facebook


A magyar agrárbank koncepciója

2012.04.10. 10:00 Imre Laci

Igen régen szóba került már a politikai vezetők között, hogy létre kellene hozni egy, csakis és kizárólag a mezőgazdaság finanszírozására szakosodott pénzintézetet, egy agrárbankot. A szóbeszédből és emlegetésből mára körvonalazódott szándék lett, s immáron megjelent cikk is a témával kapcsolatban.

Emlékszem, még parlamenti gyakornoki időm során is felmerült a téma a vis maior törvény vitája során, hogy a gazdálkodók a kötelező befizetéseket egy külön erre szakosodott intézetbe folyósítsák, s amennyiben a beszedett összeg nem kerül felhasználásra, hitelnyújtáshoz lehessen felhasználni tőkeként. Maga a koncepció mindegyik parlamenti párt részéről pozitív fogadtatásban részesült, természetesen ki-ki a maga szájíze szerint fogalmazva meg elgondolásait a közös bank jövőjéről, funkciójáról.

Mivel nem vagyok jártas a banki rendszerekben, és úgy általában a mezőgazdaság közgazdaságtani vonatkozásait is csak felületesen ismerem, nem kívánok precíz okfejtéseket és gazdasági elemzéseket folytatni az alábbiakban. Ennek ellenére eljátszottam a gondolattal, hogy elsősorban milyen "szabályoknak" kellene megfelelnie egy általam elképzelt agrárbanknak. A fent linkelt cikkben olvasható, hogy Fazekas miniszter úr szerint belátható időn belül létrejöhet egy ilyen bank, így fontosnak tartom, hogy a társadalom lehető legnagyobb hányada értesüljön magáról a kezdeti koncepcióról is, hiszen a mezőgazdaság sorsának alakulása roppant mértékben befolyásolja a hazai élelmiszerpiac helyzetét.

1. A Magyar Agrárbank (nevezzük így) kizárólagos tulajdonosa a magyar állam, s ezen tulajdonosi jogkör minden időben elidegeníthetetlen legyen.

Erre azért lenne szükség, hogy elkerülhető legyen egy-egy cég, vagy érdekcsoport befolyása a magyar agráriumban résztvevők felett. Amíg nem tud nyomást gyakorolni a bank működésén keresztül a termelőkre valamilyen kül- vagy belföldi érdek, addig mondható csak biztonságosnak a bank működése. Ennek pedig egyetlen záloga, ha a pénzintézet 100%-ig állami tulajdonban van.

2. A Magyar Agrárbank vezetése (elnöksége és felügyelő bizottsága) csak olyan, kizárólag magyar állampolgár lehessen, aki itthon szerzett mind az agrár-, mind pedig közgazdaság-tudományok területén tudományos fokozatot és szakmai tapasztalatot. Továbbá legyen büntetlen előéletű, szakmai előmeneteléből adódóan ne álljon fenn annak a kockázata, hogy egyes személyek vagy gazdasági szervezetek befolyással lehessenek döntéshozatalára.

Ezen felül igen fontosnak tartanám az agrárbank vezetősége tekintetében a személyes felelősségvállalást is, ezzel harmonizálva az oly rég óta a magyarságban élő elszámoltathatóság igényével is.

3. A Magyar Agrárbank csak forint alapú hiteleket bocsásson ki, a kamatok meghatározásakor pedig vegye figyelembe a kérelmező által végzett tevékenység jövedelmezőségét, illetve a termék előállításának biológiai korlátaihoz mérten szabja ki a hitel futamidejét.

Elég volt az egyoldalúan megkötött, kockázatos devizahitelekből! Alacsony ráfordítású rendszereknél (pl. őshonos állatok rideg tartása) nem várható el nagy összegű hitel rövid futamidejű visszafizetése, illetve unipara (egyet ellő) és hosszú generációs idejű állatok (pl. szarvasmarha) esetén is hosszú megtérülési idővel kell számolni.

4. A Magyar Agrárbank tőkéje csak és kizárólag a magyar gazdatársadalom befizetéseiből, illetve a mindenkori Kormány által, az éves költségvetésből erre a célra elkülönített keretéből származhat.

Ezen kikötéssel elkerülhető, hogy más iparágból származó források révén bizonyos körök befolyással legyenek a bank, s ezáltal az agrár ágazat életére, gazdasági helyzetére.

5. A Magyar Agrárbank a hitellehetőségek tekintetében egyenlő ügyfélként kezelje a kis-, a közepes vállalkozásokat a nagyvállalatokhoz képest. A befizetések mértéke ne predesztinálja a hitelek folyósításának esélyeit.

Ma Magyarországon a támogatások és pályázatok döntő részét az egyébként is tőkeerős és emiatt igen jó szakértői gárdával rendelkező nagyvállalatok nyerik meg. Érvelésük szerint mivel a KKV-knál többet tesznek a kasszába (ami persze erősen vitatható) ezért nekik több is kell hogy jusson a támogatásokból. Természetesen ennek ellenére elvárható, hogy a kisgazdaságok is szakmailag kifogástalan pályázatokat, hitelkérelmeket nyújtsanak be a bankhoz.

6. A Magyar Agrárbank csak és kizárólag a Magyarországon, mezőgazdasági termelést (!) és feldolgozást folytató vállalkozások, családi gazdálkodók és őstermelők számára nyújtson hitellehetőséget. Csak és kizárólag 100%-ban magyar tulajdonban lévő cégek és természetes személyek folyamodhassanak hitelhez. Egyetlen olyan cég se jusson hitelhez, amelynek tulajdonosi köre nem tisztázott, illetve amely zsebszerződések és strómanok útján jutott itthon földhöz.

Fontos, hogy a Magyarországon csupán telephellyel rendelkező, valamilyen mezőgazdasággal kapcsolatos szolgáltatást (pl. termékek forgalmazása, szaktanácsadás) nyújtó cégek ne részesülhessenek efféle pénzügyi segítségben.

Természetesen ha az ember kicsit jobban beleásná magát a témába, még rengeteg kikötést le lehetne írni, azonban mint ahogy a bejegyzés elején is említettem, nem kívánok részletes gazdasági elemzésbe kezdeni, csupán vitaindítónak szántam eme sorokat és gondolatokat. Ti milyen kikötésekkel egészítenétek ki a fentieket?


 

2 komment

Címkék: bank szabály sándor agrár fazekas

A CIB szereti a Herz szalámit

2009.06.24. 10:42 Imre Laci

"Hitelezői egyezséget kívánnak kezdeményezni a Herz Szalámigyár Zrt. tulajdonosai a felszámolási időszak alatt. Ezzel lehetővé válna, hogy a cég mai formájában életben maradhasson - írja a Világgazdaság.

A felszámolás azért indult, mert a finanszírozásról nem sikerült megállapodni a legnagyobb hitelező CIB Bankkal. A tervezett hitelezői egyezséggel lehetővé válna, hogy a társaság mai formájában életben maradhasson, és a felszámolás ne jusson el a jogutód nélküli megszűnésig.

Ráadásul a Herz márka ma peres eljárás alatt áll, mert a Herz Szalámigyár Zrt. megtámadta azt a szerződést, amelynek alapján a CIB a szalámimárkára jelzálogjog bejegyzését kérte.

A részvényesek tavaly augusztus óta 400 millió forintot fordítottak a Herzre, és hajlandók további befektetésekre, illetve új finanszírozók bevonására is, ha létrejön a megállapodás a hitelezőkkel." - portfolio.hu -

Olyanról még sosem hallottam, hogy egy márkanevet zálogosítanak el. Ebben mi az üzlet a CIB számára? Annyit viszont levonhatunk a hírből, hogy ha a részvényeseknek megéri a tőkeemelés, akkor valószínűleg van pénz a Herz szalámiban. Csak valahogy a vezetés mégsem tudja sikerre vinni a hajdanán virágzó szalámigyárat.


Szólj hozzá!

Címkék: bank cib herz szalámi

süti beállítások módosítása