Magyar Asztal

Igazából sosem értettem, hogy miért éri meg egyik országból átszállítani a tejet egy másikba. Még ha csak Afrikába vinnék, akkor megérteném (bár nem helyeselném) de itt Európán belül, amikor a válság kaparja az ajtót és minden nap minden másodperce a hitelbebukástól való rettegéssel telik, egyszerűen felfoghatatlan.

Hogyan lehet gazdaságos egy olyan terméket szállítani egyik országból a másikba, aminek több mint 80%-a víz és minden európai állam túltermelő belőle? Minden ország ezen a kontinensen képes bármilyen tejtermék előállítására a határain belül. Innentől kezdve már tényleg érthetetlenül állok a tény előtt, hogy a Danone Activia joghurtitalját Bulgáriából hozzák hazánkba. Ez számomra nonsense.

Amúgy erről a joghurtról sem lehet igazából sokat írni. 3,7%-os gyümölcstartalommal bírt az epres-kiwis verzió amit vettem. Ami viszont elgondolkodtató, hogy az elfogyasztását követő 15 percben nem igazán merészkedtem mellékhelységtől 30 méternél távolabb. Valahogy olyan érzés fogott el, hogy menten rámjön a szükség. Ezt persze nem hiszem, hogy a joghurtitalban lévő 2,16g élelmi rost okozta... Gyorsan csináltam is egy Danone reklám átdolgozást. Mert a női mellek megfogják a fogyasztót...

Mindezek után kicsit belemélyedtem az összetevőkbe. Elmatekoztam azon, hogy mit érdemes inkább fogyasztani, ha a bevitt fehérje és zsír mennyiségét nézzük: activiát vagy hétköznapi házitejet? Akkor lássuk mi van 100g epres-kiwis activiában!

Tehát a 270 grammos kiszerelés elfogyasztásával 7,83g fehérjét és 2,16g zsírt juttatunk szervezetünkbe. Ehhez képest az átlagos tehéntej kb. 3,8% zsírt és 3,5% fehérjét tartalmaz. Szintén 270 grammra átszámítva ez 10,26g fehérjét és 9,45g zsírt jelent. Kicsit táplálóbb a tej nem gondoljátok? Mindezeken túl, hogy a piszkos anyagiakról is szót ejtsünk: jómagam egy Coop üzletben 183 forintért jutottam hozzá, míg egy liter tejet (bolti, dobozos, 2,8%-os) 200 forintért lehet venni...

Hogy kinek melyik ízlik jobban, az ízlés kérdése. De hogy melyik a gazdaságosabb, az nem kérdés...

A méz összetétele:

• 70% – 80% glükóz és fruktóz keverék
• 20% víz
• szénhidrát
• B1, B2, B3, B5, B6, C vitamin
• kalcium
• réz
• vas
• magnézium
• mangán
• foszfor
• kálium
• nátrium
• cink
• természetes antioxidánsok

A mézvizsgálatok menete

A mézvizsgálatok érzékszervi vizsgálatokkal kezdődnek. A legtöbb fajtamézet igen jellegzetes íze alapján tudjuk megkülönböztetni.

Pollenvizsgálat

A pollen a méz egyik legjellemzőbb paramétere. Vizsgálata során megállapítható, hogy mely virágokról gyűjtötték a méhek a nektárt. A minta előkészítése centrifugálással történik, melyet mikroszkópos vizsgálat követ.

Fruktóz-glükóz arány (F/G)

A fruktóz és a glükóz a méz két fő összetevője. Az F/G aránya jellemző az egyes fajtamézekre. Ha ez az arány a szokásostól eltér, azt jelezheti, hogy a méz hamisított. Továbbá ez az arány határozza meg a méz kristályosodási sebességét.

Szacharóz

A szacharóz a mézben kisebb mértékben jelen levő cukorfajta. Mérése azért fontos, mert a méhészek előszeretettel hamisítják a mézet háztartási cukor hozzákeverésével, vagy mértéktelenül etetik a méheket ínséges időkben. Ezen paraméterek vizsgálatát spektrofotometriásan vagy HPLC-vel végezzük. (A HPLC-s vizsgálat során a cukortartalmat a méz acetonitrites oldatából, acetonitrit-víz eluenst használva, törésmutató alapján detektáljuk. A mérés minden alkalommal kalibrálást igényel..)

Diasztáz

Diasztáz az az enzim, melyet a méhek használnak a cukrok emésztésére. A magas aktivitás a méz frissességét illetve a kezelésének helyességét jelzi. Az enzim aktivitását kémiai reakcióval vizsgáljuk, és spektrofotometriásan detektáljuk. (A diasztáz enzim bontja a keményítőt, melynek fogyását jódos színreakcióval jeleznek, majd spektrofotometriásan detektálnak.)

HMF (Hidroximetil-furfural)

A HMF a cukrok enzimes bontása, melegítése és tárolása során keletkező összetevő. Friss mézben az értéke minimális. Vizsgálata során a mintát stabilizáljuk, mivel vizes oldatban könnyen bomlik, majd HPLC-vel vizsgáljuk. (A minta vizsgálata történhet spektrofotometriásan is, de ennek jelentősége a gyakorlatban kicsi.)

Glicerin

A glicerin a cukrok erjedése során keletkezik. Értéke arra ad felvilágosítást, hogy a méz volt-e erjedt állapotban. Ez a vizsgálat azért fontos, mert az erjedtség érzékszervi tüneteit üzemi körülmények között el tudják tüntetni. Ezen vizsgálat enzimes reakcióval történik, melyet spektrofotometriásan detektálunk. (A reakciók során az ATP-ADP és a NAD- NADH reakciókat használják ki)

Prolin

A prolin a méz egyik jellemző és értékes aminosav összetevője. A mézkereskedelemben fontos, használt paraméter. A gyakorlat szerint mennyiségének 180 mg/kg felett kell lennie, de ez eltérő lehet fajtamézek esetén. A mézben levő prolint elreagáltatjuk, majd a reakció eredményét spektrofotometriásan detektáljuk. (A prolin meghatározása savas közegben ninhidrines reakcióval történik, melyet spektrofotometriásan detektálnak. A mérés referencia oldatot és kalibrálást igényel.)

Víztartalom

A legegyszerűbben hamisítható paramétere a méznek. Mérése Abbé-féle refraktométer történik.

Forrás: wikipedia.hu, laborvizsgalatok.hu