December 2-án jött a hír, mely szerint a Nagy Kacsaúsztatón túl ismét valami világmegváltó fejlesztést vittek véghez. A teljes hírről minden híroldal beszámolt (persze, hiszen mindegyik az MTI-től kapja a híreket) persze kommentárt nem fűztek a dologhoz. A teljes cikk itt (is) olvasható. De mi is lehetett a célja ennek a kutatásnak? Az éhezés megszüntetése vagy ez is csak egy igen-igen jövedelmező üzlet?

"A szépség a projektben, hogy a magas fehérjetartalmú magok új élelmiszerforrást jelenthetnek a fejlődő országoknak."

- Dr. Keerti Rathore -

Dr. Keerti Rathore a kísérleti gyapotültetvénynél, Texas államban

Az index.hu-n megjelent cikk azonban nem ad információt arról, hogy milyen módszerrel érték el, hogy a magok ne tartalmazzák a gossipol nevű méreganyagot, de a növény többi része igen.

Ugyanazt a technológiát alkalmazták mint amit a HIV és rákbetegségek kutatására, az ún. RNAi módszert. A vizsgálat lényege, hogy kiderítik melyik gén kódolja a mag toxintermelését és ezt a gént "elhalkítják", kikapcsolják. A gén így nem expresszálódhat, nem lesz méreg a gyapotmagban. Tehát a módszer szintén a biotechnológián alapszik. GM gyapot jött létre. Az USA-ban persze ilyesmin egyáltalán nem kell meglepődni, hiszen a köztermesztésben lévő gyapotfajták döntő része már génmódosított.

A gyapotmag közel 22% fehérjét tartalmaz, tehát valóban igen hasznos szolgálatot tehet az emberi táplálkozásban. Amit viszont figyelembe kell venni, hogy ahova ezt az újdonsült felfedezést szánják, az nem az USA, ahol minden gabonanövényből óriási túltermelés folyik. A célország elsősorban Afrika, ahol a forró éghajlat és a kevés csapadék mellett is jól termeszthető a gyapot. A GM növények pedig nem csupán humánegészségügyi problémákat vet fel, hanem a növény nem GM ültetvényeket is megtermékenyíthet a szél útján, így kikerülhet az ember felügyelete alól.

Gondoljunk bele, mekkora üzletet jelenthet a fekete kontinens élelemmel való ellátása, hiszen a GM gyapot szabadalmi joga a texasi egyetemet illeti meg, csak ők állíthatják elő ezzel az eljárással az ehető gyapotot. Súlyos dollármilliárdokról van szó! Hogyha pedig pénz van valamiben, akkor nem elsősorban az étkeztetésen van a hangsúly... Ismét felvethetjük a kérdést: a cél szentesíti az eszközt?