Magyar Asztal

Az Alföldtej Zrt. egy új, nemzeti színekbe öltöztetett termékcsaládot dobott a piacra. Ezen tejtermékek csomagolásán hangsúlyos helyet és szerepet kapott a származás megjelölése, mint ahogy azt az alábbi képek is prezentálják.

Egyik ismerősöm egy dobozos tejet vadászott le, jómagam pedig egy tejfölt, mely a nemzeti trikolór színeiben "pompázott". Bízom benne, hogy nem csupán ügyes marketingfogásnak használják a nemzeti érzelmekre való építést és tényleg magyar gazdák által termelt élelmiszerek kerülnek a dobozokba és poharakba.

"Az anyajuhtartás támogatására az idén március 20-tól május 3-ig lehet kérelmet benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) - közölte Soproni Horváth Lajos, az MVH sajtófőnöke szerdán az MTI-vel.

A termeléshez kötött, állatlétszám alapú anyajuhtartás támogatása egyike az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatásoknak.

A támogatható minimális állatszám tíz egyed. A kérelmező köteles a juhokat száz egymást követő napon át - május 4-től - birtokán tartani. Az igénybevétel további feltétele, hogy a gazdálkodó gondoskodjon az állattenyésztési törvényben foglaltak szerinti apaállat használatról is.

A támogatási kérelmet az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. Az állattartók december 15-ig kapják meg a támogatási határozatot, a kifizetés pedig 2011 januárjában kezdődik. Az összeg mértékéről egy, a későbbiekben megjelenő külön jogszabály rendelkezik majd - tájékoztatott a sajtófőnök. 

Tavaly ezen jogcímen 1,583 milliárd forintot fizetett ki  támogatásként az MVH. Az egy állatra jutó maximális támogatás mértéke 1.700 forint volt. Ha a gazdálkodó juhtejet vagy juhtejterméket is értékesített akkor legfeljebb 1.400 forintot kapott állatonként.

Korábban az MVH azt is közölte: akinek az anyajuhtartás támogatási kérelmét elfogadták, úgynevezett de minimis - azaz kisösszegű - támogatásra is jogosulttá vált az idevonatkozó minisztériumi rendeletben foglalt feltételek mellett. Ennek teljes összege mintegy 750 ezer forintot tesz ki a Juh Terméktanács információi szerint."

- MTI -

Sajnos ma Magyarországon juhot tartani csak úgy éri meg, ha megkapja a telep az állami támogatásokat... Extra jövedelmet jelenthet, ha a gazda sikeresen megpályázza az agrár-környezetgazdálkodási támogatást is. Utóbbi esetén sok kritériumnak kell azonban megfelelni, így pl. a maximális állatsűrűség 2db/hektár lehet, ezen felül a használt legelőkön tilos műtrágyát vagy szerves trágyát kijuttatni, tiltott bármilyen vegyszeres kezelés, stb...

A juhászatok nagy problémája még a gyapjú is, melynek felvásárlási ára mára olyan alacsony lett, hogy a nyírás többe kerül, mint amennyit a gyapjúért kap a gazda. Így tehát csak az állatok egészségének megőrzése érdekében nyírják a birkák többségét. Érdekes adat, hogy a textilipar nyersanyagainak csupán 5%-át adja a gyapjú (ebben már a kasmíri kecske és más egyéb állatok gyapja is benne van).

Roppant fontos volna, ha a magyar családok konyhájába ismét visszakerülne a birkahús, hiszen jelenleg az évente eladott állatok 90%-a Olaszországba kerül exportra. Ez pedig azt jelenti, hogy nem a magyar gazda határozza meg az árat, hanem az olaszországi felvásárló. (Igaz, a fordított árképzés a mezőgazdaság szinte minden területére igaz.)

Sokan vannak akik nem értik, hogy miért is kapnak a gazdák állami és esetleg akár EU-s támogatást is. A válasz egyszerű. Azért, mert olyan helyzetbe hozták őket, amilyenben egyikőjük sem volna életképes. Tudni kell azt is, hogy ezért nem a gazdák a felelősek.

Eme bejegyzés apropója egy korábban megjelent botrányos cikk, mely szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. csúszópénzért az IKR Zrt-nek adta el a 800 hektárnyi bábolnai föld bérleti jogát, holott a helyi önkormányzat jobb árat kínált. Természetesen a Komárom-Esztergom megyei Önkormányzat jogosan indított pert az ügyben. Hogy miért is olyan fontos, hogy ki nyerje ennek a hatalmas földterületnek a bérleti jogát? Nem csupán arról van szó, hogy ki gazdálkodhat rajta! Nem bizony.

Január 1-jétől bevezetik ugyanis az SPS rendszert, tehát az egységes mezőgazdasági támogatási rendszert, melynek egyik leglényegesebb momentuma, hogy nem a földterület birtokosa, hanem annak használója (bérlője) kapja az EU-s támogatást. Így pl. az önkormányzatok, az állam esik el hatalmas pénzektől, hiszen tetemes földterületet bérelnek Magyarországon a különböző állami szervektől.

Az a kérdés pedig már abszolút jogos, hogy az a cég, amely ki tud bérelni egyszerre 800 hektár földet (pluszba!), az rá van-e szorulva az EU-s támogatásra? Szerintem nem. Mindezt tetézi, hogy a K-E. megyei Önkormányzat magánszemélyeknek kívánta bérbe adni a földterületet, hogy ezzel biztosítsa az emberek földhez jutását. Az ötlet üdvözlendő, hiszen ilyen hatalmas terület képes akár több család fenntartását biztosítani, akkor pedig miért gazdagítsa pár amúgyis milliomos cégvezér bankszámláját?