A párbeszéd megtalálható a Parlament hivatalos oldalán is. Klikk a ’Felszólalás’ alatti számokra!
Rozgonyi Ernő a Velencei-tó védelmében
2010.07.10. 20:13 Imre Laci
Szólj hozzá!
Címkék: videó jobbik tó beruházás józsef ernő velencei ángyán rozgonyi
Az élelmiszerbotrányok felelőseiről
2010.06.22. 17:00 Imre Laci
Manapság már igen ritka eset az, ha valamely balul elsült ügy kapcsán annak okozóját felelősségre vonják. Megannyi eset került az elmúlt pár évben napvilágra – gondolok itt az élelmiszerbiztonsági botrányokra – és azóta sem hallottuk a hírekben, hogy valamelyik külföldről beszállított, szermaradvánnyal teli ételt importáló cég főnökét, vagy az adott ország élelmiszerbiztonságért felelős szervének vezetőjét akármilyen büntetés is érte volna.
Korábban már összefoglaltam egy bejegyzésben, hogy mennyi szeméttel árasztották el hazánkat, s ezen ügyek kapcsán egyetlen felelősségre vonásról sem lehetett hallani.
A média is ludas
Nyilván valamilyen felelősség terheli a sajtót is, hiszen ha valamilyen hasonló eset történik (pl.: a szegedi kislány fuzariotoxikózisa) rögtön címoldalon hozzák le a hírt, napokig lehet hallani a részleteket, keresik a felelősöket, stb… Az évekig elhúzódó per végét persze nem várja ki egyetlen újságíró sem, s mire hivatalos döntés születik, már van új hír amin szörnyülködni lehet, ami sokkal inkább aktuális.
Persze a magyar törvénykezés is hibáztatható, hiszen ha például egy feldolgozó üzem vezetőjét elítéli a bíróság, amiért az valamilyen élelmiszerbiztonsági szabályt nem tartott be, a felelősség terheli ugyan, de a neve nem kerülhet nyilvánosságra. De vajon a pénzbüntetés megváltja-e az emberek egészségében tett kárt? Jobb lesz a fogyasztónak attól, hogy a nyakon csípett gazember befizet párezer forintot az állami kasszába (ahonnan persze elfolyik a pénz)? A legtöbb esetben azonban még a bírságokról sem szólnak a hírek.
Nyomonkövethetőség
A mai kor legnagyobb élelmiszerbiztonsági vívmánya a nyomonkövethetőség. Egy, a boltban megvásárolt sonka vagy tojás egészen a termelőig visszakövethető. A gazda pedig – amennyiben ártatlannak bizonyul – meg tudja mondani, hogy melyik takarmánykeverő üzemtől vásárolta az állatokkal etetett tápot. Amennyiben a keverőüzemben a tápban szermaradványt talál a hatóság, felkeresik a gazdát aki a növényt termesztette és őt vonják felelősségre az élelmezés-egészségügyi várakozási idő be nem tartása végett. Ilyen jól kidolgozott rendszer mellett történnek mégis nap, mint nap az élelmiszerbotrányok, rendszerint felelősök nélkül.
Szólj hozzá!
Címkék: botrány veszély felelős élelmiszerbiztonság szermaradvány nyomonkövethetőség
Feszültségek a kifizetések terén
2010.06.22. 10:00 Imre Laci
A tavalyi uniós terület alapú támogatásokból 1,5 milliárd, a hozzá kapcsolódó nemzeti kiegészítésből (top-up) pedig 4,3 milliárd forintot nem fizetett ki eddig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a jogosultaknak – tájékoztatta az agromonitor.hu-t az MVH kommunikációs osztálya. A hivatal szerint ugyanakkor a június 30-i határidőig minden érdekelt megkapja a támogatásokat. A tavaly zárult, ötéves agrárkörnyezetvédelmi program (akg) utolsó részeltéből még 5 milliárd forintot nem utalt ki az MVH, mivel itt a kifizetéseket a sokszor bonyolult egyeztetési és ellenőrzési procedúra nehezíti. Ismert ugyanakkor, hogy a kiutalások csúszása miatt egy sajóvelezdi gazdálkodó az év elején ügyészségi feljelentést tettGráf József volt agrárminiszter ellen.
- agromonitor -
Szólj hozzá!
Címkék: késés határidő támogatás mvh top up földalapú
Három csapást a mezőgazdaságnak!
2010.06.21. 17:42 Imre Laci
Igen nagy port kavart a nemrégiben alakult II. Fidesz kormány által előterjesztett, eleddig azonban el nem fogadott ún. ”három csapás” törvénye, amely a harmadjára is visszaeső, erőszakos bűncselekményt elkövetőkre az adott vétségért kiróható büntetés kétszeresét írná elő kötelező penitenciaként.
E törvény beiktatásához azonban a Büntető Törvénykönyv (Btk.) egyes részeiben módosításokat kell végrehajtani, melyhez a szükséges lépéseket a kormány már meg is kezdte.
A ”három csapás” egy bizonyos részét a Magyar Helsinki Bizottság alkotmányellenesnek vélte, s a jogszabály életbe lépésének megvétózására kérték fel Sólyom László köztársasági elnököt. Kifogásolják, hogy a törvény értelmében bizonyos bűncselekmények elkövetőire kötelező érvényű lesz a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetés.
Három csapást a mezőgazdaságnak!
Látható, hogy a fenti, igen szigorú szankciók egy olyan helyzetben, mikor a forint napról napra gyengül és a lakosság nagy része elmondhatja, hogy egyik napról a másikra táncol a tű hegyén, nem csupán jogosak, de szükségszerűek is. A mezőgazdaság 100 milliárd forintnál is nagyobb kárt szenvedett el az elmúlt másfél hónapban, így a megmaradt termés védelme érdekében az új törvény az agrárium területén is könnyen életképes lehetne. A ”három csapás” törvény és a mezőgazdaság között roppant egyszerű párhuzamot vonni, hiszen az élelmiszeripar termelői szférája nap mint nap elszenvedője a különböző magántulajdon ellen elkövetett bűncselekményeknek. A terménylopások nagyobb része persze nem esik a 20.000 forintos határon felüli, bűncselekménynek minősülő kategóriába, így az elkövetők ellen csupán szabálysértési eljárás indulhat. Ezen eljárások pedig ritkán végződnek elzárással, börtönbüntetéssel.
Azonban elmondható-e egy olyan emberről, hogy megélhetési bűnöző, aki immáron sokadik alkalommal kísérel meg egy zsák vöröshagymát ellopni valamelyik gazda földjéről? Mivel az ellopott termény jócskán a bűncselekményi értékküszöb alatt van, valójában nem követ el, csupán szabálysértést, ugyanakkor könnyen belátható, hogy a vöröshagyma nem számít elsődleges élelmiszernek, mint mondjuk a búza. Továbbá nem is fogyasztható olyan nagy mennyiségben, hogy indokolt volna egy egész zsákkal ellopni belőle. Ilyenkor a tolvaj célja valószínűleg az ellopott termék értékesítése, amely már egyáltalán nem a megélhetési bűnözés, sokkal inkább az orgazdaság kategóriájába tartozik.
„A lopás az lopás…
… mindegy mennyit vittél el.” – írja Kőházy Ferenc, s úgy vélem e gondolatával még azok is azonosulni tudnak, akik az előadó egyéb munkásságával nem érteken egyet. Lássuk be, a lopást évezredek óta bűncselekményként tartják számon – jogosan – minden kultúrában. Attól még a lopás nem lesz nemesebb cselekedet, hogy nem 1.000.000, csupán 5000 forint értékű az eltulajdonított dolog. Aki pedig sokadszor is képes meglopni valakit, azt jogosan sújtaná a szigorúbb büntetés.
Gondoljunk bele, ha egy gazdától csak tíz tolvaj lop 19.000 forint értékben, az már milyen kárt képes okozni! Az elkövetőket pedig – lévén ”megélhetési” bűnözők – nem kötelezik az okozott kár kifizetésére. Büntetlenül maradhat tehát az, ha egy embernek ilyen mértékű kárt okoznak? Szerintem egy valódi jogállamban nem… Jogosan követelhetjük tehát a visszaeső tolvajok igen erős szankciókkal való honorálását!
11 komment
Címkék: büntetés lopás törvény mezőgazdaság csapás három szankció termény
Keserű lesz az idei nyár
2010.06.19. 23:46 Imre Laci
Pár napja írtam egy bejegyzést a májusi esőzés jövőbeni következményeiről, s immáron már pontos számadatokkal is rendelkezem arról, hogy mely növényi kultúra milyen mértékű kárt szenvedett. Országos szinten az őszi búza állomány 5%-a, azaz kb. 50.000 hektár van víz alatt, míg 18.000 ha (3,5%) napraforgó és szintén 18.000 hektár kukoricföldet öntött el a belvíz.
Ami pedig megmaradt, nos azt majd - ahogy korábbi bejegyzésemben is írtam - a különböző kártevők fogják tönkretenni, mivel a vizes talajokon lehetetlen közlekedni, így tehát a vegyszeres növényvédelem gyakorlatilag nem kivitelezhető.
