Magyar Asztal

Hoax vagy mi?

Bár nem vagyok mikrobiológus, annyit azonban elmondhatok a napjainkban e-levelekben (és több hírportálon is) terjedő, a hasmenés járvánnyal kapcsolatos rémhírekről, hogy nem tűnik logikusnak, hogy háború esetén egy emésztő- és méregtelenítő szervrendszerre ható baktériummal kívánná tizedelni az ellent valamely nemzet. Kizártnak tartom, hogy a szóban forgó Escherichia coli törzset hadi célokra hozták volna létre.

A weben terjedő levél (is) O104:H4-es jelöléssel definiálja a járványt okozó törzset, míg a hivatalos szervek, mint például az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a STEC (Shiga-szerű toxin termelő Escherichia Coli) betűszót használja.

Az EFSA két lehetséges útvonalat jelöl meg a betegség elkapásához: elsődleges a szennyezett (fertőzött) zöldségek fogyasztása és a fertőzött állattal való kapcsolat, második a "széklet-száj" út, azaz ha az élelmiszert fertőzött ember kezelte, hiszen onnantól már ő is terjeszti a baktériumot. Az élelmiszerek szennyeződésének lehetséges okaként a szennyezett öntözővíz használatát jelöli meg a hatóság, illetve háziállatok közvetlen kapcsolatát a friss termékekkel (pl. szántóföldi zöldségekkel).

A zöldségek a teljes élelmiszerlánc során fertőződhetnek, így tehát nem csupán a termesztéskor, hanem az elsődleges feldolgozáskor, csomagoláskor és a boltokban, éttermekben is. A baktérium többnyire csak a növény felületén van jelen, de előfordulhat a növényen belül is. A fertőzés terjedését elősegítheti ha feldolgozzák a növényt, például ha szeletelik vagy reszelik, mivel ekkor nagyobb felület áll rendelkezésre a mikroba szaporodásához.

A levél említi, hogy több antibiotikum ellen rezisztens a törzs. Az EFSA adatai alapján az O104:H4 a következőkre toleráns: ampicillin, amoxicillin/klavulánsav, piperacillin/szulbaktám piperacillin/tazobaktám, cefuroxim, cefuroxime-axetil, cefoxitin, cefotaxim, cetfazidim, cefpodoxim, streptomycin, nalidixsav, tetraciklin, trimetoprim/szulfametoxazol.

Arra, hogy ezt a törzset valóban genetikai módosítással hozták volna létre, nincs említés, azonban érdemes tudni azt, hogy még a steril környezetben tartott baktériumtörzsek is képesek egyik napról a másikra rezisztenssé válni antibiotikumokra. Ez előfordult már gyógyszergyárak esetén, ahol is Aspergillus niger törzse vált rezisztenssé bizonyos antibiotikumra (A. niger törzsekkel termelnek ipari mennyiségben több anyagot is, így pl. citromsavat és amiláz enzimet is).

Sokan attól tartanak, hogy az EU egy ilyen baktériummal kívánja elriasztani az embereket a zöldségek fogyasztásától és ezzel az egészséges életmódtól. Amennyiben belegondolunk abba, hogy évente hány millió eurót költ az EU kertészeti beruházásokra, egyből észrevehető, hogy igen nagy hülyeség lenne beleölni ennyi pénzt olyan termék termesztésébe, amelynek piacát később direkt tönkreteszik. Ekkora öngólt még az EU-se rúgna...

Hogyan lehet elkerülni a megbetegedést?

Természetesen mindenkinek joga van félteni az életét, de pánikba esni azért nincs ok, mivel minden ország hatósága hangsúlyosan vizsgálja a zöldségszállítmányokat, az E. coli O104:H4 után kutatva. Amit a hétköznapi fogyasztó tehet, az nem több, mint hogy alaposan megmossa az elfogyasztásra szánt zöldségeket, illetve a főzéssel elpusztíthatók a patogén baktériumok. Aki pedig a házi kiskertben termeli magának a zöldségeket, nincs mitől félnie.

 Emlékeztek még a SARS vírusra?

A 2003-ban kitört, a WHO által is világméretűnek minősített járványba 774-en haltak meg. Ahhoz képest a jelenlegi járvány egyszerű megfázásnak tűnhet... Főleg azt figyelembe véve, hogy ennél hetente sokkal többen halnak meg világszerte közlekedési balesetekben.(Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egyetlen legyintéssel el lehetne intézni az E. coli okozta riadalmat.)

Aki további információkat szeretne megtudni az STEC-ről és igen jó angol nyelvtudással rendelkezik, olvassa el az EFSA oldalán található .pdf-et.

"A felmérések szerint mára feltámadt az igény a régen megszűnt helyi piacok feltámasztására. Csakhogy ehhez nem elég a puszta szándék, a szervezés, az engedélyek beszerzése speciális ismereteket követel, ami nélkül a jó szándékú kezdeményezés már több faluban és városban is megfeneklett.

A fővárosban, a második kerületi Pesthidegkúton már sikerrel vizsgázott az őstermelői piac modell. A helyi önkormányzat támogatásával a Máriaremetei templom melletti téren havi rendszerességgel kétezernél is több vásárló fordul meg, hogy a környékbeli kertekben eddig gyakran leszedetlen gyümölcsöt, a ház körül tartott tyúkok tojását, a zöldséget, tejet, friss baromfihúst beszerezzék a háziasszonyok. Mivel e piaci formában a kereskedői lánc rövidre van zárva, átlagban 15-20 százalékkal olcsóbb lehet itt vásárolni, mint máshol."

- agroinform.hu -

A vásárlási hagyományok is ugyanúgy változnak, mint a divat. Kitalálnak újabb és újabb ötleteket, aztán előveszik a régi módszert, kicsit leporolják, az aktuális helyzethez igazítják és ismét itt a felismerés: nem is olyan rossz!

A régi és egyben hagyományos piac, melynek lényege, hogy a hétköznapi emberek is eladóként léphetnek fel, az otthoni kiskertben termesztett zöldséget, gyümölcsöt, az ólban kapirgáló pár tyúk által termelt tojástöbbletet tudják eladni jóval olcsóbban mint ahogy az a boltokban kapható.

Remélhetőleg megszűnik a nagykereskedők által gyakorolt hegemónia, újra számítani fog, hogy amit az ember elad az ne csak olcsó legyen, hanem jó is, hiszen a hírnév és a becsület a tét. Míg egy multi egyetlen vállrándítással kifizeti a romlott áru eladásáért (esetleg) kirótt bírságot, addig egy hétköznapi embernek számít, hogy egy-egy vásárló milyen tapasztalatokat szerez a portékájával kapcsolatban. A jó bornak nem kell cégér elv ismét működhet. Amennyiben jól meg tudják szervezni a piacot.

"Akár egymilliárd forint kárt is okozhattak azok a csalók, akik gyümölcsöt és zöldséget árusító spanyol, holland, belga, francia és olasz cégeket károsítottak meg az elmúlt években, közölte a rendőrség hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten. Több fiktív cég nevében rendelt meg primőr árut egy magyar banda, majd a leszállított árut egyszerűen nem fizették ki.

Több fiktív cég nevében rendelt meg primőr árut egy magyar banda, majd a leszállított árut egyszerűen nem fizettek ki, mondta Nagy Ágnes őrnagy, a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztályának munkatársa. Csalás miatt a rendőrség 12 ember gyanúsított meg, ebből kilencen előzetes letartóztatásban vannak, egy ember pedig lakhelyelhagyási tilalom alatt áll. Az ügynek eddig körülbelül 80 sértettje van, a kár 710 millió forint, de ez - a sértettek számának várható emelkedése miatt - akár az egymilliárd forintot is elérheti - közölte.

Az eljárás zöldségekkel és gyümölcsökkel kereskedő holland cégekkel kapcsolatban álló hitelbiztosító feljelentése nyomán indult 2004-ben. Később egy másik cégcsoport is tett feljelentést a rendőrségen amiatt, hogy több magyar gazdasági társaság nagy értékben vásárolt spanyol, francia, olasz és belga cégektől zöldséget és gyümölcsöt, valamint ruhaneműt, ám az árut hiába szállították le, az ellenértéket nem fizették ki a magyar cégek." - agraroldal.hu -

Igen, ezzel lehet bizony jó hírét kelteni az országnak! Egyik szemem sír, a másik nevet, elvégre egy bizonyos szempontból örülhetnénk is, mivel ezek után valószínűleg tízszer is meggondolja egy cég, hogy gyümölcsöt vagy zöldséget akarjon-e eladni Magyarországon. Másfelől viszont ezek a kis stiklik járatják le hazánkat a külföldiek szemében. Nem csupán az idelátogató túristák vihetik a rossz tapasztalatokat hazájukba. Ezek az esetek sokkal nagyobb horderejűek, a média hamar lecsap rájuk, így aztán sokkal több ember fülébe jut el a híre a csalásnak. Aztán lassan kialakul az országról a valódi imázs...

Télen egy vagyonért lehet hozzájutni az éppen nem szezonális zöldségekhez, de ezek össze se hasonlíthatóak a nyáron vásárolt vagy éppen a kiskertben szedettekhez. A télen vett paradicsom például vastag húsú ugyan, de a héja is vastag, ezáltal nehezen vágható, ami pedig az ízét illeti... Pocsék.

Az a paradicsom amit nyáron vesz az ember a piacon, az is nagy valószínűséggel intenzív technológiával lett termesztve, mégis finom. Mi akkor a különbség?

A télen termesztett paradicsom palántája nem a szabad földbe kerül, hanem edélybe, amely a fóliaház vagy üvegház hőmérsékletét veszi át. A megvilágítás izzókkal vagy fénycsövekkel történik, melyek ki- és bekapcsolásáról természetesen számítógép gondoskodik, akárcsak a szellőztetésről és a páratartalomról is. A legmodernebb zöldséghajtatás (hajtatás = gyors, intenzív termesztés) esetén már nem is földbe ültetik a palántát. Ezt a módszert nevezik talaj nélküli zöldséghajtatásnak. Ilyenkor valamilyen háncsanyagba (pl. kókuszdió héja) vagy vízbe rögzítik a palántát és tápoldatot adagolnak, akár óránként is ha szükséges. Ezzel a módszerrel el lehet érni egy szezon alatt az 50kg/m² termésátlagot is.

Az ilyen technológiával termesztett zöldség nem egészségtelen, csupán íztelenebb a hagyományos, szántóföldekről származóknál. No meg persze drágább is.