat küldhet Brüsszelbe az Európai Parlamentbe, hogy képviseljék a magyar érdekeket. Ez az első olyan alkalom amikor azt kell látnom, hogy egy politikus a győzelem után is tartja magát az ígéreteihez. Morvai Krisztina, a Jobbik lista-vezetője saját honlapján nyílt levélben keres szövetségeseket a magyar föld, a magyar vízkincs és a mezőgazdaság védelme érdekében. Ez dícséretre méltó. A politika eddigi résztvevői csupán egymás ócsárlásával voltak elfoglalva, míg az új, a harmadik erő leszáll a magas lóról és foglalkozik a választókkal.

Úgy érzem, hogy a magyar gazdák nem elsősorban a támogatásokra szorulnak. Nem. A lehetőséget kell biztosítani, hogy a jó minőségű árunak biztos piaca legyen az ország határain belül. Ehhez persze arra lenne szükség, hogy az értékesítés megoldott legyen. Ezzel pedig ki is lyukadtunk a Jobbik egy másik programpontjához; a multinacionális cégek közteherviseléséhez. Mert ugye a multi cégek nem adóznak. Ezzel persze óriási hátrányba taszítják a kis- és középvállalkozásokat. A kör pedig bezárult. Ilyen nehéz időkben, mikor gyakoriak az aszályok, a jégverés, nyakunkon a sertésinfluenza stb... szükség van arra, hogy valaki kiálljon végre a magyar mezőgazdaságért és befejeződhessen annak a pár monopol helyzetben lévő embernek (tejfeldolgozó- savanyító- és szárító nagyüzemek) mértéktelen gazdagodása, miközben a vidéki magyar pedig ott áll munka nélkül.

Egy átlagember aki esetleg gazdálkodásra szánná a fejét, egyszerűen nem jut lehetőséghez. A földárak az egekben vannak, amint valahol akad jó minőségű nagyobb földterület, azt valamelyik részvénytársaság rögtön megveszi. A hétköznapi polgár labdába se rúghat a tőkés, legtöbbször külföldi kézen lévő cégek mellett. Ezt a tényt magam is a bőrőmön érzem, nap mint nap találkozom ezzel. Bízom hát abban, hogy lassan elkezdődik a változás és végre meghallják odafent a Parlamentben a magyar ember; polgár és földműves hangját is.

Immáron Romániában is megjelent a H1N1 vírus, hallható a híradás kora délelőtt óta. Egy 30 éves nő New Yorkból érkezett haza és az első rosszullétek után a vizsgálatok bebizonyították, hogy sertésinfluenzával fertőzött. 99% bizonyosságú a teszt, de azért még Londonba is küldenek fel mintát vizsgálatra.

Bízom benne, hogy nem fog pánik kitörni az eset miatt, hiszen Bukarest nincs is olyan messze tőlünk, mint mondjuk Szingapúrtól az USA. (Az előbbi államban már több megbetegedést is regisztráltak, mindegyik esetben az Egyesült Államokból hazaérkező emberről van szó.)

Pedig éppen két hete annak, hogy a manna.ro oldalon olvasható cikkben a román egészségügy miniszter, Ion Bazac kijelentette, hogy felkészültek a vírus leküzdésére. Még szimulációs gyakorlatot is szerveztek.

Summa summarum; az A/H1N1 már a spájzban van, kiváncsian várom mikor lesz esedékes az első magyarországi diagnosztizálás.