Magyar Asztal

"Tizenegy uniós tagállam, köztük Magyarország folytatott egyeztetéseket Luxemburgban arról, hogy saját hatáskörükben dönthessenek a génmódosított növények tiltásáról.
Az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsának nemrég lezajlott luxemburgi ülésén több tagország szakpolitikusa is jelezte aggályait a jelenleg hatályban lévő gmo-szabályozással kapcsolatban. Az érintettek szerint az lehetne a megoldás, ha a gm-élelmiszerek és -takarmányok behozatalának engedélyezése és kereskedelme továbbra is uniós hatáskörben maradna, de a gmo-k köztermesztéséről az egyes tagállamok saját hatáskörben dönthetnének. A tárgyalások során Magyarország is egyetértett ezzel az állásponttal, és több másik tagállammal együtt támogatja párbeszéd kezdeményezését az uniós jogszabályok módosításáról. Ez a tervek szerint azt jelentené, hogy a jövőben az egyes tagállamok maguk dönthetnének arról, hogy egyes régióikban vagy akár egész területükön termesztik-e az adott génmódosított növényt.
A tagállamok fellépését saját bevallásuk szerint az váltotta ki, hogy a lakosság gyakran kétkedéssel, olykor pedig erős ellenállással fogadja a génmódosított termékeket. Kritikusok szerint ugyanakkor az állampolgárok jelenleg még igen kevés fórumon kaphatnak objektív tájékoztatást a gm-növényekről, a legtöbben így ezeket hajlamosak túlmisztifikálni. Jelenleg egy génmódosított növény, az amerikai Monsanto MON 810 kukorica termesztését engedélyezték az unióban.
 
A javaslatot támogató országok: Ausztria, Bulgária, Ciprus, Görögország, Hollandia, Írország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovénia."

- NapiGazdaság -

"Megerősítette az Európai Unió élelmiszer-biztonsági hivatala (EFSA) kedden kiadott véleményében azt az álláspontját, hogy a több uniós tagországba betiltott amerikai génkezelt kukoricafajta, a MON 810 nem tekinthető károsnak az emberi vagy állati egészségre, illetve a környezetre.

A vélemény alapján várható, hogy az Európai Bizottság azt javasolja majd: újítsák meg a termék uniós forgalmazására a múlt évtized végén kiadott tízéves engedélyt.
Hat EU-tagállam, köztük Magyarország mindazonáltal egy szerződéses záradék alapján jelenleg nem engedélyezi ennek a fajtának a termesztését.
Kutatások szerint ez a fajta egyebek között rontja a talaj termelékenységét, negatív hatással van egyes lepkék és rovarok életkörülményeire, és több növényvédőszert termel, mint amennyi egyszeri permetezéssel engedéllyel kijuttatható.
Emellett egyes országokban nem is honos az a molylepke, amely ellen a génkezelt fajta hatékonyabban tud védekezni." - MTI -

Mint ahogy azt már írtam korábban is: hatalmas piacvesztéssel járna, ha Magyarországon is köztermesztésbe kerülne a MON 810 nevű génmódosított kukorica.

Természetesen nem egy Stendhal paródiáról van szó, hanem a hétköznapi kukorica nem hétköznapi típusairól. Hazánkban köztermesztésben szinte kizárólag a sárga fajtával és annak a fakó, ún. fehér változatával találkozhatunk, míg pl. Peruban és Mexikóban, ahol nagy hagyománya van a kukoricafogyasztásnak, máig is a kék szemű a legelterjedtebb.

Először én is csupán az emberek divathóbortjának tudtam be a különböző színű kukoricák nemesítését, de kicsit utána olvasva rájöttem, hogy bizony sok különbség van az egyes típusok között.

A kék szemű kukoricát már az indián törzsek is előnyben részesítették. Napjainkban intenzív technológiák között nem termeszthető olyan sikeresen, mint a hagyományos sárga szemű lófogú kukorica, mivel nem bírja az intenzív trágyázást, az állománysűrítést. S bár egyik színes kukoricafajta sem kedveli a ma elterjedt, intenzív és félintenzív technológiát, mégis van reális lehetőség a gazdasági haszonvételükre, méghozzá ökológiai (bio) termesztésben. E fajták ugyanis beltartalmi értékek (fehérje-, ásványianag- és zsírtartalom) tekintetében felülmúlják a hibridkukoricákat, bár termésmennyiségük elmarad azokétól.

Termesztésüket nehezíti, hogy Magyarországon egyelőre nem, és Nyugat-Európában is csak génbankokból lehet hozzájutni színes szemű kukoricavetőmaghoz. Beszerzése tehát sokkal költségesebb, s termesztése során plusz kiadást jelent, hogy kevésbé bírja a kémiai növényvédő szereket, így több munkaerőt igényel (kapálás, gyomlálás stb...)

Áruk ellenére (a kék kukorica lisztjéből 2,25kg kb. 4450Ft) változatos és egészséges étrendbe jól beilleszthetőek ezek a régi, kissé mókás kukoricafajták. Érdekes és gusztusos ételek készíthetőek belőlük. Ilyen pl. a kék kukorica lisztjéből sütött kenyér, ami minden bizonnyal nem csak impozáns, de biztosan finom is!

Talán külön a fiatal hölgyeknek nemesítették ki a Hopi Pink Corn, rózsaszín kukorica fajtát.

 Egyelőre úgy néz ki, hogy továbbra is mentes marad Magyarország a GMO élelmiszernövényektől, - így a MON 810 elnevezésű molyrezisztens transzgénikus kukoricától is - derült ki Orosz Sándor szocialista képviselő szavaiból.

De mi célból, és hogy is készült ez a transzgénikus növény? Tömören fogalmazva nincs másról szó, mint hogy egy hétköznapi kukoricafajta DNS-ébe beültették a Bacillus thuringiensis subspecies kurstaki nevű baktérium cryIA(b) nevű génjét, mely egy fehérje termelődését indukálja. Ez a fehérje a kukoricát megtámadó moly bélrendszerébe jutva károsítja azt, s az állat pusztulását okozza. Magyarországon jelenleg is használnak olyan növényvédőszereket, amelyek bizonyos százalékban ezen baktériumfaj hatóanyagát tartalmazzák, sőt, biológiai védekezésnek számító módszer, tehát a permetezés után egészségügyi várakozási korlátozás alá sem esik.

A létrehozott transzgénikus növény tehát sikerrel termeszthető olyan helyen, ahol a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) kártétele jelentős lehet, illetve monokultúrás termesztésben (minden évben ugyanazt a növényfajt vetik egy bizonyos területre). Ugyanakkor a növény akkor is termeli ezt a CryIA(b) nevű fehérjét, ha nincs jelen a kártevő rovar, így például hazánk jelentős részére sem jellemző a kukoricamoly nagyarányú terméscsökkentése. Ezen felül nincsenek tapasztalatok a MON 810 kukoriacafajta humán egészségre gyakorolt hatásáról sem, ezért egyesek szerint kockázatos lenne annak köztermesztésbe vétele. Mindezeken túl, ha a transzgént tartalmazó növényt egy közönséges kukorica pollenje termékenyíti meg, s a GMO növény egy magja elhullik és az abból fejlődő ún. hibrid kukoricát egy hagyományos kukorica pollenje termékenyíti, felléphet a "transzgén szökés" jelensége, tehát a transzgénikus növény az emberi felügyelet alól kikerül, s ennek hosszú távon beláthatatlan botanikai és egészségügyi következményei is lehetnek.

Aki további információt szeretne olvasni a MON 810 GMO kukoricafajtáról, annak ajánlom az FVM rendeletét, avagy a Monsato Company Magyarország oldalát.