Magyar Asztal

Bizonyosan mindenki találkozott, az alig egy hete megjelent WHO közleményt fricskázó mémekkel. A hazai online világ állóvizébe óriási örvényt kavaró megállapítás, mely szerint egyes feldolgozott húskészítmények rákot okoznak, először felháborodást keltett a közvéleményben, majd pedig megjelentek a tréfás ikonok is. Én magam is egy bejegyzést szenteltem a témának. Nem is hinnénk, hogy a szóban forgó WHO közleménynek sokkal súlyosabb következményei is lettek!

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy minden akciót reakció követ. Ha például vezető kormányzati személyiség államcsődöt emleget, az adott ország fizetőeszköze meggyengül. Nincs ez másképp akkor sem, ha egy nemzetközi szervezet tesz elhamarkodott kijelentéseket és annak hatása nem csak egy ország gazdaságában indít be változást, hanem bizony világszerte. Az Egyesült Államokban óriási csökkenést eredményezett a disznóhús keresletben a WHO jelentése, az év egyik legjelentősebb gazdasági visszaesését produkálva, olvasható a The Pig Site által közölt cikkben.

Ez persze nem azt jelenti, hogy minden olyan tanulmányt el kell hallgatni, amely bármely módon károsan érintheti a gazdaságot, csupán annyit, hogy csak akkor közöljünk eredményeket, ha azok valóban, minden körülmények között megállják a helyüket. Ami a WHO szóban forgó jelentésével kapcsolatban a legkevésbé sem mondható el. Bizonyos esetekben egy erősebb recesszió eredményezheti akár azt is, hogy gazdálkodók mennek tönkre, családok veszíthetik el megélhetésüket, tehát felmerül az a kérdés is, hogy vajon lesz-e bárminemű retorziója az ügynek? Jelen esetben például fog-e korrekciós sajtótájékoztatót tartani a WHO illetékese?

Mikor fogunk végre eljutni oda, hogy felelősségteljesen bánjunk a szavakkal, és hogy elméleti feltevések birtokában még ne tegyünk rögvest kijelentéseket is? 

"Az elmúlt évek kormányzása agrárbékét teremtett. A különböző méretű vállalkozások jobban helytállnak a versenyben. Történelmi léptékű az agrártermelés modernizációja. Soha ennyi pénz nem áramlott a mezőgazdaságba."

- A Magyar Szocialista Párt 2010-es választási programjából -

A fenti idézet megtekinthető az MSZP hivatalos oldalán is. Ha valaki kicsit is figyelemmel követte az elmúlt nyolc év során a híradásokat, azt hiszem nem éppen a fent leírt kép sejlik fel a szemünk előtt.

No, de beszéljenek helyettem a számok!

Gabonafélék betakarított területe:

2002-ben 2.954.000 hektár

2009-ben 2.860.000 hektár

Csökkenés: 94.000 hektár (3,18%)

Termelt tehéntej:

2002-ben 2067,8 millió liter

2008-ban 1792,1 millió liter

Csökkenés: 275,7 millió liter (13,33%)

Vágóállat:

2002-ben: 1.542,7 ezer tonna

2008-ban: 1.399,8 ezer tonna

Csökkenés: 142,9 ezer tonna (9,26%)

Sertés létszám:

2002-ben: 5.082.000 darab

2009-ben: 3.247.000 darab

Csökkenés: 1.835.000 darab (36,1%)

Cukorrépa betakarított területe:

2002-ben: 55.357 hektár

2009-ben: 13.223 hektár

Csökkenés: 42.135 hektár (76,19%)

Egyéni gazdaságok által használt szántóterület:

2002-ben: 2665,4 ezer hektár

2009-ben: 2081,0 ezer hektár

Csökkenés: 584,4 ezer hektár (21,93%)

"A különböző méretű vállalkozások jobban helytállnak a versenyben." (Igazán?!)

A választási program krémjét a végére tartogattam!

"Továbbra is megőrizzük legfőbb nemzeti tulajdonunkat és kincsünket, a földet."

- A Magyar Szocialista Párt 2010-es választási programjából -

A Lisszaboni Szerződést kik is írták alá?

Kik azok, akik az SPS rendszer elfogadásával hozzásegítik a részvénytársaságokat a bérelt földek esetén az elővásárlási jog megkaparintásához?! Amint szabad lesz a földpiac a külföldi állampolgárok számára, az eddig Rt-k formájában bérelt területeket nyomban fel fogják vásárolni!

Nem utolsó sorban szeretném megjegyezni, hogy az idézett részekben lényegében ki is merül az MSZP programjának mezőgazdasági témájú vonala.

Növekedne a modernizáció? Akkor mégis miért csökken szinte minden lényeges termelési mutató? Miért van 21,93%-kal kevesebb szántóterület egyéni gazdaságok kezében?

Erről szívesen elbeszélgetnék egy MSZP-s politikussal is...

Minden üzletben meghatározó tulajdonság a rugalmasság. Aki gyorsan tud igazodni a megváltozott piaci helyzethez, az profitál a legtöbbet. Gyakran a rugalmasság menti meg a vállalkozást a csődtől. Márpedig a mai helyzetben rengeteg cég felett lebeg Demoklész kardja...

A mezőgazdasági vállalkozások egyáltalán nem szerencsések ebből a szempontból. Vegyük példának a favorit tejágazatot. Pár éve még közel száz forintot fizettek a termelői tej literjéért, míg ma már 50 forint körül stagnál a felvásárlási ár. Amikor jó pénz ütötte a gazdák markát a portékáért, többen állománybővítésbe kezdtek. Több üszőborjút tartottak meg, hogy azok később növeljék a telep össztermelését.

A nemzetközi helyzet azonban közbeszólt és rengeteg telep állományritkításra kényszerült. Az idősebb vagy rosszabb termelésű teheneket vágóhídra küldték, ezzel csökkentve a takarmányozási költségeket. A telep életben maradása volt a cél. Mi lenne azonban, ha ismét felszökne a tej ára?

A mai napon termékenyített tehenek átlagosan 285 nap múlva ellenék meg borjaikat. Szerencsés esetben üsző születik, amelyet 18 hónapos korában tenyésztésbe is állítanak. Ezek után az előhasi üsző (első borjával vemhes szarvasmarha) további 285 nap múlva fog elleni és csak ez után kezd el tejet termelni.

Summa summarum: 1110 nap múlva kezdene el bevételt termelni a ma fogant állat. Három év alatt tudna teljesítménynövekedéssel reagálni egy tehenészeti telep a gazdasági változásokra. Ilyen biológiai korlátok mellett gyakorlatilag lehetetlen követni a piaci kilengéseket. A szó jelenlegi formájában egy tehenészet abszolút nem versenyképes. Ezen azonban nem lehet változtatni.

Az agráriumra nem szabad úgy tekinteni mint mondjuk egy fröccsöntő üzemre, amely egyik napról a másikra képes növelni vagy csökkenteni a termelését. Ezt Nyugat-Európában felismerték és optimálisabb támogatási rendszerrel igyekeznek orvosolni a gyorsan változó piaci környezet okozta kieséseket. S hol tart ma hazánk? Magyarország igyekszik életben maradni...

"Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is kevesebb őstermelői igazolvány kiváltására, illetve megújítására lehet számítani Bács-Kiskun megyében – közölte a helyi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal földművelésügyi igazgatója hétfőn az MTI-vel.

Farkas Zoltán szerint a csökkenés körülbelül öt éve kezdődött, amikor még több mint 90 ezer őstermelőt tartottak nyilván a megyében. Ez az ellenőrzések szigorodása miatt később látványosan visszaesett. Az utóbbi időszakban is jellemző lassú lemorzsolódás azonban már a birtokkoncentráció és a gazdálkodók kiöregedésének következménye.

Emiatt várhatóan 2010-ben is 1-2 ezerrel kevesebben, mintegy 36-38 ezren váltják ki, vagy újítják meg igazolványukat. Ezzel  Szabolcs-Szatmár Bereg után Bács-Kiskun megye ugyanakkor őrzi második helyét az országos rangsorban – tette hozzá a szakember."

- MTI -

Igen emberek itt tartunk: centralizálódunk minden értelemben, hiszen a föld is hamarosan csak párezer ember kezében lesz országszerte, akik pedig korábban szintén gazdálkodásból szerettek volna megélni, mehetnek valamelyik nagyvárosban próbálnak meg megélhetést találni. A városok nőnek, a vidék pedig agonizál.

Az MTI ahogy írja: kiöregednek a gazdálkodók. Ezt kikérem magamnak sok-sok száz fiatal agrárlegény nevében! Igenis lenne "utánpótlás", de a hatalomnak egyáltalán nem az az érdeke, hogy legyen több tízezer földművelésből élő család! A törvények még mindig a pénzeseknek kedveznek.

A tegnapi napon volt alkalmam egy 130 hektárt művelő gazdával társalogni és büszkén mesélte, hogy minden évben tíz hektárral nagyobb területen gazdálkodik. Majd a nagy dicsekvés után gyorsan megjegyezte, hogy persze nincs több haszna a termelésből mint amennyi a támogatás, ami hektáronként kb. 50.000 forint. Ez persze nem is volna olyan kevés pénz ha azt vesszük, hogy csak egy család osztozik a jövedelmen. Persze azt nem magyarázta el, hogy a szerinte oly csekély jövedelemből mégis hogy tud évente +10 hektár földet vásárolni vagy bérbe venni. Rejtély... A lényeg, hogy megvan a pénzmagja ahhoz hogy növekedjen és a körülötte élő idősek földjét felvásárolja.

Summa summarum; lenne rengeteg friss diplomás gazdász aki átvenné a stafétát, de a földvásárláskor labdába sem rúghatnak, hiszen a környékbeliek elővásárlási joggal rendelkeznek még akkor is, ha már van 250 hektár földjük. Igazság van benne? Nem, nincs. Hagyni kellene esélyhez jutni azokat is akik előtt ott van az élet és megélhetést keresnek - és találnának - a földművelésben vagy állattartásban. De nem ez az érdeke odafent a nagyoknak...

"Tovább zsugorodik a hazai bogyósgyümölcs-termesztés, lassan hiánycikk lesz a magyar málna a piacokon - írta keddi számában a Napi Gazdaság.

Az elmúlt 10-15 évben folyamatos volt a bogyós gyümölcsök termesztésének visszaszorulása Magyarországon, amihez az ültetvényszerkezet elaprózottsága, a feldolgozók, hűtőházak bezárása, felszámolása mellett a klimatikus viszonyok változásai is hozzájárultak - közölte a napilap. Hozzátették: amíg 1991-ben a málnatermesztés csaknem 28 ezer tonna volt, mára mindössze évi hatezer tonnányi terem az országban, jórészt még mindig családi termesztésben.
A lap cikkében kitér arra is, hogy közben a legnagyobb versenytársak, a lengyel és a szerb termelők jelentősen növelték a termőterületüket, a világ meghatározó málnatermelő országai közé emelkedve." - MTI -

Néhány adat a málnáról:

2005-ben: 1721 hektár termőterület, 6724 tonna termés

2006-ban: 1510 hektár, 11.877 tonna termés

2007-ben: 1455 hektár és mindössze 6166 tonna betakarított gyümölcs.