Magyar Asztal

 Napjainkban, elértük gazdasági állataink teljesítőképességének csúcsát. Tyúkhibridjeink képesek évi 310 tojást produkálni, alig 40 nap alatt 1,5kg súlyra tudunk hizlalni egy kis istállóban több tízezer brojler csirkét, teheneink akár 10.000 liternél is több tejet termelnek évente, húsmarháink akár 1600 gramm izom felépítésére is képesek egyetlen nap alatt! Elértük azt a termelési színvonalat, ahonnan már érdemi növekedést nem lehet várni. Persze ez koránt sem jelenti azt, hogy az agrár szakemberek tömkelege immáron hátradőlhet és csodálhatja a felépített rendszer működését!

Az ember általános hibája, hogy tetteinek következményeivel csak utólag számol, s saját maga számára állít megoldandó problémákat. Most, hogy már nem lehet növelni a termékelőállítást, a környezeti erőforrások felhasználásának optimalizálása a cél. Éppen ezért kezdtek el például a húscsirke nemesítők azon dolgozni, hogy az általuk előállított hibrid nem csupán gyorsan növekedjen, hanem az adott súlygyarapodást minél kevesebb takarmányból állítsa elő. Az ezen a téren fellelhető lehetőségeket már kiaknázta a tudomány, ezért van az, hogy pl. 1,5kg brojlertápból 1kg élő tömeget képes előállítani egy húshibrid csirke. S most, hogy már a takarmányértékesítő képességből is kisajtolta az ember az utolsó centet is, kitartó fejvakarás mellett feltette magának a kérdést, hogy a nemesítés következtében felszínre került betegségekre mi is a gyógyír?

Rájöttek az emberek, hogy az évtizedekkel, vagy akár évszázadokkal ezelőtt használt fajták, melyek többnyire nem is tudatos nemesítői munka révén jöttek létre, egyszerűen ellenállnak azoknak a betegségeknek, amelyek a mostani állományokban óriási kárt okoznak, s amelyek keresztülhúzzák a nemesítők cent- és forintmegőrzési céllal végzett fáradozásaikat. Először persze csak megvizsgálták, hogy mi lehet a fő oka annak, hogy a szabadban legelésző, ott nevelődő szarvasmarhák lába hosszú-hosszú évekig képes hordozni gazdáját bármilyen csülökbántalom nélkül. Felismerték a tényt, hogy a napsütés, a friss levegő és a rendszeres testmozgás szervezetileg szilárddá teszi a jószágot, legyen az marha, juh vagy akár baromfi.

A következő lépcsőfok már a régről megmaradt, nemesítésben részt nem vett fajták felkutatása és megmentése volt, hiszen ezen állatok genetikai készlete olyan értékes tulajdonságokat is kódolhat, amely a mára már 'túlnemesített' fajták és hibridek esetében felhasználható volna további tenyésztésre. Napjaink nemesítői már nem az ún. kvantitatív, tehát számszerűsíthető, mérhető értékmérők figyelembevételével igyekszik a tenyészprogramot kialakítani, hanem sokkal inkább a kvalitatív, a minőségi tulajdonságokat helyezi előtérbe. Ilyen lehet például szarvasmarhák esetében a jó lábszerkezet, a vitalitás, a megfelelő vérmérséklet, baromfi fajok esetében szintén az állatok viselkedése az egyik fő kutatási kör, a tenyésztők sok energiát fektetnek a tollcsípkedés kiküszöbölésére.

A génmegőrző telepek szerepe tehát roppant jelentős. Alapot nyújtanak ahhoz, hogy az állattenyésztés tiszta laphoz nyúlhasson, átgondolva az eddigi munkák előnyeit, s legfőképp tanulva annak hibáiból ismét nekiállhasson kidolgozni egy jobb, emberibb és egészségesebb élelmiszertermelési alapot.

 "Miután a tavalyi rizstermésben az amerikai rizstermelők szövetsége nem mutatta ki a génmanipulált (gmo) rizsszemek jelenlétét, az Európai Bizottság (EB) hatályon kívül helyezte azt a 2006-os határozatát, amely megfelelő okmányokhoz kötötte az amerikai rizs behozatalát - közölte a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Mébih). Az Amerikai Egyesült Államokból 2006-ban jelentősebb mennyiségű, géntechnikailag módosított hosszú szemű barna rizzsel kevert kereskedelmi rizs érkezett az Európai Unió tagállamaiba.

Az Európai Bizottság akkor határozatot hozott a rizstermékekben nem engedélyezett, géntechnológiával módosított „LL RICE 601” szervezetre vonatkozó szükségintézkedésekről. A határozat előírta, hogy az USA-ból származó azon rizstermék szállítmányokat, amelyek esetében elképzelhető, hogy azokba géntechnológiával módosított „LL RICE 601” szervezet keveredett, csak olyan dokumentumok kíséretében lehet forgalomba hozni, amelyek igazolják, hogy az érintett termékek nem tartalmaznak ilyen szervezetet.
Az „LL Rice 601” egy olyan hosszúszemű rizs, amelyet genetikailag módosítottak annak érdekében, hogy ellenálló legyen gyomirtó szerekkel szemben, de a fogyasztása nem jelent veszélyt az emberek egészségére. Az USA mezőgazdasági minisztériuma megállapította, hogy az „LL RICE 601” szervezettel való keveredés korlátozott volt. Emellett az ottani Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatal és a rizstermesztők szövetségének az elmúlt években hozott intézkedései eredményre vezettek – áll a Mébih tájékoztatójában.
A 2009-ben betakarított – zöld rizsnek is nevezett – rizstermésben az egyesült államokbeli rizstermesztők szövetségének vizsgálatai nem mutatták ki az „LL RICE 601” szervezet jelenlétét. Ezért a 2006-ban hozott EB-határozat feltételei már nem állnak fenn, így azt a bizottság hatályon kívül helyezte. A tagállamok ugyanakkor megfelelő szintű - véletlenszerű - vizsgálatot végeznek annak ellenőrzésére, hogy a géntechnológiával módosított „LL RICE 601” szervezetet tartalmazó - abból álló vagy abból előállított - rizstermékek ne kerüljenek forgalomba."

- agromonitor -

 Az élelmiszerárakat mindig az elmúlt időszak időjárása határozza meg leginkább. Sajnos az agrárium már csak ilyen kenyér: minden mindennel összefügg, s ennek eredményét természetesen nem csupán, mégis leginkább a vásárló, a fogyasztó érzi meg igazán. Márpedig a közelmúltban a szélsőséges időjárásból országszerte kijutott mindenkinek.

Annyi bizonyos, hogy a legtöbb koratavasszal elvetett gabona (tavaszi árpa, zab, kukorica) és persze az olajos növények közül a napraforgó nagy részét elmosta a májusban lezúdult óriási mennyiségű csapadék. Ennek pedig a közeljövőben fogja megérezni a mezőgazdaság a következményeit, a szélesebb társadalom pedig majd augusztustól egészen novemberig.

A gazdáknak a megmaradt terménnyel bizony lesz sok gondjuk, mivel a vizenyős, átázott talajban robbanásszerűen szaporodnak a növényi kártevők, a gombákon át egészen a fonalférgekig. Ezen felül a sok eső kimosta a kiszórt műtrágyát a talajból (elsősorban a nitrogént), a tömörödött, tápanyaghiányos talajból pedig a még élő növények nem tudják felvenni a megfelelő mennyiségű ásványi anyagot. A termés tehát rosszabb minőségű és sokkal kisebb mennyiségű lesz az elvárttól.

A növénytermesztésen kívül persze az állattartókra is rájár a rúd. Székesfehérvár határában több mint hatszáz birka fulladt vízbe, amely nem pusztán az állatok elhullása révén okozott a gazdának kárt, de a tetemek elszállítása és megsemmisítése is komoly költségeket jelent. A visszahúzódó vizek után pedig pangó tócsák maradnak, amelyek elsőosztályú tenyészhelyei a szúnyogoknak. Az eddig szálfüvekkel borított legelőkön megjelenhetnek nádfoltok, amelyek kiírtása igen nehéz, az állatokra pedig veszélyt jelentenek (felsértik a nyelőcsövet).

A várható termés tehát az elmúlt évekéhez képest erősen el fog maradni, ami egyértelműen az élelmiszerárak növekedését eredményezi. A gabonákon nevelt állatok (sertés, baromfi) takarmányozása is költségesebbé válik, amelyet a gazda szintén a fogyasztóra fog terhelni. Hasonló tendencia várható a tejiparban is, mivel a tejelő tehenek nagyrészt kukoricaszilázst fogyasztanak.

Az idei májusi esők valóban aranyat értek. Arany áron lehet majd mindent kapni...

 A közelmúltban parázs hangulatú vita alakult ki a Magyat Tudományos Akadémia berkeiben. A vita ténye persze nem meglepő a politikai szájcsatározásban szocializálódott magyarság számára, de a tudományos élet magyarországi szentélyének számító MTA-n belüli, ilyen nagy nyilvánosságot kapó nézeteltérésre talán még nem volt példa az intézmény 185 éves fennálása során.

A történet egy kemény hangvételű levéllel kezdődött, amely Hornok László MTA tagot, a gödöllői Szent István Egyetem rektorhelyettesét nevezte meg annak szerzőjének, s melyben Ángyán Józsefet, a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet igazgatóját, aki szintén az Akadémia tagja, élesen kritizálja. Az agromonitor.hu-n megjelent levélben - amely azóta  Hornok úr kérésére már nem fellelhető az oldalon - a professzor Ángyán Józsefet szakmailag felkészületlennek és alkalmatlannak tituálta, s felkérte , hogy ne fogadja el az államtitkári kinevezést. A levélben többek között arra hivatkozott, hogy Ángyán József nem rendelkezik gyakorlati tapasztalattal, sem nemzetközileg elfogadott publikációval. Állítása szerint az általa életre hívott környezetgazdálkodási agrármérnöki szak posvány csupán, s Ángyán Józsefet széles körű szakmai megvetés övezi.

A levél nyilvánosságra kerülése óta több szakmabeli is állást foglalt Ángyán József mellett, így Kádár Imre professzor is nyílt levélben reagált az eseményekre:

File: ángyán10

To: Prof. Dr. Ángyán József

József!

Nem tudom ismered-e Heszky László akadémikus véleményét Hornok Laci tevékenységével kapcsolatban. Alábbiakban közlöm (File: hornokl). Úgy tűnik Ő már orvosi eset. Szakmai körökben a legteljesebb mértékben egyetértünk államtitkári kinevezéseddel. Szakmai múltad arra predesztinál. Könyveid, publikációid új szemléletet hasznosítottak meg a magyar agrártudományban. Gratulálok és sikeres munkát kívánok. Levelemet tájékoztatásul és közlési felhatalmazással az Agromonitor számára is megküldtem.

Üdvözöl. Kádár Imre
MTA Doktora
Budapest, 2010-06-07

Heszky László MTA tag levele Solti Lászlóhoz:

Levél Heszky Lászlótól Solti Lászlónak (File:hornokl)

Solti László akadémikus úrnak (File: hornokl)
osztályelnök
Agrártudományok osztálya
Magyar Tudományos Akadémia
Budapest
Kelt: Gödöllő 2010 01 24

Tisztelt Osztályelnök Úr!
Hivatkozva Hornok László akadémikus társam az osztályhoz, és utóbbi hetekben hozzám intézett leveleire (5db), arra kérem Elnök urat, hogy legyen szíves véget vetni Honok professzor úr ámokfutásának. Hornok professzor úr vezette be az osztályon a különböző személyi ügyekkel (MTA doktora, levelező tag) kapcsolatos körlevelek küldését, végül is nyilvánosságra hozatalát. Legutóbbi levelei bizonyítják, hogy ezt visszamenőleg kiterjeszti a zárt ülésekre is. Mindkét eljárása elfogadhatatlan, melyet súlyosbít, hogy leveleinek stílusa és főleg hangneme nem méltó a Magyar Tudományos Akadémiához és komoly károkat okoz az osztály megítélésében mind a szakemberek, mind a köztestületi tagok körében.
Hornok László Don Quijote-nak képzelve magát háborút hirdetett a "gonosz" ellen (idézet a novemberi levélből: "Ha háborúra vágynak megkapják, és biztosan nem fogják élvezni!"). A probléma az, hogy az osztályon rajta kívül senki sem akar háborút, de ő ennek ellenére minden tagtársunknak, pályázónak és újabban bizottságainknak is nekiront, ha nem úgy nyilatkoznak vagy foglalnak állást, ahogyan azt ő elvárja.  Nem érdekli, hogy közben tisztességes emberek tucatjait szégyeníti és alázza meg. Írásban és szóban folyamatosan provokálja az osztályt, annak tagjait.
Hornok professzor úr szakterülete a "mikroszkópos gombák" (lásd. Akadémiai Almanach 2009). Ez a tudományterület a Növényvédelmi Bizottsághoz tartozik. Erről sajnos nem veszt tudomást és"kóbor lovagként" az osztályhoz tartozó szinte minden szakterülettel kapcsolatban egyoldalú, szakmailag erősen vitatható, de kategorikus és ellentmondást nem tűrő véleményt nyilvánít. Ez megdöbbentő és elfogadhatatlan.
Hangsúlyozni kívánom, egyetértek és támogatom az osztály új vezetésének törekvéseit a doktorok és levelező tagok tudományos színvonalának emelésére. Ez a cél azonban senkit sem jogosít fel arra, hogy megszállottként másokat sértegessen, kritizáljon, minősítsen, sőt fenyegessen.
Kérem ezért Osztályelnök urat, hogy az osztály békéje érdekében ítélje el az MTA tagjához nem méltó viselkedést, és annak megszüntetéséről intézkedjen. Tagtársaimat pedig arra kérem, hogy támogassák kérésemet e tarthatatlan helyzet rendezésére, még mielőtt az beláthatatlan irányt venne.
Tisztelettel:

Heszky László

Az Agromonitor által készített interjú Hornok Lászlóval:

- Az interneten kering egy önnek tulajdonított levél, amely alkalmatlannak és hiteltelennek ítéli Ángyán Józsefet, a gödöllői Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet egyetemi tanárát a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkári posztjára. Ki a szerzője a levélnek?

- Ezt attól kellene megkérdezni, aki önöknek eljuttatta az anyagot. Az aláíratlan és ismeretlen e-mail címről származó levél jelenleg nem egyéb névtelen levélnél, s ezzel én nem szeretnék foglalkozni. Ismét megköszönöm azt, hogy kérésemre eltávolították ezt a levelet honlapjukról.

- Ön szerint mi lehet a célja azoknak, akik az interneten terjesztik ezt a levelet?

- Nem tudom, én nem terjesztek az interneten leveleket. Egész életemben csak névvel, arccal vállalt leveleim voltak, s azokat csak abban a körben terjesztettem, amelyben helyesnek láttam.

- Ön milyen viszonyban van Ángyán Józseffel, mi a véleménye politikusi szerepléséről?

- Ángyán József politikusi szereplését valójában most kezdi, s ha ezzel kapcsolatban lesz érdemleges véleményem, azt először vele fogom megvitatni.

- Az önnek tulajdonított levél megjelenése után agrárszakmai körökből máris támadások érik. A honlapunkon megjelent levelek szerint Kádár Imre, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének tudományos tanácsadója és Heszky László akadémikus is elítéli az ön tevékenységét. Hogyan értékeli ezeket a megnyilvánulásokat?

- Nem érdekelnek ezek a vélemények. Annak ugyanis, aki bizonytalan identitású levelekre reagál, nem számít a véleménye. Ha pedig névtelenül teszi, akkor a legkevésbé sem számít.

- Mennyire megalapozottak azok az állítások, amelyek kritizálják önt az MTA agrártudományi osztályán belüli munkájáért? A bírálatok többek között arról szólnak, hogy ön az emberek megszégyeníti és provokálja az agrártudományok osztályán.

- Az MTA agrártudományok osztályának feladata és kötelessége, hogy doktori habitusokat és cselekményeket értékeljen. Az osztály tagjai minden doktori kérelmet és az összes doktori védésen született döntést megvitatnak. Ezt az MTA doktori szabályzata írja elő, a vita tehát nem megkerülhető. A levezető elnök fel is kéri a jelen levőket: "Hölgyeim-Uraim, a vitát megnyitom." Ha jól végezzük a dolgunkat, akkor van vita, szóban és írásban egyaránt. A vitában ellenvélemények fogalmazódnak meg, olykor nagyon markáns nézetkülönbségek is a felszínre jönnek. Ezek azonban kizárólag az osztályra, a jelöltre, a bírálati eljárásban résztvevőkre és az MTA doktori tanácsára tartoznak. Kádár Imre nem tagja az MTA agrártudományok osztályának, rá tehát - hacsak személyében nem érintett - nem tartoznak ezek a viták. Heszky professzor hivatkozott leveléről - gondolom - éppúgy hiányzik az aláírás, mint a nekem tulajdonított levélről. Kizártnak tartom, hogy Heszky László az MTA rendes tagja, egyetemi tanár hozzájárult volna levele (már, ha létezik egyáltalán) terjesztéséhez.

- Milyennek ítéli az MTA agrártudományi osztályának működését és az ön ottani szerepét?

- Az MTA agrártudományok osztályának a működését tíz éve ismerem. Mindig jól működött, de ennyire jól még soha. A magam szerepét pedig nem én akarom megítélni. Sok kiváló tudósa van az osztálynak (szobruk lesz a Kossuth téren és utcát fognak elnevezni róluk), s e kiváló emberek közül sokan (nagyon sokan) kitüntetnek a barátságukkal.

- Ön szerint mi az oka annak, hogy az agrár-tudóstársadalomban ilyen feszültségek vannak?

- Nincsenek feszültségek az "agrártudós" társadalomban. Meggyőződésem, hogy valamennyi "agrártudós" a magyar mezőgazdaság régi dicsőségének feltámasztásáért dolgozik. Kisebb nézeteltérések adódhatnak abból, hogy egyes "agrártudósok" nem művelik tudományos szinten a hivatásukat, és ilyenkor a legkiválóbbjaink figyelmeztetik őket a korlátaikra. Jóérzésű és reálisan gondolkodó emberek meg szokták fontolni ezeket az intelmeket.

"Etikai vizsgálatot kezdeményezett Hornok László ellen Bujáki Gábor, az MTA köztestületi tagja, mert megítélése szerint a SZIE rektor-helyettese „félig nyíl levelével” etikátlanul járt el Ángyán Józseffel, a SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének egyetemi tanárával szemben. Mint beszámoltunk róla, a Hornok Lászlónak tulajdonított levél alkalmatlannak és hiteltelennek minősítette Ángyán Józsefet a VM államtitkári posztjára."

- agromonitor.hu -

Mindezek után mind az MTA, mind pedig a Szent István Egyetem (SZIE) etikai vizsgálatot kezdeményez Hornok László ellen.

Mivel volt szerencsém hallgatni Hornok László úr mikrobiológia előadásait, valamint Ángyán József úrnál személyesen tettem vizsgát az agrár-környezetgazdálkodás tárgyköréből, sajnálattal tapasztalom, hogy az intézményen belül is ilyen erős nézet és/vagy érdekellentétek vannak.

A Gaja patak 2008 nyarán

és most...

2007. július 9-én

napjainkban...

2008. augusztusában:

Tegnap: