Te ettél már GM élelmiszert?
GMO biznisz - ahogy a nagyok csinálják
2010.10.10. 15:37 Imre Laci
3 komment
Címkék: üzlet gmo hal szója állati fehérje gm bse génmódosított eredetű
Ehető gyapot - Üzlet vagy megváltás?
2009.12.26. 19:21 Imre Laci
December 2-án jött a hír, mely szerint a Nagy Kacsaúsztatón túl ismét valami világmegváltó fejlesztést vittek véghez. A teljes hírről minden híroldal beszámolt (persze, hiszen mindegyik az MTI-től kapja a híreket) persze kommentárt nem fűztek a dologhoz. A teljes cikk itt (is) olvasható. De mi is lehetett a célja ennek a kutatásnak? Az éhezés megszüntetése vagy ez is csak egy igen-igen jövedelmező üzlet?
"A szépség a projektben, hogy a magas fehérjetartalmú magok új élelmiszerforrást jelenthetnek a fejlődő országoknak."
- Dr. Keerti Rathore -
Dr. Keerti Rathore a kísérleti gyapotültetvénynél, Texas államban
Az index.hu-n megjelent cikk azonban nem ad információt arról, hogy milyen módszerrel érték el, hogy a magok ne tartalmazzák a gossipol nevű méreganyagot, de a növény többi része igen.
Ugyanazt a technológiát alkalmazták mint amit a HIV és rákbetegségek kutatására, az ún. RNAi módszert. A vizsgálat lényege, hogy kiderítik melyik gén kódolja a mag toxintermelését és ezt a gént "elhalkítják", kikapcsolják. A gén így nem expresszálódhat, nem lesz méreg a gyapotmagban. Tehát a módszer szintén a biotechnológián alapszik. GM gyapot jött létre. Az USA-ban persze ilyesmin egyáltalán nem kell meglepődni, hiszen a köztermesztésben lévő gyapotfajták döntő része már génmódosított.
A gyapotmag közel 22% fehérjét tartalmaz, tehát valóban igen hasznos szolgálatot tehet az emberi táplálkozásban. Amit viszont figyelembe kell venni, hogy ahova ezt az újdonsült felfedezést szánják, az nem az USA, ahol minden gabonanövényből óriási túltermelés folyik. A célország elsősorban Afrika, ahol a forró éghajlat és a kevés csapadék mellett is jól termeszthető a gyapot. A GM növények pedig nem csupán humánegészségügyi problémákat vet fel, hanem a növény nem GM ültetvényeket is megtermékenyíthet a szél útján, így kikerülhet az ember felügyelete alól.
Gondoljunk bele, mekkora üzletet jelenthet a fekete kontinens élelemmel való ellátása, hiszen a GM gyapot szabadalmi joga a texasi egyetemet illeti meg, csak ők állíthatják elő ezzel az eljárással az ehető gyapotot. Súlyos dollármilliárdokról van szó! Hogyha pedig pénz van valamiben, akkor nem elsősorban az étkeztetésen van a hangsúly... Ismét felvethetjük a kérdést: a cél szentesíti az eszközt?
4 komment
Címkék: texas fehérje gm ehető gyapot keerti rathore
Rozs- vagy búzakenyeret együnk?
2009.12.01. 07:30 Imre Laci
A korabeli ortológus-neológus csatához hasonlítanám a címben feltett kérdést, hiszen a reform étkezést pártolók sok esetben foggal-körömmel lobbiznak a rozslisztből sütött kenyerek mellett, míg a hagyományos ízek kedvelői maradnának a búzakenyérnél. Próbáljuk meg összetételük alapján eldönteni, hogy melyiket válasszuk!
"Általánosan ismert, hogy egyes eszenciális aminosavak hiánya miatt a gabonafehérjék többsége a közepes vagy gyenge biológiai értékű fehérjék közé tartozik." (Gasztonyi & Lászity, 1993.) Ez annyit jelent, hogy a szervezet számára nélkülözhetetlen aminosavak valamelyikéből nem, vagy csak keveset tartalmaznak a gabonamagvak. Ez az aminosav általában a metionin vagy a lizin. Ezen két esszenciális aminosav tekintetében a rozs felülmúlja a búzát.
Gabonafélék aminosav-összetétele (Gould, Mitra és Schormüller nyomán) g aminosav/16 g nitrogén |
||
Aminosav |
Búza (egész) |
Rozs (liszt) |
Metionin |
0,7 |
1,1 |
Lizin |
2,5 |
5,6 |
Azonban nem csupán az aminosav a mérvadó, hiszen míg a búza fehérjetartalma 14g/100g, míg a rozsé átlag 12,1g/100g. A modern étkezésben különösen nagy hangsúlyt kap az ételek rosttartalma. A búza ezen a téren a gabonák közül leghátul áll a sorban 2-3%-os rosttartalmával. A rozs ilyen téren 3-5%-kal büszkélkedhet.
Tehát a fehérje terén előnyösebb a búza, ugyanakkor a rozs magasabb rosttartalma elősegíti a bélmozgásokat, így az emésztést serkenti, megelőzhető vele a székrekedés. Mi a helyzet az ásványianyag-tartalommal?
A búza és a rozs makro- és mikroelem-tartalma (100g termésben) |
||||||||||||
Megnevezés |
Na |
K |
Ca |
Mg |
Fe |
P |
Cu |
Zn |
Mn |
Co |
Cr |
Ni |
Búza (teljes) |
30 |
140 |
39 |
20 |
1,7 |
300 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
Rozs |
6 |
264 |
33 |
? |
2,67 |
374 |
0,45 |
3,73 |
n.a |
n.a |
n.a |
n.a |
Sajnos a táblázat nem teljes, egyes források igen különböző adatokat közölnek a búzával kapcsolatban (a Gasztonyi és Lásztity-féle Élelmiszer-kémia könyv 30mg/100g magnéziumot ír míg a wikipédia 138mg-ot.) Ezen a téren tehát konkrét véleményt nem is alkotnék. Amint részletesebb információt kapok frissítem a táblázatot.
A döntés tehát nehézkes és elsősorban attól függ, kinek mi a célja. A rozs alacsonyabb fehérje és magasabb rosttartalma a diétázóknak igen pozitív hatást jelent, míg a keményebb fizikai munkát végzők és/vagy a testtömegüket növelni kívánók a búzakenyérrel járnak jobban. Azonban még mindig fenn áll az az igen szubjektív íz is, melyet mindenki máshogy ítél meg. Valakinek a rozskenyér, valakinek pedig a búzakenyér nyeri el a tetszését. Jómagam az utóbbi, talán népesebb tábort gazdagítom.
7 komment
Címkék: tartalom búza rost fehérje ásványianyag rozs aminosav metionin lizin
Bolgár barátunk: Activia
2009.10.16. 07:30 Imre Laci
Igazából sosem értettem, hogy miért éri meg egyik országból átszállítani a tejet egy másikba. Még ha csak Afrikába vinnék, akkor megérteném (bár nem helyeselném) de itt Európán belül, amikor a válság kaparja az ajtót és minden nap minden másodperce a hitelbebukástól való rettegéssel telik, egyszerűen felfoghatatlan.
Hogyan lehet gazdaságos egy olyan terméket szállítani egyik országból a másikba, aminek több mint 80%-a víz és minden európai állam túltermelő belőle? Minden ország ezen a kontinensen képes bármilyen tejtermék előállítására a határain belül. Innentől kezdve már tényleg érthetetlenül állok a tény előtt, hogy a Danone Activia joghurtitalját Bulgáriából hozzák hazánkba. Ez számomra nonsense.
Amúgy erről a joghurtról sem lehet igazából sokat írni. 3,7%-os gyümölcstartalommal bírt az epres-kiwis verzió amit vettem. Ami viszont elgondolkodtató, hogy az elfogyasztását követő 15 percben nem igazán merészkedtem mellékhelységtől 30 méternél távolabb. Valahogy olyan érzés fogott el, hogy menten rámjön a szükség. Ezt persze nem hiszem, hogy a joghurtitalban lévő 2,16g élelmi rost okozta... Gyorsan csináltam is egy Danone reklám átdolgozást. Mert a női mellek megfogják a fogyasztót...
Mindezek után kicsit belemélyedtem az összetevőkbe. Elmatekoztam azon, hogy mit érdemes inkább fogyasztani, ha a bevitt fehérje és zsír mennyiségét nézzük: activiát vagy hétköznapi házitejet? Akkor lássuk mi van 100g epres-kiwis activiában!
Tehát a 270 grammos kiszerelés elfogyasztásával 7,83g fehérjét és 2,16g zsírt juttatunk szervezetünkbe. Ehhez képest az átlagos tehéntej kb. 3,8% zsírt és 3,5% fehérjét tartalmaz. Szintén 270 grammra átszámítva ez 10,26g fehérjét és 9,45g zsírt jelent. Kicsit táplálóbb a tej nem gondoljátok? Mindezeken túl, hogy a piszkos anyagiakról is szót ejtsünk: jómagam egy Coop üzletben 183 forintért jutottam hozzá, míg egy liter tejet (bolti, dobozos, 2,8%-os) 200 forintért lehet venni...
Hogy kinek melyik ízlik jobban, az ízlés kérdése. De hogy melyik a gazdaságosabb, az nem kérdés...
2 komment
Címkék: bulgária ár zsír érték arány fehérje activia beltartalom gazdaságosság joghurtital
Hús vagy szója?
2009.04.18. 20:57 Imre Laci
Gyakran hallani, hogy szójával "hamisítják" a hústermékeket, így például a hamburgerben találhatú húspogácsa nagy arányban tartalmaz szójababot.
A témában járatlan ember azt gondolhatja, hogy a szója esetleg ártalmas lehet az egészségre, holott ez természetesen nem igaz (optimális elkészítés - lásd lejjebb - és megfelelő higiénia mellett persze). Csupán etikátlan dolog hús néven (és árban) eladni azt a terméket, ami akár 10-40%-ban tartalmazhat szójadarát. Azt pedig, hogy mindez lehetséges, a szója azon tulajdonságának köszönhető, hogy a növények közül ennek a hüvelyesnek hasonlít legjobban a fehérjegarnitúrája az állati termékekéhez (a húséhoz). Ezért is fogyasztják a vegetáriánusok úgymond hús helyett a szóját.
A hús drága, spórolni pedig a világ minden táján szeretnek az emberek, így kerül sok esetben a húspogácsába, a fasirtba, a párizsiba, a virslibe...
Magyarországon 2007-ben 32.900 hektáron termesztettek szójababot, 1.64t/ha termésátlaggal. Tonnájáért 68.262 forintot adtak átlagosan, ami 111.950Ft/ha bevételt jelent hektáronként. Szép summa. Jobban megéri mint a szigorú állattartási-, vágási-, feldolgozási- és csomagolási szabályoknak megfelelve húst termelni. Ezen felül hoztak még az országba (szintén 2007-ben) 6409 tonna szóját. Egy szó mint száz, van szója bőven. Persze a készlet nagy része ipari felhasználásra megy (olaj) és csak 21.413 tonna került belföldi élelmezési értékesítésre. Szójababból készül a híres keleti étel, a tofu is. Egy felmérés szerint a rendszeres tofufogyasztók között gyakoribb az Alzheimer-kór, szóval a heti 2× tofu ebéd kilőve. Ezen kívül a nyers szója tripszin inhibítor anyagokat tartalmaz, tehát a fehérjebontó enzim keletkezését akadályozza. Főzéssel és sütéssel ez a hatás elkerülhető.
Summa summarum, jó dolog a szója, ha az ember azt akar enni. Ha pedig húst kívánunk fogyasztani, akkor bizony nem örülünk neki, már pedig nagyon sok húskészítményben van ilyen. Sajnos.