facebook


A retardált műtrágya

2010.10.28. 21:48 Imre Laci

Okos dolog a retardált műtrágya
A retardált szóról a legtöbben a csökkent szellemi képességű emberekre asszociálnak, s nem is tudják, hogy a szó eredeti jelentése lassú, késleltetett. A retardált műtrágyák azonban a mezőgazdaságban a tápanyagok visszapótlásának csúcsát jelentik. A hagyományos műtrágyákkal (pl. ammónium nitrát) ellentétben a retardált műtrágyák képesek a bennük tárolt hatóanyagokat szakaszosan, késleltetve leadni. Ezen tulajdonságuk több szempontból is előnyt jelent.
Előnyök és hátrányok
Az első – és a gazdák számára legfontosabb –, hogy a kiszórt műtrágyát a lehulló csapadék nem mossa ki a talajból, a növények számára hosszabb időn keresztül elérhető. A második érv, amellyel szerencsére egyre többen kezdenek foglalkozni, s tartják szem előtt; a csökkenő környezetterhelés. A kis adagokban megjelenő hatóanyagok nem jelentenek veszélyt a vizekre, a talajban élő baktériumokra. Korábban nagy veszélyt jelentett állóvizeinkre a talajból kimosódó ammónium nitrát (NH4NO3) okozta eutrofizáció.
A retardált műtrágyák legfőbb tulajdonsága tehát, hogy hosszú ideig, akár több hónapon át képesek adagolni a tápanyagot. Mindennek alapja a granulátumot körbevevő burkolat, mely készülhet polimerekből, gyantából, kénből, viaszból, stb… A lényeg tehát, hogy a tápanyagot körülölelő burkolaton keresztül a talajnedvesség csak lassan képes kimosni a benne tárolt hatóanyagokat.
A kimosódást elsősorban nem a talajban található víz mennyisége, hanem a talaj hőmérséklete befolyásolja. A gyártók éppen ezért is tüntetik fel a termékeik csomagolásán, hogy bizonyos hőmérsékleten mennyi idő alatt, hány százalékát adja le tápanyagtartalmának. A legtöbb gyártó általában a 21°C-ot veszi a számítás alapjául. Az ún. ”hi-start” trágyák a hatástartam első felében, míg a ”lo-start” típusok a második felében adják le tápanyagtartalmuk zömét.
A tápanyagleadás módja alapján több csoportra oszthatók a retardált műtrágyák.
Retardált műtrágyák
Szabályozott tápanyagleadású
Lassú tápanyagleadású
Szupergranulátumok
Inhibítoros műtrágyák
            burkolóanyag befolyásolja a vízbeá-ramlást
           ”hi-start”
           ”lo-start”
          kémiai szerkezet miatt lassú vízoldékonyság
          tabletták, táprudak
           ”cropcare”
           baktériumok nitrogénmegkö-tését gátló szerek
Retardált műtrágyák használatával zöldségek esetén jobb beltartalmi értékek érhetők el, ezáltal a növények étkezési értéke is növekszik.
Sok előnyük ellenére széleskörű elterjedésüket gátolja magas, a hagyományos műtrágyákénál sok esetben akár 2-3× nagyobb áruk.

  

Szólj hozzá!

Címkék: leadás tápanyag oldódás retardált hatóanyag műtrágya burkolt késleltetett granulátum

Mennyit ér egy mázsa trágya?

2009.12.06. 10:43 Imre Laci

Direkt nem írtam a trágya helyett $z@rt, pedig minden bizonnyal az figyelemfelkeltőbb volna. A kérdés felvetése viszont jogos, mert mint ahogy az ebből a táblázatból kiderül:

Állatfaj

Napi ürülék (kg/db)

Tejelő tehén

30-50

Hízómarha

25-40

Borjú

4-16

Anyakoca

14-17

Hízósertés

4-7

Baromfi (tojótyúk)

0,05-0,08

Bizony jócskán termelnek ürüléket (bélsár + vizelet) a jószágok és a fenti adatokkal elmatekozva pl. egy 40kg napi ürüléktermeléssel számolva egy 100 tehenes telep 365 nap alatt 1460 tonna (!) ürüléket termel. Ez persze nem pontos adat, mivel nincs benne a szaporulat (borjak) ürüléke és az olamanyag tömege sem.

Ezek után már csak annak kell utána járni, hogy mennyit is kérnek/adnak jelenleg egy mázsa (1q = 100kg) trágyáért. Mr. Google a barátunk, ő pedig több olyan linket is kidobott, ahol 150 magyar forintért kínálják e nemes portékát. A fenti 100 tehenes telep esetében ha egész évben talál vevőt a trágyára a gazda, akkor 2.190.000 forint bevételre számíthat (1500×1460). Ilyen megközelítésből akár büdös aranynak is tekinthetnénk a trágyát.

A kérdéskör persze azért is érdekes, mert - lassan ugyan - de rájöttek a gazdák is, hogy az állandó műtrágyahasználat kiégeti a talajt, így nem árt ha néha szervestrágyát, pl. istállótrágyát szórnak ki. Persze az már igazán idilli lenne, ha fognák magukat a drága jó földművesek és lepaktálnának az állattartó telepekkel, hogy ingyen elviszik a trágyát, cserébe ők pedig ingyen adnák az alomnak való szalmát. Nem, ilyen Magyarországon aligha fordulhat elő.

Pedig trágya van, kereslet is volna rá, mégis sok telepen ott gyűlik, a környékbeliek szentségelnek a szaga miatt, az állattartó telep pedig súlyos tízmilliókat fizet a trágyakezelőkért (betonkádak). Persze nem kell(ene) mindig a nyugati országokkal példáloznom, de ott a növénytermesztők tülekednek a szervestrágyáért és nem az állattenyésztőknek kell vagyonokat fizetniük a tárolásért és a kezelésért. Mindenki jól jár: a növényes mert nagy lesz a termése, az állattartó mert megszabadul a trágyától, a környékbeliek mert nincs bűz. Lenne mit másolni.

A szervestrágya rendszeres használata lenne az első lépés a fenntarthatósághoz vezető úton.


1 komment

Címkék: ár érték tápanyag fenntartható utánpótlás gazdálkodás trágya talajerő

süti beállítások módosítása