facebook

Az új kenyér ünnepének margójára

2010.08.20. 13:28 Imre Laci

 

Augusztus 20. nem csupán az államalapítás ünnepe és az ország egységességének szimbólum. Darányi Ignác óta az új kenyér ünnepe is! Azt, hogy az ősi állami ünnephez miért lett utólag ”hozzácsatolva” az új kenyér megünneplése, már politikai kérdés. Az ünneplés jogosságának megvitatása nem az én tisztem, így az államalapítással és az új kenyér elkészítésének megünneplésével kapcsolatosan szeretnék néhány gondolatot megosztani.

„Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma…”
Így szól a legősibb imánk egyik sora, melyre manapság talán már nem is gondol az átlagember olyan komolysággal, mint a két háború közt, vagy az azt megelőző időkben.
A mai ember számára már olyannyira mindennapi dolog a friss kenyér, hogy bele sem gondol abba, mennyi munka áll(t) annak elkészítése mögött. Mára már nem kell a molnárhoz vinni a búzát őröltetni, nem kell kora hajnalban felkelni, hogy a kemence be legyen fűtve, hogy a tészta össze legyen gyúrva és a kenyér ki legyen sütve mire a család többi tagja az ebédhez összeülne.
A korábban oly gyakori éhezést a mai emberek már csak hírből ismerik, s ez bizony azt eredményezi, hogy a mindennapi betevőt jelentő kenyér tisztelete is megkopott. Sőt! Eljutottunk oda, hogy egyes emberek által a nem egészséges élelmiszerek közé lett sorolva a búzakenyér!
Térfogatnövelők kora
Persze az élelmezés jó üzlet, el is harapódzott a ’biznisz-szemlélet’ a kenyérgyártásban is. Több olyan üzletlánc rendelkezik saját pékséggel, amely még a macskaalom szakszerű értékesítésére se lenne alkalmas, nem hogy humán élelmezésre szánt kenyér sütésére! Így fordulhat elő, hogy talán még az ott dolgozó pékek sem tudják milyen növényből előállított liszt(?) felhasználásával sütnek olyan valamiket, amelyek még távolról sem hasonlítanak a valódi kenyérre.
A modern világ vívmányaival persze el lehet érni, hogy a pár dekagramm lisztből szép nagy, szivacsos tésztájú kenyeret kapjunk. Az már más kérdés, hogy a végeredmény se nem jóízű, se nem tápláló. De olcsó, ami ugye a minimálbéren tengődők százezreinek elég nyomós érv mikor a polcok előtt ácsorogva a drágább és az olcsóbb (de silányabb) között kell választani.
 
Természetesen az élelmiszeren lehet a legtöbbet spórolni, de kérdés, hogy megéri-e? Mindenki ismeri a mondást, hogy „az vagy amit megeszel”. Én inkább lemondok a napi kávéról, de minőségi kenyér kerüljön az asztalra. Augusztus 20-án pedig valódi kenyérrel ünneplem meg, hogy 1010 éve a sok kísérlet ellenére még mindig nem sikerült elűzni a magyarokat a Kárpát-medencéből.

 

4 komment

Címkék: magyar ünnep minőség búza kenyér 20 új augusztus államalapítás 1010

Szégyen: 1,5 millió sertést importálunk

2010.07.29. 12:12 Imre Laci

 
Amikor már azt hinné az ember, hogy nem lehet mélyebbre süllyedni, bizony csalódnia kell. Mindig van a létrának egy alsóbb foka. Magyarország ismét lejjebb lépett. Magyarország agrár ország, ezt mindenki tudja. Illetve, csak volt agrár ország. Néhány évtized alatt elértünk arra a pontra, hogy termőföldjeink fele idegeneknek terem, hogy a 15 éve fejlettnek mondható sertésiparunkból, - mellyel jelentős európai exportőrök voltunk – mára csak kis hányada maradt.
50% körüli állattenyésztés
A rendszerváltás után a mezőgazdasági termelés volumene mélyrepülésbe kezdett. A növénytermesztési ágazat – hála a rengeteg termőföldnek – mára regenerálódott, immáron a ’89-’90-es évek szintjének 110%-át nyújtja. Ugyanez nem mondható el az állattenyésztésről.
Az akkori keleti blokkot Magyarország látta el hússal. A ’89-et követő elhibázott politikai lépések következtében elvesztettük a keleti országok piacait és elindult az állattenyésztés módszeres leépítése. ’95-ben már csak 5 millió sertést tartottunk országszerte. Ez a szám mára 3.247.000-re csökkent és elérkezett az az idő is, amikor mi szorulunk sertés behozatalra.
Fejlesztés hiányában
Az 1960 után keresztezéssel létrehozott hungahib és ka-hyb hibridsertések az akkori sertéstenyésztés csúcsát jelentették. A ’70-es évektől fogva ez a két hibrid adta Magyarország hústermelő állományának döntő részét.
 
 
Ekkoriban épültek az állattartó telepek is, melyek szintén a kor kívánalmainak 100%-ban megfeleltek. Mára azonban a hungahib és a ka-hyb nem nyújtja azt a százalékos vágási kihozatalt, amelyet megkíván a gazdasági helyzet, valamint a színhúsarány tekintetében is igen elmarad a dán vagy holland húshibridekhez képest. Az idő pedig nem állt meg, az akkoriban épült ólak lassan fél évszázadosak, állapotuk ha nem szörnyű, akkor egyenesen életveszélyes. Elektromos hálózatuk elöregedett, tűzveszélyes, ráadásul a modern etető-, itató-, fűtő- és tisztítórendszerek beépítése sem lehetséges.

A jelenlegi helyzetből pedig csak úgy lehet kilábalni, ha új, a jelenlegi kívánalmaknak megfelelő telepeket létesítünk, azokat a jelenlegi csúcsgenetikájú hibridekkel töltjük meg és mindeközben aktívan védjük piacainkat a modernizációban fényévekkel előttünk járó nyugati nagytermelőkkel szemben.


4 komment

Címkék: technológia állomány sertés import ágazat ka hyb hungahib

Fuzárium miatt aggódnak a szakemberek

2010.07.28. 11:00 Imre Laci

 
Az aratások végeztével érkeznek a betakarított gabonákkal kapcsolatos mennyiségi és minőségi információk. Az várható volt, hogy mennyiség tekintetében jóval az elmúlt évek átlaga alatt fog végezni a 2010-es szezon és valószínűleg az sem okoz nagy meglepetést, hogy az áradások és belvizek következtében a minőségben is visszaesés lesz tapasztalható. 
Ismét figyelmet kap a fuzárium
A 2009-es év tavaszának egyik negatív sztárja a fuzárium-toxin által okozott megbetegedés veszélye volt. Május 21-én, a vegetáriánusokra fokozott veszélyt jelentő fuzáriumra hívtam fel a figyelmet, s egy nappal később már jött is az első megbetegedést közlő hír. A sajtó rögtön rávetette magát a témára és heteken belül több gyártó vonta vissza a fuzárium-toxinnal fertőzött, vagy annak vélt termékét, így például a Cerbona és a Diamant is.
Azóta eltelt egy év, leesett annyi eső amennyit régen láttunk, jött rá napsütés is bőven, a fuzárium pedig – hihetetlen de – gomba mód elszaporodott.
Mint azt korábban egy bejegyzésben meg is említettem, a rengeteg csapadék miatt a növényvédelmi munkákat nem, vagy csak igen későn lehetett elkezdeni és ez bizony predesztinálta az idei termés minőségét is. 
Önellátó marad Magyarország?

 Az első kérdés amit mindenki felvetett magában, hogy veszélyezteti-e a fuzárium a hazai sütőipar lisztellátását, lesz-e akkora mennyiségű fogyasztásra alkalmas lisztünk, hogy ne szoruljunk importra?

Farkas Szilárd, a minőségellenőrzéssel foglalkozó Control Union Hungária Kft. ügyvezető igazgatója szerint a helyzet valószínűleg nem olyan súlyos, hogy Magyarország lisztimportra szoruljon.

Amivel viszont biztosan számolni kell, az a gabonák felvásárlási árának növekedése, aminek egyenes következménye a kenyér árának drágulása. 

(Agromonitor nyomán)


 

Szólj hozzá!

Címkék: veszély drágulás minőség kenyér ár gabona 2010 liszt toxin fuzárium

A pálinkánkra tört az EU és az IMF

2010.07.27. 13:01 Imre Laci

 A 29 pontos akcióterv legmókásabb és egyik legnagyobb hangsúlyt kapott pontja a szabad pálinkafőzést biztosító 9. pont. A jövedéki törvény módosításával a kormány engedélyezni szeretné a kistermelőknek a házi gyümölcspárlat-készítést (ötven liter mennyiségkorlátozással ugyan).  

Cirkuszt és pálinkát a népnek! 
A múlt héten az országgyűlés már meg is szavazta a törvény módosítását, adja hírül a farmit.hu:
„Az Országgyűlés megszavazta a múlt héten - a nyári szünet előtti utolsó ülésnapján - a jövedéki törvény módosítását, amely a kihirdetéstől számított 45. naptól hatályos, és lehetővé teszi a kistermelők számára, hogy saját gyümölcsből legálisan pálinkát állítsanak elő - tájékoztatta a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) sajtóirodája az MTI-t. 
A jogszabály változásával az emberek szabadon dönthetnek saját gyümölcseik felhasználásáról legyen szó lekvárról vagy pálinkáról. Így a kistermelők a saját gyümölcséből - a vásárolt gyümölcs is saját gyümölcs - vagy a kipréselt szőlő törkölyéből legálisan pálinkát főzhet. 
A saját fogyasztásra szánt pálinkafőzésnél, amennyiben a termelő nem adja el a gyümölcspárlatot: 50 literig nem kell jövedéki adót fizetni; a főzést nem kell sehol előre bejelenteni; továbbá a pálinka előállításához használt készüléket 100 liter alatt nem kell engedélyeztetni.”
Sokan elkezdtek azon töprengeni, hogy mégis mennyi pénztől esik el az ország az így keletkező adókiesés miatt. Úgy vélem nem kezd most el olyan sok ember pálinkát főzni otthon a sufniban, hogy emiatt újabb 1%-kal növekedne a költségvetési hiány. Persze mindig mindennek van ellenlábasa is.
Az EU és az IMF is kifogásolja az új törvényt
Ahogy az lenni szokott, ha a magyar kormány csinál valamit, az EU rögtön az asztalt veri. Persze a hisztiző gyerekkel sem foglalkozik senki, előbb vagy utóbb úgyis megunja a vergődést és stratégiát vált. De megteheti-e Magyarország, hogy figyelmen kívül hagyja az EU-t? A kérdés természetesen költői, mivel a nemzetközi precedenseket figyelembe véve (szlovák nyelvtörvény, Beneš-dekrétumok érvényben tartása, stb…) igazán nem kell hogy megremegjen a térdünk, csak mert nem tetszik az EU-nak a törvény. Azt pedig végképp nem hiszem el, hogy a forint stabilitását vagy az ország gazdasági megítélését befolyásolná ez az aprócska gesztus.
„Több európai uniós szervezet már jelezte tiltakozását a házi pálinkafőzés szabályainak magyarországi enyhítése miatt – mondta az agromonitor.hu-nak Piros László, a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) alelnöke, aki szerint nem kizárt az sem, hogy lesz, aki az Alkotmánybíróságon támadja majd meg a jogszabályt. Piros úgy véli: az 50 literig adómentességet kínáló új jövedéki szabályozás egyoldalúan felülírja a Magyarország számára az uniós csatlakozáskor adott derogációt, és más pontokon is ellentétes az EU-joggal. Az adómentes párlatfőzés lehetőségét megteremtő új szabályozást kifogásolta.” a magyar kormánnyal a tárgyalásokat megszakító Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége is.

 

5 komment

Címkék: eu pálinka törvény pont imf 9 jövedék akcióterv gyümölcspárlat

Kell-e a fiatalság a mezőgazdaságba?

2010.07.25. 12:29 Imre Laci

 

 Már olyan sokan akarták megmenteni az agrár ágazatot a kiöregedéstől, hogy azt leírni is sok volna. Vannak EU-s törekvések, hazai jóakarók és még sorolhatnám, mennyi civil és szakmai szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a mezőgazdaságban dolgozók átlagéletkora szépen lassan kúszik felfelé, és ez így nagyon nem jó.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretén belül működő fiatal mezőgazdasági termelők vállalkozását segíteni próbáló pénzbeli támogatást akár már (agrár területen szerzett) OKJ-s végzettséggel is lehet igényelni. Persze minél magasabb szintű kvalifikációval rendelkezik az ember, annál több pontot kap az elbíráláskor, ebből kifolyólag egy mezőgazdasági diplomás fiatal nagyobb eséllyel indul tehát, mint aki csak technikumot végzett. A megpályázható összeg pedig egyszeri támogatás formájában legfeljebb 40.000€, ami jelenlegi árfolyamon számítva 11.472.000 forint. Szép összegnek tűnhet, ám ismerve a mai földárakat, a különböző illetékdíjakat, nem egy világmegváltó summa. Persze hálátlanság volna semmibe venni ezt a pénzt, tekintve, hogy vissza nem térítendő támogatás.
Azt is tudni kell azonban, hogy az EU sem oszt csak úgy pénzt. A támogatás elnyeréséhez egy igen-igen bonyolult pályázatot kell benyújtani pontos tervekkel, adatokkal arra vonatkozóan, hogy milyen állatot akar tartani, milyen növényt akar termeszteni, és persze mindezt hol.
 
Ami pedig még hozzá tartozik, hogy egy PhD hallgató ismerősöm sem nyerte el a pályázati pénzt, pedig annál magasabb végzettségű ember nem nagyon fog igénylést benyújtani… Szép tehát hogy van, csak kb. esélytelen elnyerni. Agyalhatunk azon, hogy ez minek vagy kinek a hibája, de abból kiindulva, hogy az elmúlt évtizedek arról szóltak, hogy a felsőbb vezetői réteg kitalicskázta a pénzt az oktatástól elkezdve a hadügyön át a közlekedésig mindenhonnan, akkor egyszerű belátni, hogy nem a mezőgazdaság lesz a kivétel.
21 pontos tervezet a Fidesztől
Mert szerintük is fontos az agrárium, ugyebár. Amiért pedig írok a mezőgazdasági akciótervnek is nevezhető listáról, az nem más, mint hogy kiemelt helyet kapott a fiatal szakember program. Szép meg minden, de először a jelenlegi birtokrendszert kellene felszámolni, aztán lehet munkát adni a fiataloknak is. A hirtelen felbuzdulásban már olyasmi is bekerült a listába, - alpontként ugyan - ami már réges-régen megvalósult, mint pl. az élelmiszerek nyomon követhetősége.
 
 
Várom majd a Fidesz politikusokat egy teára, amikor felkeresnek és munkát ajánlanak nekem, mint fiatal agrárszakembernek. Ha ez megtörténik, Isten látja lelkem még a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát is kiteszem majd az istállók és ólak falára!

 

1 komment

Címkék: életkor fiatal agrár mezőgazdaság támogatás átlag pályakezdő

süti beállítások módosítása