facebook


A magyar agrárbank koncepciója

2012.04.10. 10:00 Imre Laci

Igen régen szóba került már a politikai vezetők között, hogy létre kellene hozni egy, csakis és kizárólag a mezőgazdaság finanszírozására szakosodott pénzintézetet, egy agrárbankot. A szóbeszédből és emlegetésből mára körvonalazódott szándék lett, s immáron megjelent cikk is a témával kapcsolatban.

Emlékszem, még parlamenti gyakornoki időm során is felmerült a téma a vis maior törvény vitája során, hogy a gazdálkodók a kötelező befizetéseket egy külön erre szakosodott intézetbe folyósítsák, s amennyiben a beszedett összeg nem kerül felhasználásra, hitelnyújtáshoz lehessen felhasználni tőkeként. Maga a koncepció mindegyik parlamenti párt részéről pozitív fogadtatásban részesült, természetesen ki-ki a maga szájíze szerint fogalmazva meg elgondolásait a közös bank jövőjéről, funkciójáról.

Mivel nem vagyok jártas a banki rendszerekben, és úgy általában a mezőgazdaság közgazdaságtani vonatkozásait is csak felületesen ismerem, nem kívánok precíz okfejtéseket és gazdasági elemzéseket folytatni az alábbiakban. Ennek ellenére eljátszottam a gondolattal, hogy elsősorban milyen "szabályoknak" kellene megfelelnie egy általam elképzelt agrárbanknak. A fent linkelt cikkben olvasható, hogy Fazekas miniszter úr szerint belátható időn belül létrejöhet egy ilyen bank, így fontosnak tartom, hogy a társadalom lehető legnagyobb hányada értesüljön magáról a kezdeti koncepcióról is, hiszen a mezőgazdaság sorsának alakulása roppant mértékben befolyásolja a hazai élelmiszerpiac helyzetét.

1. A Magyar Agrárbank (nevezzük így) kizárólagos tulajdonosa a magyar állam, s ezen tulajdonosi jogkör minden időben elidegeníthetetlen legyen.

Erre azért lenne szükség, hogy elkerülhető legyen egy-egy cég, vagy érdekcsoport befolyása a magyar agráriumban résztvevők felett. Amíg nem tud nyomást gyakorolni a bank működésén keresztül a termelőkre valamilyen kül- vagy belföldi érdek, addig mondható csak biztonságosnak a bank működése. Ennek pedig egyetlen záloga, ha a pénzintézet 100%-ig állami tulajdonban van.

2. A Magyar Agrárbank vezetése (elnöksége és felügyelő bizottsága) csak olyan, kizárólag magyar állampolgár lehessen, aki itthon szerzett mind az agrár-, mind pedig közgazdaság-tudományok területén tudományos fokozatot és szakmai tapasztalatot. Továbbá legyen büntetlen előéletű, szakmai előmeneteléből adódóan ne álljon fenn annak a kockázata, hogy egyes személyek vagy gazdasági szervezetek befolyással lehessenek döntéshozatalára.

Ezen felül igen fontosnak tartanám az agrárbank vezetősége tekintetében a személyes felelősségvállalást is, ezzel harmonizálva az oly rég óta a magyarságban élő elszámoltathatóság igényével is.

3. A Magyar Agrárbank csak forint alapú hiteleket bocsásson ki, a kamatok meghatározásakor pedig vegye figyelembe a kérelmező által végzett tevékenység jövedelmezőségét, illetve a termék előállításának biológiai korlátaihoz mérten szabja ki a hitel futamidejét.

Elég volt az egyoldalúan megkötött, kockázatos devizahitelekből! Alacsony ráfordítású rendszereknél (pl. őshonos állatok rideg tartása) nem várható el nagy összegű hitel rövid futamidejű visszafizetése, illetve unipara (egyet ellő) és hosszú generációs idejű állatok (pl. szarvasmarha) esetén is hosszú megtérülési idővel kell számolni.

4. A Magyar Agrárbank tőkéje csak és kizárólag a magyar gazdatársadalom befizetéseiből, illetve a mindenkori Kormány által, az éves költségvetésből erre a célra elkülönített keretéből származhat.

Ezen kikötéssel elkerülhető, hogy más iparágból származó források révén bizonyos körök befolyással legyenek a bank, s ezáltal az agrár ágazat életére, gazdasági helyzetére.

5. A Magyar Agrárbank a hitellehetőségek tekintetében egyenlő ügyfélként kezelje a kis-, a közepes vállalkozásokat a nagyvállalatokhoz képest. A befizetések mértéke ne predesztinálja a hitelek folyósításának esélyeit.

Ma Magyarországon a támogatások és pályázatok döntő részét az egyébként is tőkeerős és emiatt igen jó szakértői gárdával rendelkező nagyvállalatok nyerik meg. Érvelésük szerint mivel a KKV-knál többet tesznek a kasszába (ami persze erősen vitatható) ezért nekik több is kell hogy jusson a támogatásokból. Természetesen ennek ellenére elvárható, hogy a kisgazdaságok is szakmailag kifogástalan pályázatokat, hitelkérelmeket nyújtsanak be a bankhoz.

6. A Magyar Agrárbank csak és kizárólag a Magyarországon, mezőgazdasági termelést (!) és feldolgozást folytató vállalkozások, családi gazdálkodók és őstermelők számára nyújtson hitellehetőséget. Csak és kizárólag 100%-ban magyar tulajdonban lévő cégek és természetes személyek folyamodhassanak hitelhez. Egyetlen olyan cég se jusson hitelhez, amelynek tulajdonosi köre nem tisztázott, illetve amely zsebszerződések és strómanok útján jutott itthon földhöz.

Fontos, hogy a Magyarországon csupán telephellyel rendelkező, valamilyen mezőgazdasággal kapcsolatos szolgáltatást (pl. termékek forgalmazása, szaktanácsadás) nyújtó cégek ne részesülhessenek efféle pénzügyi segítségben.

Természetesen ha az ember kicsit jobban beleásná magát a témába, még rengeteg kikötést le lehetne írni, azonban mint ahogy a bejegyzés elején is említettem, nem kívánok részletes gazdasági elemzésbe kezdeni, csupán vitaindítónak szántam eme sorokat és gondolatokat. Ti milyen kikötésekkel egészítenétek ki a fentieket?


 

2 komment

Címkék: bank szabály sándor agrár fazekas

Kell-e a fiatalság a mezőgazdaságba?

2010.07.25. 12:29 Imre Laci

 

 Már olyan sokan akarták megmenteni az agrár ágazatot a kiöregedéstől, hogy azt leírni is sok volna. Vannak EU-s törekvések, hazai jóakarók és még sorolhatnám, mennyi civil és szakmai szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a mezőgazdaságban dolgozók átlagéletkora szépen lassan kúszik felfelé, és ez így nagyon nem jó.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretén belül működő fiatal mezőgazdasági termelők vállalkozását segíteni próbáló pénzbeli támogatást akár már (agrár területen szerzett) OKJ-s végzettséggel is lehet igényelni. Persze minél magasabb szintű kvalifikációval rendelkezik az ember, annál több pontot kap az elbíráláskor, ebből kifolyólag egy mezőgazdasági diplomás fiatal nagyobb eséllyel indul tehát, mint aki csak technikumot végzett. A megpályázható összeg pedig egyszeri támogatás formájában legfeljebb 40.000€, ami jelenlegi árfolyamon számítva 11.472.000 forint. Szép összegnek tűnhet, ám ismerve a mai földárakat, a különböző illetékdíjakat, nem egy világmegváltó summa. Persze hálátlanság volna semmibe venni ezt a pénzt, tekintve, hogy vissza nem térítendő támogatás.
Azt is tudni kell azonban, hogy az EU sem oszt csak úgy pénzt. A támogatás elnyeréséhez egy igen-igen bonyolult pályázatot kell benyújtani pontos tervekkel, adatokkal arra vonatkozóan, hogy milyen állatot akar tartani, milyen növényt akar termeszteni, és persze mindezt hol.
 
Ami pedig még hozzá tartozik, hogy egy PhD hallgató ismerősöm sem nyerte el a pályázati pénzt, pedig annál magasabb végzettségű ember nem nagyon fog igénylést benyújtani… Szép tehát hogy van, csak kb. esélytelen elnyerni. Agyalhatunk azon, hogy ez minek vagy kinek a hibája, de abból kiindulva, hogy az elmúlt évtizedek arról szóltak, hogy a felsőbb vezetői réteg kitalicskázta a pénzt az oktatástól elkezdve a hadügyön át a közlekedésig mindenhonnan, akkor egyszerű belátni, hogy nem a mezőgazdaság lesz a kivétel.
21 pontos tervezet a Fidesztől
Mert szerintük is fontos az agrárium, ugyebár. Amiért pedig írok a mezőgazdasági akciótervnek is nevezhető listáról, az nem más, mint hogy kiemelt helyet kapott a fiatal szakember program. Szép meg minden, de először a jelenlegi birtokrendszert kellene felszámolni, aztán lehet munkát adni a fiataloknak is. A hirtelen felbuzdulásban már olyasmi is bekerült a listába, - alpontként ugyan - ami már réges-régen megvalósult, mint pl. az élelmiszerek nyomon követhetősége.
 
 
Várom majd a Fidesz politikusokat egy teára, amikor felkeresnek és munkát ajánlanak nekem, mint fiatal agrárszakembernek. Ha ez megtörténik, Isten látja lelkem még a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát is kiteszem majd az istállók és ólak falára!

 

1 komment

Címkék: életkor fiatal agrár mezőgazdaság támogatás átlag pályakezdő

Keserű lesz az idei nyár

2010.06.19. 23:46 Imre Laci

Pár napja írtam egy bejegyzést a májusi esőzés jövőbeni következményeiről, s immáron már pontos számadatokkal is rendelkezem arról, hogy mely növényi kultúra milyen mértékű kárt szenvedett. Országos szinten az őszi búza állomány 5%-a, azaz kb. 50.000 hektár van víz alatt, míg 18.000 ha (3,5%) napraforgó és szintén 18.000 hektár kukoricföldet öntött el a belvíz.

Ami pedig megmaradt, nos azt majd - ahogy korábbi bejegyzésemben is írtam - a különböző kártevők fogják tönkretenni, mivel a vizes talajokon lehetetlen közlekedni, így tehát a vegyszeres növényvédelem gyakorlatilag nem kivitelezhető. 


 

2 komment

Címkék: agrár május búza kár kukorica napraforgó őszi belvíz hektár esőzés

Gazdahitel

2010.03.24. 21:32 Imre Laci

"A mezőgazdasági vállalkozások finanszírozási lehetőségeit bővítő "Gazdahitel-Gazdakártya" programban tavaly év végéig 9,4 milliárd forint hitelkeretet ítéltek oda elsősorban az egyéni és családi gazdálkodóknak, valamint az őstermelőknek - közölte a Takarékbank szerdán az MTI-vel.

Tavaly 1266 új ügylet valósult meg a konstrukció keretében, az átlagos hitelkeret meghaladta az 5,6 millió forintot. Az új ügyfelek 31 százaléka őstermelő, 29 százaléka családi vállalkozás, míg 27 százaléka egyéni vállalkozó volt. A maximális, két éves futamidőt a szerződők közel 80 százaléka vette igénybe.

A Takarékbank kiemelkedően pozitívnak értékeli a vállalkozások fizetési fegyelmét: tavaly csak 9 esetben került sor a kezességi garancia beváltására, ami 1 százalék alatti arányt jelent.

A területi megoszlást tekintve a Gazdahitel-Gazdakártya konstrukció Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Baranya és Tolna megyékben volt a legnépszerűbb: e négy megyében kötötték 2009-ben az ügyletek közel 45 százalékát. A hitelkeretet háromnegyed részben növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodók igényelték.

A két éve fennálló konstrukció kedvező kamat mellett, alacsony garanciadíjjal és gyors elbírálással biztosít a gazdálkodóknak egy és 15 millió forint közötti hitelt mezőgazdasági termékek előállítására, a futamidő pedig 91 naptól két évig terjed."

- MTI -

Igazából ez így remekül hangzik, de érdemes volna azt is figyelembe venni, hogy sok olyan ember rendelkezik őstermelői papírral, akinek köze sincs a mezőgazdasághoz! Ezen felül egy családon belül minden tag kiváltja a papírt és máris lehet mutyizni az adózással, hiszen ha valaki eléri az X millió forintos jövedelemhatárt ami felett már többet kellene adózni, akkor azt a család egy másik tagjának nevére írják jóvá... Igen, ez is ugyanolyan mutyizás, mint amit a politikai vezetők csinálnak, mikor gyermekeik nevére íratják az összelopdosott pénzből épített házaikat!

Igen-igen elkélne már egy óriási tisztogatás az agrár szektorban...


Szólj hozzá!

Címkék: hitel pénz agrár kedvezmény adó támogatás vállalkozás gazda őstermelő

Az MSZP programja agrár szemszögből

2010.03.13. 11:00 Imre Laci

"Az elmúlt évek kormányzása agrárbékét teremtett. A különböző méretű vállalkozások jobban helytállnak a versenyben. Történelmi léptékű az agrártermelés modernizációja. Soha ennyi pénz nem áramlott a mezőgazdaságba."

- A Magyar Szocialista Párt 2010-es választási programjából -

A fenti idézet megtekinthető az MSZP hivatalos oldalán is. Ha valaki kicsit is figyelemmel követte az elmúlt nyolc év során a híradásokat, azt hiszem nem éppen a fent leírt kép sejlik fel a szemünk előtt.

No, de beszéljenek helyettem a számok!

Gabonafélék betakarított területe:

2002-ben 2.954.000 hektár

2009-ben 2.860.000 hektár

Csökkenés: 94.000 hektár (3,18%)

Termelt tehéntej:

2002-ben 2067,8 millió liter

2008-ban 1792,1 millió liter

Csökkenés: 275,7 millió liter (13,33%)

Vágóállat:

2002-ben: 1.542,7 ezer tonna

2008-ban: 1.399,8 ezer tonna

Csökkenés: 142,9 ezer tonna (9,26%)

Sertés létszám:

2002-ben: 5.082.000 darab

2009-ben: 3.247.000 darab

Csökkenés: 1.835.000 darab (36,1%)

Cukorrépa betakarított területe:

2002-ben: 55.357 hektár

2009-ben: 13.223 hektár

Csökkenés: 42.135 hektár (76,19%)

Egyéni gazdaságok által használt szántóterület:

2002-ben: 2665,4 ezer hektár

2009-ben: 2081,0 ezer hektár

Csökkenés: 584,4 ezer hektár (21,93%)

"A különböző méretű vállalkozások jobban helytállnak a versenyben." (Igazán?!)

A választási program krémjét a végére tartogattam!

"Továbbra is megőrizzük legfőbb nemzeti tulajdonunkat és kincsünket, a földet."

- A Magyar Szocialista Párt 2010-es választási programjából -

A Lisszaboni Szerződést kik is írták alá?

Kik azok, akik az SPS rendszer elfogadásával hozzásegítik a részvénytársaságokat a bérelt földek esetén az elővásárlási jog megkaparintásához?! Amint szabad lesz a földpiac a külföldi állampolgárok számára, az eddig Rt-k formájában bérelt területeket nyomban fel fogják vásárolni!

Nem utolsó sorban szeretném megjegyezni, hogy az idézett részekben lényegében ki is merül az MSZP programjának mezőgazdasági témájú vonala.

Növekedne a modernizáció? Akkor mégis miért csökken szinte minden lényeges termelési mutató? Miért van 21,93%-kal kevesebb szántóterület egyéni gazdaságok kezében?

Erről szívesen elbeszélgetnék egy MSZP-s politikussal is...


6 komment

Címkék: politika mszp gazdaság program agrár kérdés mezőgazdaság 2010 csökkenés választási drasztikus visszaesés

süti beállítások módosítása