facebook


Erdély mezőgazdasága

2010.08.25. 16:52 Imre Laci

Augusztus első hetét Erdélyben töltöttem. Utazásaink alkalmával volt lehetőségem megtapasztalni azt, hogy égtelen nagy baromság az anyaországban terjengő hír, mely szerint Románia hamarosan beéri Magyarországot gazdaság és fejlettség tekintetében.

Az infrastruktúra cirka fél évszázadnyival van elmaradva az itthoniétól, a mezőgazdaság pedig... Nos... Arról beszéljenek helyettem a képek!

A minimális gépesítés azért megtalálható. A képen látható fülke nélküli McCormick traktor a környéken látott gépcsodák legfiatalabbjai közé tartozott.

A legáltalánosabb szénaszállítási mód; megrakott szekeret húznak az éhhalál közeli állapotú lovak. A háttérben Sonkolyos postahivatala látható. A Volkswagen sajnos eltakarja a postához tartozó sertés- és tyúkólakat.

A kézi anyagmozgatás is meglehetősen elterjedt. Jelen esetben egy 60 év feletti nénike cipeli a vellára tűzött szénát.

Így készül az Erdélyben elterjedt szénarakás. Munkavédelem a köbön.

Összességében elmodható, hogy az Erdélyben tapasztaltak egy része akár példa értékű is lehetne Magyarországra nézve (pl. a legeltetéses állattartás) sok tekintetben azonban a keleti régió olyan elmaradottságot mutat, amilyenről álmodni se tudnánk! Figyelembe véve Erdély éghajlatát és a mostanában jellemző igen csapadékos időjárást, nem csoda, hogy augusztusban több helyen is még lábon állt a búza.

Az állattállományt többnyire a réteken termett szénából tudják takarmányozni. Szinte sehol nem láttam telepített gyepet, a legtöbb kaszálón a vadon termett növényeket kaszálták le.

Nekem úgy tűnt, hogy Erdélyben még egyáltalán nem terjedt el a tudományos szemléletű állattartás és növénytermesztés.

Kecskenyájat terelnek a Torockó (Fehér megye) melletti Székelykő gerincén, 1170 méteres magasságban. Gyönyörű és szívet melengető látvány! Lelki szemeim előtt megjelenik a Wass Albert gróf által leírt táj, a Komandó, és persze Táncos Csuda Mózsi, ahogy székely virtusával sikerül eladnia a fináncnak a pojnyikból házilag főzött pálinkát. Ez a látvány az, amivel rengeteg túristát lehetne a környékre csábítani.


 

Szólj hozzá!

Címkék: erdély mezőgazdaság székelyföld

Kell-e a fiatalság a mezőgazdaságba?

2010.07.25. 12:29 Imre Laci

 

 Már olyan sokan akarták megmenteni az agrár ágazatot a kiöregedéstől, hogy azt leírni is sok volna. Vannak EU-s törekvések, hazai jóakarók és még sorolhatnám, mennyi civil és szakmai szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a mezőgazdaságban dolgozók átlagéletkora szépen lassan kúszik felfelé, és ez így nagyon nem jó.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretén belül működő fiatal mezőgazdasági termelők vállalkozását segíteni próbáló pénzbeli támogatást akár már (agrár területen szerzett) OKJ-s végzettséggel is lehet igényelni. Persze minél magasabb szintű kvalifikációval rendelkezik az ember, annál több pontot kap az elbíráláskor, ebből kifolyólag egy mezőgazdasági diplomás fiatal nagyobb eséllyel indul tehát, mint aki csak technikumot végzett. A megpályázható összeg pedig egyszeri támogatás formájában legfeljebb 40.000€, ami jelenlegi árfolyamon számítva 11.472.000 forint. Szép összegnek tűnhet, ám ismerve a mai földárakat, a különböző illetékdíjakat, nem egy világmegváltó summa. Persze hálátlanság volna semmibe venni ezt a pénzt, tekintve, hogy vissza nem térítendő támogatás.
Azt is tudni kell azonban, hogy az EU sem oszt csak úgy pénzt. A támogatás elnyeréséhez egy igen-igen bonyolult pályázatot kell benyújtani pontos tervekkel, adatokkal arra vonatkozóan, hogy milyen állatot akar tartani, milyen növényt akar termeszteni, és persze mindezt hol.
 
Ami pedig még hozzá tartozik, hogy egy PhD hallgató ismerősöm sem nyerte el a pályázati pénzt, pedig annál magasabb végzettségű ember nem nagyon fog igénylést benyújtani… Szép tehát hogy van, csak kb. esélytelen elnyerni. Agyalhatunk azon, hogy ez minek vagy kinek a hibája, de abból kiindulva, hogy az elmúlt évtizedek arról szóltak, hogy a felsőbb vezetői réteg kitalicskázta a pénzt az oktatástól elkezdve a hadügyön át a közlekedésig mindenhonnan, akkor egyszerű belátni, hogy nem a mezőgazdaság lesz a kivétel.
21 pontos tervezet a Fidesztől
Mert szerintük is fontos az agrárium, ugyebár. Amiért pedig írok a mezőgazdasági akciótervnek is nevezhető listáról, az nem más, mint hogy kiemelt helyet kapott a fiatal szakember program. Szép meg minden, de először a jelenlegi birtokrendszert kellene felszámolni, aztán lehet munkát adni a fiataloknak is. A hirtelen felbuzdulásban már olyasmi is bekerült a listába, - alpontként ugyan - ami már réges-régen megvalósult, mint pl. az élelmiszerek nyomon követhetősége.
 
 
Várom majd a Fidesz politikusokat egy teára, amikor felkeresnek és munkát ajánlanak nekem, mint fiatal agrárszakembernek. Ha ez megtörténik, Isten látja lelkem még a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát is kiteszem majd az istállók és ólak falára!

 

1 komment

Címkék: életkor fiatal agrár mezőgazdaság támogatás átlag pályakezdő

Három csapást a mezőgazdaságnak!

2010.06.21. 17:42 Imre Laci

 
Igen nagy port kavart a nemrégiben alakult II. Fidesz kormány által előterjesztett, eleddig azonban el nem fogadott ún. ”három csapás” törvénye, amely a harmadjára is visszaeső, erőszakos bűncselekményt elkövetőkre az adott vétségért kiróható büntetés kétszeresét írná elő kötelező penitenciaként.
E törvény beiktatásához azonban a Büntető Törvénykönyv (Btk.) egyes részeiben módosításokat kell végrehajtani, melyhez a szükséges lépéseket a kormány már meg is kezdte.
A ”három csapás” egy bizonyos részét a Magyar Helsinki Bizottság alkotmányellenesnek vélte, s a jogszabály életbe lépésének megvétózására kérték fel Sólyom László köztársasági elnököt. Kifogásolják, hogy a törvény értelmében bizonyos bűncselekmények elkövetőire kötelező érvényű lesz a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetés.
Három csapást a mezőgazdaságnak!
Látható, hogy a fenti, igen szigorú szankciók egy olyan helyzetben, mikor a forint napról napra gyengül és a lakosság nagy része elmondhatja, hogy egyik napról a másikra táncol a tű hegyén, nem csupán jogosak, de szükségszerűek is. A mezőgazdaság 100 milliárd forintnál is nagyobb kárt szenvedett el az elmúlt másfél hónapban, így a megmaradt termés védelme érdekében az új törvény az agrárium területén is könnyen életképes lehetne. A ”három csapás” törvény és a mezőgazdaság között roppant egyszerű párhuzamot vonni, hiszen az élelmiszeripar termelői szférája nap mint nap elszenvedője a különböző magántulajdon ellen elkövetett bűncselekményeknek. A terménylopások nagyobb része persze nem esik a 20.000 forintos határon felüli, bűncselekménynek minősülő kategóriába, így az elkövetők ellen csupán szabálysértési eljárás indulhat. Ezen eljárások pedig ritkán végződnek elzárással, börtönbüntetéssel.
Azonban elmondható-e egy olyan emberről, hogy megélhetési bűnöző, aki immáron sokadik alkalommal kísérel meg egy zsák vöröshagymát ellopni valamelyik gazda földjéről? Mivel az ellopott termény jócskán a bűncselekményi értékküszöb alatt van, valójában nem követ el, csupán szabálysértést, ugyanakkor könnyen belátható, hogy a vöröshagyma nem számít elsődleges élelmiszernek, mint mondjuk a búza. Továbbá nem is fogyasztható olyan nagy mennyiségben, hogy indokolt volna egy egész zsákkal ellopni belőle. Ilyenkor a tolvaj célja valószínűleg az ellopott termék értékesítése, amely már egyáltalán nem a megélhetési bűnözés, sokkal inkább az orgazdaság kategóriájába tartozik.
„A lopás az lopás…
… mindegy mennyit vittél el.” – írja Kőházy Ferenc, s úgy vélem e gondolatával még azok is azonosulni tudnak, akik az előadó egyéb munkásságával nem érteken egyet. Lássuk be, a lopást évezredek óta bűncselekményként tartják számon – jogosan – minden kultúrában. Attól még a lopás nem lesz nemesebb cselekedet, hogy nem 1.000.000, csupán 5000 forint értékű az eltulajdonított dolog. Aki pedig sokadszor is képes meglopni valakit, azt jogosan sújtaná a szigorúbb büntetés.
Gondoljunk bele, ha egy gazdától csak tíz tolvaj lop 19.000 forint értékben, az már milyen kárt képes okozni! Az elkövetőket pedig – lévén ”megélhetési” bűnözők – nem kötelezik az okozott kár kifizetésére. Büntetlenül maradhat tehát az, ha egy embernek ilyen mértékű kárt okoznak? Szerintem egy valódi jogállamban nem… Jogosan követelhetjük tehát a visszaeső tolvajok igen erős szankciókkal való honorálását!

 


 

11 komment

Címkék: büntetés lopás törvény mezőgazdaság csapás három szankció termény

Jogászt jelölt Orbán a mezőgazdaság élére

2010.05.05. 18:54 Imre Laci

 "Orbán Viktor Fazekas Sándort vidékfejlesztési miniszterként jelölte meg, akinek feladata a magyar vidék talpra állítása, bebizonyítása annak, hogy a vidék, a falu és a mezőgazdaság nem a múlthoz tartozik, hanem a jövő egyik erőforrása. Fazekas 1990 óta Karcag polgármestere, és társelnöke a Magyar Önkormányzatok Szövetségének is."

- fidesz.hu -

Az ember hajlamos afféle utópiákban hinni, hogy a nemzet felemelkedését megéneklők immáron el fognak jutni odáig, hogy az egyes minisztériumok élén szakemberek fognak helyet foglalni. Sajnos ismét csalódnom kellett.

Mélységesen nagy csalódást okozott a hír, mely szerint Orbán Viktor a Fidesz elnöke Fazekas Sándort kérte fel a vidékfejlesztési minisztérium élére. Áttekintve Fazekas életrajzát, mely mind a fidesz oldalán, mind pedig a wikipédián fellelhető, sajnos azt kellett tapasztalnom, hogy még távolról sem volt köze soha a mezőgazdasághoz.


 

1 komment

Címkék: orbán fidesz kormány sándor polgármester mezőgazdaság vidékfejlesztés miniszter karcag 2010 fazekas

Az MSZP programja agrár szemszögből

2010.03.13. 11:00 Imre Laci

"Az elmúlt évek kormányzása agrárbékét teremtett. A különböző méretű vállalkozások jobban helytállnak a versenyben. Történelmi léptékű az agrártermelés modernizációja. Soha ennyi pénz nem áramlott a mezőgazdaságba."

- A Magyar Szocialista Párt 2010-es választási programjából -

A fenti idézet megtekinthető az MSZP hivatalos oldalán is. Ha valaki kicsit is figyelemmel követte az elmúlt nyolc év során a híradásokat, azt hiszem nem éppen a fent leírt kép sejlik fel a szemünk előtt.

No, de beszéljenek helyettem a számok!

Gabonafélék betakarított területe:

2002-ben 2.954.000 hektár

2009-ben 2.860.000 hektár

Csökkenés: 94.000 hektár (3,18%)

Termelt tehéntej:

2002-ben 2067,8 millió liter

2008-ban 1792,1 millió liter

Csökkenés: 275,7 millió liter (13,33%)

Vágóállat:

2002-ben: 1.542,7 ezer tonna

2008-ban: 1.399,8 ezer tonna

Csökkenés: 142,9 ezer tonna (9,26%)

Sertés létszám:

2002-ben: 5.082.000 darab

2009-ben: 3.247.000 darab

Csökkenés: 1.835.000 darab (36,1%)

Cukorrépa betakarított területe:

2002-ben: 55.357 hektár

2009-ben: 13.223 hektár

Csökkenés: 42.135 hektár (76,19%)

Egyéni gazdaságok által használt szántóterület:

2002-ben: 2665,4 ezer hektár

2009-ben: 2081,0 ezer hektár

Csökkenés: 584,4 ezer hektár (21,93%)

"A különböző méretű vállalkozások jobban helytállnak a versenyben." (Igazán?!)

A választási program krémjét a végére tartogattam!

"Továbbra is megőrizzük legfőbb nemzeti tulajdonunkat és kincsünket, a földet."

- A Magyar Szocialista Párt 2010-es választási programjából -

A Lisszaboni Szerződést kik is írták alá?

Kik azok, akik az SPS rendszer elfogadásával hozzásegítik a részvénytársaságokat a bérelt földek esetén az elővásárlási jog megkaparintásához?! Amint szabad lesz a földpiac a külföldi állampolgárok számára, az eddig Rt-k formájában bérelt területeket nyomban fel fogják vásárolni!

Nem utolsó sorban szeretném megjegyezni, hogy az idézett részekben lényegében ki is merül az MSZP programjának mezőgazdasági témájú vonala.

Növekedne a modernizáció? Akkor mégis miért csökken szinte minden lényeges termelési mutató? Miért van 21,93%-kal kevesebb szántóterület egyéni gazdaságok kezében?

Erről szívesen elbeszélgetnék egy MSZP-s politikussal is...


6 komment

Címkék: politika mszp gazdaság program agrár kérdés mezőgazdaság 2010 csökkenés választási drasztikus visszaesés

süti beállítások módosítása