Magyar Asztal

"A Magyar Agrárkamara (MA) növénytermesztési osztályán belül hét taggal megalakult az öntözésfejlesztési munkacsoport azzal a céllal, hogy a klímaváltozásnak ne vesztesei, hanem nyertesei legyenek a magyar agrártermelők - erről pénteken tájékoztatta a köztestület az MTI-t.

A munkacsoport fontos feladatának tekinti, hogy tekintettel a klímaváltozás már tapasztalható hatásaira, elősegítse a magyar termőföld eltartó képességének megőrzését, az öntözés fejlesztését a mezőgazdasági érdekeknek megfelelően.
A kitűzött feladatok végrehajtását és a további teendőket a testület kéthavonta vitatja meg. A munkacsoport tagjai vízgazdálkodási, műszaki és mezőgazdasági szakemberek.
A testület vezetőjévé Balla Ivánt, a Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat ügyvezető igazgatóját választották."

- MTI -

 Ez ugye szép és jó, de nézzük egy kicsit reálisan a dolgokat! Első és legfontosabb kérdés: miért választanak egy probléma megoldására olyan embert, aki már egy társulat ügyvezető igazgatója? Egy átlagember számára egy egyéni vállalkozás vezetése is napi 24 órát igénylő feladat, akkor egy vízgazdálkodási társulat kormányzása mellet hogy lesz Balla Ivánnak ideje arra, hogy az öntözésfejlesztési munkacsoportot sikeresen vezesse?

Számomra az volna az evidens, hogy egy ember egyszerre csak egy pozíciót tölthet be. Azt hiszem ezt nem kell különösebben magyarázni, teljesen logikus minden értelmes ember számára. Kivéve persze azoknak, akik szintén benne vannak a frissen alakult munkacsoportnak, hiszen ezt a munkát sem karitatív formában végzik!

Az a helyzet, hogy a Magyar Agrárkamara zsíros forintmilliókat fog költeni az öntözésfejlesztési munkacsoport finanszírozására, no meg kiosztanak párszáz kitüntetést is... Mindezt az adófizetők pénzéből persze... Akkor most jöjjön is a rituális költői kérdés a bejegyzés végére:

Szerintetek rendszeresen értesítik majd a közvéleményt az öntözésfejlesztési munkacsoport éppen aktuális sikereiről?

Szolonyec, szoloncsák. Ez a két szó úgy érzem némi magyarázatot érdemel. Az minden bizonnyal feltűnt mindenkinek, hogy bizony orosz eredetű szavak. Egészen pontosan a szocializmusban megalkotott mezőgazdasági szakszavak. Előbbi az olyan talajokat jelöli, melyek sótartalma nagyon magas, de a talajvíz mélyebben található, így a felsőbb rétegekben nincs felhalmozódott só. A szolonyec talajon tehát lehetséges a növénytermesztés. A szoloncsák talajokon a felszínen is történik sókiválás, ezért csak azok a növények képesek itt megélni, amelyek az ilyen körülményeket el tudják viselni.

A szolonyec és szoloncsák talajok döntő része az Alföldön található, a Tisza szabályozását megelőzően kialakult árterületeken.

Az áradó Tisza minden évben elöntötte a területet, lerakva hatalmas mennyiségű hordalékát és kimosva a talajból bizonyos anyagokat. Az árvíz elvonultával hatalmas mocsarak, nádasok maradtak vissza, amelyek sokszáz madárfajnak adtak fészkelési lehetőséget. Sok alsóbb rendű állat, így rovarok, kétéltűek és hüllők is élettérre találtak a lápokban. A Tisza gátakkal történő lezárása azonban mindezt megszűntette és közrejátszott a hajdani termékeny öntéstalajok elszikesedésében.

Már maga Széchenyi is megfogalmazta, hogy az árvizet "pótolni" kell öntözéssel. Ez azonban máig nem valósult meg.

Igen ám, de az öntözéses gazdálkodás újabb problémákat vet fel! A fúrt kutakból kiemelt tetemes mennyiségű víz hatására a felsőbb rétegekben tárolt vízmennyiség mélyebbre szivárog, ezzel is hozzájárulva a talaj elporosodásához, elsivatagosodásához. Márpedig ez a folyamat roppant gyorsan megy végbe! Napjainkban is rengeteg alföldi gazda öntöz illegálisan fúrt kutakból, s az idei évben minél nagyobb termés reményében tönkreteszik azt, amire az utókornak is ugyanakkora szüksége volna. Egy roppant aggasztó adat:

"Kecskeméten például évente 8,2 millió köbméter vizet vesznek ki az alsóbb rétegekből a város ellátására, ebből 6 millió köbméternyi mennyiséget szennyvízként elvezetnek a Tiszába."

- parameter.sk -

Sokan hangoztatják, hogy a következő világháború a vízért fog folyni. Ez valószínűleg így is van. Pl. Izrael számára roppant sürgető a probléma, hiszen az eleve száraz klímájú területen elterülő államot további aszállyal gyötri a klímaváltozás.

"Az édesvízkészlet a következő évtizedekben a világon és Európában is különleges stratégiai szerepet nyer. A nemzetközi konfliktusok eddig is elsősorban a több országhoz tartozó vízgyűjtőkhöz kapcsolódtak. A Föld népességének a fele él ilyen területeken, és az elmúlt években egyre több ilyen konfliktus robbant ki. A Golán-fennsík körüli izraeli-szír területi vitákban is nagy szerepe van a víznek, mivel a fennsíkkal szomszédos Genezáreti-tó Izrael legfontosabb édesvíztartaléka."

- origo.hu -

A jelek tehát arra mutatnak, hogy sokkal jobban kellene gazdálkodnunk a meglévő vízkinccsel. Sem elherdálnunk, sem pedig kihasználatlanul hagyni nem volna szabad. Érdemes fontolóra venni azokat a gondolatokat, melyek szerint nem véletlenül akarták és akarják talán még most is oly sokan megszerezni a Kárpát-medencét.

"Szóla Hunor: itt maradjunk!
Tanyát verjünk; itthon vagyunk:
Selyem a fű, édes a víz,
Fa-odúból csöpög a méz.

Kék folyam ad fényes halat,
Vörhenyő vad ízes falat,
Feszes az íj, sebes a nyíl,
Harckalandon zsákmány a díj."

- Arany János -

Vannak olyan élelmiszerek és élvezeti cikkek, amelyek esetében egy-egy típus teljesen különböző lehet. Ilyen például a bor. Valaki a pinot noir-ra esküszik, más pedig a furmintra. Van aki az előbbit, más az utóbbit preferálja.

Miért ne lenne ez hasonlóképpen például a szarvasmarhahússal? A legtöbb vásárló nem tudja, hogy ha marhahúst vásárol, akkor milyen fajtát is kap. Pedig ez ugyanolyan fontos, mint pl. a bornál a szín vagy a fajta.

Egyáltalán nem mindegy, hogy egy vastag, szépen márványozott charolais-t [sárolé] majszol az ember, vagy egy gyenge minőségű holstein-frízt. Előbbi ugyanis - többek között - a lehető legjobb húsminőségre lett kinemesítve, míg utóbbi egy tejelő fajta, amely minőségben és élvezeti értékben mérföldekkel lemarad a hús típusú fajtáktól.

Szeretném kikérni minden olvasóm véleményét e kérdésben!

Szerinted hasznos lenne-e, ha a feldolgozók és üzletek feltüntetnék a terméken, hogy az milyen fajtájú állat húsa?

"Az utóbbi évek legjobb szürete lehet az idei minőségi szempontból, mivel a 200-es borok átlagminősége igen magas szintű - állítja a Varga pincészet és a Corvinus Egyetem Borászati Tanszékének legfrissebb összegzése, amit csütörtökön kapott meg az MTI.

A szakértők a rendkívül jó minőséget az időjárás kedvező változásának tulajdonítják. A klíma melegedésének következtében ugyanis az elmúlt öt évben megemelkedett a borok alkoholtartalma, némileg csökkent a savtartalom, finomodott a savak szerkezete, a fehérborok színe a korai fajták kivételével már nem a zöldbe, hanem a sárgába hajlik, a vörösboroké tovább mélyült.
Így a magyar borok külső megjelenése, típusa, kémiai paraméterei egyre közelebb kerül a mediterrán borokhoz. Azzal az egy lényeges különbséggel, hogy a magyar borok ízvilága és illatintenzitása lényegesen gazdagabb a déli versenytársakénál.  
Az összegzés azt is megállapítja, hogy az utóbbi időben nyilvánosságra került borhamisítási ügyek által okozott erkölcsi veszteség nagyobb, mint az adott tétel nagyság. Különösen akkor igaz ez az állítás - mutatnak rá a szakértők -, ha biztosan tudható, hogy egészségkárosításról szó sincs. Az erkölcsi veszteség ugyanakkor érinti az egész magyar borászatot.
A Varga Pincészet korábbi adatai szerint viszont a gazdasági recesszió miatt jelentős, átlagosan mintegy 20 százalékos visszaesés következett be a borászatban az utóbbi hónapokban.
A pincékben a töltöttség mértéke 50-60 százalékos, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag nincs kereslet a piacon a bor iránt. Varga Péter hozzátette: cége csak mások rovására tudja piaci pozícióit megőrizni.
Megjegyezte: ha a korábbi években nem fejlesztettek volna, és nem költenének többet marketingre, úgy most a Varga Pincészetnél is a borászatokban tapasztalható átlagos visszaeséssel kellene szembe nézni a válság hatására.
Tavaly a cég árbevétele mintegy 2,5 milliárd forint körül mozgott, ami megegyezett az előző évivel. Az idén úgy számolnak, hogy a bevétel közelebb lesz a 3 milliárd forinthoz, a tavalyi mennyiség megtartása mellett. A Varga Pincészet évente mintegy 11 millió palackot értékesít.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának előzetes adatai szerint a szőlő mennyisége az idén az átlagosnál mintegy 10 százalékkal kevesebb, mintegy 500-550 ezer tonna lehet. Így 3 millió hektoliter körüli bor kerülhet ebben az évben a pincékbe."

- MTI -

Végre egy jó hír. Kicsit utána néztem az elmúlt pár év bortermésének. Sajnos a KSH oldalán nem találtam meg a 2008-as adatokat, de még a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának website-ján sem.

A földműveskről, a parasztokról mindenki úgy gondolja, hogy csak az amerikai redneck-ekről elhíresült bendzsós zenét kedvelik. Pedig a repertoár nagyon sokszínű! Elsőnek hallgassunk meg egy Paraszt Blues-t, az Atomtorta tolmácsolásában!

A keményebb vonal kedvelőinek itt van rögtön az Agrár Metál!