Retardált műtrágyák | |||
Szabályozott tápanyagleadású | Lassú tápanyagleadású | Szupergranulátumok | Inhibítoros műtrágyák |
burkolóanyag befolyásolja a vízbeá-ramlást ”hi-start” ”lo-start” | kémiai szerkezet miatt lassú vízoldékonyság | tabletták, táprudak ”cropcare” | baktériumok nitrogénmegkö-tését gátló szerek |
A retardált műtrágya
2010.10.28. 21:48 Imre Laci
Szólj hozzá!
Címkék: leadás tápanyag oldódás retardált hatóanyag műtrágya burkolt késleltetett granulátum
Mennyit ér egy mázsa trágya?
2009.12.06. 10:43 Imre Laci
Direkt nem írtam a trágya helyett $z@rt, pedig minden bizonnyal az figyelemfelkeltőbb volna. A kérdés felvetése viszont jogos, mert mint ahogy az ebből a táblázatból kiderül:
Állatfaj | Napi ürülék (kg/db) |
Tejelő tehén | 30-50 |
Hízómarha | 25-40 |
Borjú | 4-16 |
Anyakoca | 14-17 |
Hízósertés | 4-7 |
Baromfi (tojótyúk) | 0,05-0,08 |
Bizony jócskán termelnek ürüléket (bélsár + vizelet) a jószágok és a fenti adatokkal elmatekozva pl. egy 40kg napi ürüléktermeléssel számolva egy 100 tehenes telep 365 nap alatt 1460 tonna (!) ürüléket termel. Ez persze nem pontos adat, mivel nincs benne a szaporulat (borjak) ürüléke és az olamanyag tömege sem.
Ezek után már csak annak kell utána járni, hogy mennyit is kérnek/adnak jelenleg egy mázsa (1q = 100kg) trágyáért. Mr. Google a barátunk, ő pedig több olyan linket is kidobott, ahol 150 magyar forintért kínálják e nemes portékát. A fenti 100 tehenes telep esetében ha egész évben talál vevőt a trágyára a gazda, akkor 2.190.000 forint bevételre számíthat (1500×1460). Ilyen megközelítésből akár büdös aranynak is tekinthetnénk a trágyát.
A kérdéskör persze azért is érdekes, mert - lassan ugyan - de rájöttek a gazdák is, hogy az állandó műtrágyahasználat kiégeti a talajt, így nem árt ha néha szervestrágyát, pl. istállótrágyát szórnak ki. Persze az már igazán idilli lenne, ha fognák magukat a drága jó földművesek és lepaktálnának az állattartó telepekkel, hogy ingyen elviszik a trágyát, cserébe ők pedig ingyen adnák az alomnak való szalmát. Nem, ilyen Magyarországon aligha fordulhat elő.
Pedig trágya van, kereslet is volna rá, mégis sok telepen ott gyűlik, a környékbeliek szentségelnek a szaga miatt, az állattartó telep pedig súlyos tízmilliókat fizet a trágyakezelőkért (betonkádak). Persze nem kell(ene) mindig a nyugati országokkal példáloznom, de ott a növénytermesztők tülekednek a szervestrágyáért és nem az állattenyésztőknek kell vagyonokat fizetniük a tárolásért és a kezelésért. Mindenki jól jár: a növényes mert nagy lesz a termése, az állattartó mert megszabadul a trágyától, a környékbeliek mert nincs bűz. Lenne mit másolni.
A szervestrágya rendszeres használata lenne az első lépés a fenntarthatósághoz vezető úton.