Hagyományteremtő bejegyzésnek szánom a mostanit, éppen ezért megkérek minden olvasót, aki tart a háznál valamilyen jószágot, hogy készítsen róluk pár jó képet és küldje el a magyarasztal[kukac]gmail[pont]com címre! Természetesen minden haszonállatról készült képet szívesen várok legyen az juh, kecske vagy akár baromfi. (Kutyások kíméljenek, elvégre kutyából nem lesz szalonna!) Az egyetlen kérésem az, hogy házilag készített fotót küldjetek (leguglizott képek nem rúgnak labdába).
A legjobb, a legmókásabb és a legszebb állatról készülő képek beküldőjét pedig majd idővel megjutalmazom valamivel. Akár még az Aranyboci-díj is kiosztásra kerülhet. :)
A mai fotókat Réteshúzogató küldte be. 2006 augusztusában készült képek ugyan, de azért Nagy köszönet jár értük, főleg a kézcsókos képért!
"A holland kormány döntése alapján beoltják az ország teljes kecske- és juhállományát a Q-láz nevű fertőző betegség ellen, amely az idén már hat emberi halálesetet is okozott.
A ritka, bakteriális eredetű betegség emberről emberre nem terjed, de az állatok átvihetik az emberre a fertőzést. A betegség influenzaszerű tünetekkel jár, de akár atípusos tüdőgyulladást és végső soron halált is okozhat. A holland mezőgazdasági minisztérium csütörtöki bejelentése szerint azért oltják be az állatokat, mert az a gyanú, hogy a humán Q-láz megbetegedéseket - ebből 2.300-at regisztráltak az idén - az állatok okozták. Ötvenöt hollandiai farmon - ahol fertőzött állatokat találtak - különleges óvintézkedéseket léptettek életbe. A hollandiai Q-láz intenzitását tekintve egyedi, és gyakorlatilag 2007 óta folyamatosan jelen van az állatállományban."
- MTI -
A Q-láznak nevezett betegséget egy Coxiella Burnetii nevű baktérium okozza.
Igen, megint Danone. Igen, megint valami ökölcsapás az agynak. Azonban ez a termék már krémjoghurt, tehát joghurtkultúrát is tartalmaz. Ami viszont leverte a biztosítékot, az az összetevőknél a "kekszízű készítmény", ami az ízét adja. Bash... Olyan nagyon drága volna valódi kekszet tenni bele?!
Direkt nem írtam a trágya helyett $z@rt, pedig minden bizonnyal az figyelemfelkeltőbb volna. A kérdés felvetése viszont jogos, mert mint ahogy az ebből a táblázatból kiderül:
Állatfaj
Napi ürülék (kg/db)
Tejelő tehén
30-50
Hízómarha
25-40
Borjú
4-16
Anyakoca
14-17
Hízósertés
4-7
Baromfi (tojótyúk)
0,05-0,08
Bizony jócskán termelnek ürüléket (bélsár + vizelet) a jószágok és a fenti adatokkal elmatekozva pl. egy 40kg napi ürüléktermeléssel számolva egy 100 tehenes telep 365 nap alatt 1460 tonna (!) ürüléket termel. Ez persze nem pontos adat, mivel nincs benne a szaporulat (borjak) ürüléke és az olamanyag tömege sem.
Ezek után már csak annak kell utána járni, hogy mennyit is kérnek/adnak jelenleg egy mázsa (1q = 100kg) trágyáért. Mr. Google a barátunk, ő pedig több olyan linket is kidobott, ahol 150 magyar forintért kínálják e nemes portékát. A fenti 100 tehenes telep esetében ha egész évben talál vevőt a trágyára a gazda, akkor 2.190.000 forint bevételre számíthat (1500×1460). Ilyen megközelítésből akár büdös aranynak is tekinthetnénk a trágyát.
A kérdéskör persze azért is érdekes, mert - lassan ugyan - de rájöttek a gazdák is, hogy az állandó műtrágyahasználat kiégeti a talajt, így nem árt ha néha szervestrágyát, pl. istállótrágyát szórnak ki. Persze az már igazán idilli lenne, ha fognák magukat a drága jó földművesek és lepaktálnának az állattartó telepekkel, hogy ingyen elviszik a trágyát, cserébe ők pedig ingyen adnák az alomnak való szalmát. Nem, ilyen Magyarországon aligha fordulhat elő.
Pedig trágya van, kereslet is volna rá, mégis sok telepen ott gyűlik, a környékbeliek szentségelnek a szaga miatt, az állattartó telep pedig súlyos tízmilliókat fizet a trágyakezelőkért (betonkádak). Persze nem kell(ene) mindig a nyugati országokkal példáloznom, de ott a növénytermesztők tülekednek a szervestrágyáért és nem az állattenyésztőknek kell vagyonokat fizetniük a tárolásért és a kezelésért. Mindenki jól jár: a növényes mert nagy lesz a termése, az állattartó mert megszabadul a trágyától, a környékbeliek mert nincs bűz. Lenne mit másolni.
A szervestrágya rendszeres használata lenne az első lépés a fenntarthatósághoz vezető úton.
Egy korábbi bejegyzésben megosztottam egy hírt, mely szerint Ausztráliában 2009 szeptembere óta kötelező a kenyérliszt folsavval történő dúsítása. Íme, nem kellett sokat várni és máris jön a hátrálás:
"Az FSA folytatja a vitát a folsav élelmiszerhez történő adásával kapcsolatban az ipar szakembereivel. Csökkenteni kell az élelmiszerekhez hozzáadott folsav mennyiségét, és szigorúbban kell ellenőrizni a folsavat tartalmazó étrendkiegészítőket is. Gyakran ugyanaz a fogyasztó dúsított élelmiszert és étrendkiegészítőt is fogyaszt egyidejűleg, így a folsavbevitel ezeknél a fogyasztóknál meghaladhatja az ajánlott felső szintet, számolt be az EU FOOD LAW 2009. november 13-ai száma."
