Szolonyec, szoloncsák. Ez a két szó úgy érzem némi magyarázatot érdemel. Az minden bizonnyal feltűnt mindenkinek, hogy bizony orosz eredetű szavak. Egészen pontosan a szocializmusban megalkotott mezőgazdasági szakszavak. Előbbi az olyan talajokat jelöli, melyek sótartalma nagyon magas, de a talajvíz mélyebben található, így a felsőbb rétegekben nincs felhalmozódott só. A szolonyec talajon tehát lehetséges a növénytermesztés. A szoloncsák talajokon a felszínen is történik sókiválás, ezért csak azok a növények képesek itt megélni, amelyek az ilyen körülményeket el tudják viselni.
A szolonyec és szoloncsák talajok döntő része az Alföldön található, a Tisza szabályozását megelőzően kialakult árterületeken.
Az áradó Tisza minden évben elöntötte a területet, lerakva hatalmas mennyiségű hordalékát és kimosva a talajból bizonyos anyagokat. Az árvíz elvonultával hatalmas mocsarak, nádasok maradtak vissza, amelyek sokszáz madárfajnak adtak fészkelési lehetőséget. Sok alsóbb rendű állat, így rovarok, kétéltűek és hüllők is élettérre találtak a lápokban. A Tisza gátakkal történő lezárása azonban mindezt megszűntette és közrejátszott a hajdani termékeny öntéstalajok elszikesedésében.
Már maga Széchenyi is megfogalmazta, hogy az árvizet "pótolni" kell öntözéssel. Ez azonban máig nem valósult meg.
Igen ám, de az öntözéses gazdálkodás újabb problémákat vet fel! A fúrt kutakból kiemelt tetemes mennyiségű víz hatására a felsőbb rétegekben tárolt vízmennyiség mélyebbre szivárog, ezzel is hozzájárulva a talaj elporosodásához, elsivatagosodásához. Márpedig ez a folyamat roppant gyorsan megy végbe! Napjainkban is rengeteg alföldi gazda öntöz illegálisan fúrt kutakból, s az idei évben minél nagyobb termés reményében tönkreteszik azt, amire az utókornak is ugyanakkora szüksége volna. Egy roppant aggasztó adat:
"Kecskeméten például évente 8,2 millió köbméter vizet vesznek ki az alsóbb rétegekből a város ellátására, ebből 6 millió köbméternyi mennyiséget szennyvízként elvezetnek a Tiszába."
- parameter.sk -
Sokan hangoztatják, hogy a következő világháború a vízért fog folyni. Ez valószínűleg így is van. Pl. Izrael számára roppant sürgető a probléma, hiszen az eleve száraz klímájú területen elterülő államot további aszállyal gyötri a klímaváltozás.
"Az édesvízkészlet a következő évtizedekben a világon és Európában is különleges stratégiai szerepet nyer. A nemzetközi konfliktusok eddig is elsősorban a több országhoz tartozó vízgyűjtőkhöz kapcsolódtak. A Föld népességének a fele él ilyen területeken, és az elmúlt években egyre több ilyen konfliktus robbant ki. A Golán-fennsík körüli izraeli-szír területi vitákban is nagy szerepe van a víznek, mivel a fennsíkkal szomszédos Genezáreti-tó Izrael legfontosabb édesvíztartaléka."
- origo.hu -
A jelek tehát arra mutatnak, hogy sokkal jobban kellene gazdálkodnunk a meglévő vízkinccsel. Sem elherdálnunk, sem pedig kihasználatlanul hagyni nem volna szabad. Érdemes fontolóra venni azokat a gondolatokat, melyek szerint nem véletlenül akarták és akarják talán még most is oly sokan megszerezni a Kárpát-medencét.
"Szóla Hunor: itt maradjunk!
Tanyát verjünk; itthon vagyunk:
Selyem a fű, édes a víz,
Fa-odúból csöpög a méz.
Kék folyam ad fényes halat,
Vörhenyő vad ízes falat,
Feszes az íj, sebes a nyíl,
Harckalandon zsákmány a díj."
- Arany János -
