facebook

Szégyen: 1,5 millió sertést importálunk

2010.07.29. 12:12 Imre Laci

 
Amikor már azt hinné az ember, hogy nem lehet mélyebbre süllyedni, bizony csalódnia kell. Mindig van a létrának egy alsóbb foka. Magyarország ismét lejjebb lépett. Magyarország agrár ország, ezt mindenki tudja. Illetve, csak volt agrár ország. Néhány évtized alatt elértünk arra a pontra, hogy termőföldjeink fele idegeneknek terem, hogy a 15 éve fejlettnek mondható sertésiparunkból, - mellyel jelentős európai exportőrök voltunk – mára csak kis hányada maradt.
50% körüli állattenyésztés
A rendszerváltás után a mezőgazdasági termelés volumene mélyrepülésbe kezdett. A növénytermesztési ágazat – hála a rengeteg termőföldnek – mára regenerálódott, immáron a ’89-’90-es évek szintjének 110%-át nyújtja. Ugyanez nem mondható el az állattenyésztésről.
Az akkori keleti blokkot Magyarország látta el hússal. A ’89-et követő elhibázott politikai lépések következtében elvesztettük a keleti országok piacait és elindult az állattenyésztés módszeres leépítése. ’95-ben már csak 5 millió sertést tartottunk országszerte. Ez a szám mára 3.247.000-re csökkent és elérkezett az az idő is, amikor mi szorulunk sertés behozatalra.
Fejlesztés hiányában
Az 1960 után keresztezéssel létrehozott hungahib és ka-hyb hibridsertések az akkori sertéstenyésztés csúcsát jelentették. A ’70-es évektől fogva ez a két hibrid adta Magyarország hústermelő állományának döntő részét.
 
 
Ekkoriban épültek az állattartó telepek is, melyek szintén a kor kívánalmainak 100%-ban megfeleltek. Mára azonban a hungahib és a ka-hyb nem nyújtja azt a százalékos vágási kihozatalt, amelyet megkíván a gazdasági helyzet, valamint a színhúsarány tekintetében is igen elmarad a dán vagy holland húshibridekhez képest. Az idő pedig nem állt meg, az akkoriban épült ólak lassan fél évszázadosak, állapotuk ha nem szörnyű, akkor egyenesen életveszélyes. Elektromos hálózatuk elöregedett, tűzveszélyes, ráadásul a modern etető-, itató-, fűtő- és tisztítórendszerek beépítése sem lehetséges.

A jelenlegi helyzetből pedig csak úgy lehet kilábalni, ha új, a jelenlegi kívánalmaknak megfelelő telepeket létesítünk, azokat a jelenlegi csúcsgenetikájú hibridekkel töltjük meg és mindeközben aktívan védjük piacainkat a modernizációban fényévekkel előttünk járó nyugati nagytermelőkkel szemben.


4 komment

Címkék: technológia állomány sertés import ágazat ka hyb hungahib

A bejegyzés trackback címe:

https://magyarasztal.blog.hu/api/trackback/id/tr102184611

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

1kutya 2010.07.29. 12:43:01

"A jelenlegi helyzetből pedig csak úgy lehet kilábalni, ha új, a jelenlegi kívánalmaknak megfelelő telepeket létesítünk, azokat a jelenlegi csúcsgenetikájú hibridekkel töltjük meg"

ez így mind szép és jó, de honnan a francból lesz hozzá tőkéje a magyar parasztnak???

Imre Laci · http://magyarasztal.blog.hu 2010.07.29. 14:08:29

@1kutya: A bejegyzésben szereplő első link alatt található oldalon erről részletesen írnak.

A Magyar Sertéstartók Szövetsége állami kockázati tőkét szeretne bevonni, illetve a bevételek növelését célozza meg a 25%-os általános forgalmi adó egyszámjegyűre csökkentésével.

lancelotbéka · http://lancelotbeka.blog.hu/ 2010.08.24. 13:02:10

Valahogy ettől a csúcsgenetikájú hibridek elnevezéstől mindíg rossz érzés fog el....eszembejutnak a génmanipulált,felturbózott,ízetlen zöldségek-gyümölcsök,vizes csirkehús,stb...
Hódmezővásárhelyen nőttem fel,a nagyszüleim magyar lapály és duroc sertéseket tartottak,vagy ezek keverékeit,jó tartás mellett normális ütemben híztak,a húsuk pedig kiváló volt.

Imre Laci · http://magyarasztal.blog.hu 2010.08.25. 00:06:49

A hibrid szótól nem kell, hogy kirázzon a hideg. A hibrid is lényegében egy keresztezett állatot jelent.
Például: A×B = C valamint D×E = F
Ezt követően C×F és a születendő 'G' hibridet küldjük vágóhídra.
Ez csupán elnagyolva egy banális példa, a hibridek kinemesítésénél elsősorban egy anyai (jó szaporodásbiológiai képességű) és egy ún. apai (gyors tömeggyarapodású) vonalat hoznak létre, majd ezeket keresztezik. A folyamat persze a fenti példánál sokkal bonyolultabb.

A brojler csirke íze pedig azért tűnik "vízszerűnek", azaz ízetlennek, mert 43 naposan kerül vágásra, míg a házi tyúk elkapirgál akár fél évig is, ha nem tovább.
Ugyanez igaz a zöldségekre is. Nem GMO zöldségek, csupán az üvegházas és fóliasátras termesztés hátulütője, hogy nem lesz olyan ízletes a termés, mint amilyet a szabadföldi vagy házi termesztésben megszoktunk.
süti beállítások módosítása