Magyar Asztal

Hoax vagy mi?

Bár nem vagyok mikrobiológus, annyit azonban elmondhatok a napjainkban e-levelekben (és több hírportálon is) terjedő, a hasmenés járvánnyal kapcsolatos rémhírekről, hogy nem tűnik logikusnak, hogy háború esetén egy emésztő- és méregtelenítő szervrendszerre ható baktériummal kívánná tizedelni az ellent valamely nemzet. Kizártnak tartom, hogy a szóban forgó Escherichia coli törzset hadi célokra hozták volna létre.

A weben terjedő levél (is) O104:H4-es jelöléssel definiálja a járványt okozó törzset, míg a hivatalos szervek, mint például az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a STEC (Shiga-szerű toxin termelő Escherichia Coli) betűszót használja.

Az EFSA két lehetséges útvonalat jelöl meg a betegség elkapásához: elsődleges a szennyezett (fertőzött) zöldségek fogyasztása és a fertőzött állattal való kapcsolat, második a "széklet-száj" út, azaz ha az élelmiszert fertőzött ember kezelte, hiszen onnantól már ő is terjeszti a baktériumot. Az élelmiszerek szennyeződésének lehetséges okaként a szennyezett öntözővíz használatát jelöli meg a hatóság, illetve háziállatok közvetlen kapcsolatát a friss termékekkel (pl. szántóföldi zöldségekkel).

A zöldségek a teljes élelmiszerlánc során fertőződhetnek, így tehát nem csupán a termesztéskor, hanem az elsődleges feldolgozáskor, csomagoláskor és a boltokban, éttermekben is. A baktérium többnyire csak a növény felületén van jelen, de előfordulhat a növényen belül is. A fertőzés terjedését elősegítheti ha feldolgozzák a növényt, például ha szeletelik vagy reszelik, mivel ekkor nagyobb felület áll rendelkezésre a mikroba szaporodásához.

A levél említi, hogy több antibiotikum ellen rezisztens a törzs. Az EFSA adatai alapján az O104:H4 a következőkre toleráns: ampicillin, amoxicillin/klavulánsav, piperacillin/szulbaktám piperacillin/tazobaktám, cefuroxim, cefuroxime-axetil, cefoxitin, cefotaxim, cetfazidim, cefpodoxim, streptomycin, nalidixsav, tetraciklin, trimetoprim/szulfametoxazol.

Arra, hogy ezt a törzset valóban genetikai módosítással hozták volna létre, nincs említés, azonban érdemes tudni azt, hogy még a steril környezetben tartott baktériumtörzsek is képesek egyik napról a másikra rezisztenssé válni antibiotikumokra. Ez előfordult már gyógyszergyárak esetén, ahol is Aspergillus niger törzse vált rezisztenssé bizonyos antibiotikumra (A. niger törzsekkel termelnek ipari mennyiségben több anyagot is, így pl. citromsavat és amiláz enzimet is).

Sokan attól tartanak, hogy az EU egy ilyen baktériummal kívánja elriasztani az embereket a zöldségek fogyasztásától és ezzel az egészséges életmódtól. Amennyiben belegondolunk abba, hogy évente hány millió eurót költ az EU kertészeti beruházásokra, egyből észrevehető, hogy igen nagy hülyeség lenne beleölni ennyi pénzt olyan termék termesztésébe, amelynek piacát később direkt tönkreteszik. Ekkora öngólt még az EU-se rúgna...

Hogyan lehet elkerülni a megbetegedést?

Természetesen mindenkinek joga van félteni az életét, de pánikba esni azért nincs ok, mivel minden ország hatósága hangsúlyosan vizsgálja a zöldségszállítmányokat, az E. coli O104:H4 után kutatva. Amit a hétköznapi fogyasztó tehet, az nem több, mint hogy alaposan megmossa az elfogyasztásra szánt zöldségeket, illetve a főzéssel elpusztíthatók a patogén baktériumok. Aki pedig a házi kiskertben termeli magának a zöldségeket, nincs mitől félnie.

 Emlékeztek még a SARS vírusra?

A 2003-ban kitört, a WHO által is világméretűnek minősített járványba 774-en haltak meg. Ahhoz képest a jelenlegi járvány egyszerű megfázásnak tűnhet... Főleg azt figyelembe véve, hogy ennél hetente sokkal többen halnak meg világszerte közlekedési balesetekben.(Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egyetlen legyintéssel el lehetne intézni az E. coli okozta riadalmat.)

Aki további információkat szeretne megtudni az STEC-ről és igen jó angol nyelvtudással rendelkezik, olvassa el az EFSA oldalán található .pdf-et.

"A korábbiaknál szigorúbban ellenőrzi a hazai élelmiszerláncokat a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) – derül ki a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közleményéből. Legutóbb a Tesco 196 áruházában tartottak kiemelt vizsgálatokat. Az MgSzH nem csak az élelmiszer-biztonsági előírásoknak, hanem a tisztességtelen forgalmazói magatartást és a beszerzési ár alatti értékesítést tiltó törvényi rendelkezéseknek is igyekszik érvényt szerezni. 

Az MgSzH megköveteli az élelmiszerlánc-felügyeleti előírások és szabályok szigorú betartását, különös tekintettel az áruházláncokra, amelyek a legnagyobb arányban látják el a magyar lakosságot élelmiszerrel – húzza alá a Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye. Ezért a szakemberek egy korábban szankcionált, előhűtött baromfi- és emlőshús termék miatt kiemelt ellenőrzést tartottak a Tesco áruházláncnál november 16. és december 1. között. Országosan összesen 196 Tesco-áruházban 220 ellenőrzést végeztek, 27 esetben összesen 14 125 000 forint bírságot szabtak ki.
Az MgSZH a tisztességtelen forgalmazói magatartást tiltó törvény megszegői ellen is fellépett az elmúlt fél évben. A VM közleménye rögzíti: köztudott, hogy az áruházláncok sokszor agresszív árletörő politikát folytatnak beszállítóikkal szemben, ami többnyire a minőség ellen hat és gyengíti az élelmiszerbiztonságot. A tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény alapján az MgSZH szakemberei az elmúlt hónapokban több üzletlánccal szemben indítottak eljárást. Az elvégzett vizsgálatok alapján összesen 582 millió forintnyi büntetést szabtak ki a törvény megsértése miatt. A Penny 109 millió, a Lidl 155 millió, a Tesco 130 millió, a Cora 188 millió forint bírságot kapott.
Az MgSzH a jövőben is folytatja a szigorú vizsgálatokat a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény alapján – szögezi le a minisztérium. Elsősorban a fizetési határidők betartására, az akciós értékesítések ellenőrzésére és a bónusz elszámolások szabályszerűségére összpontosítanak majd a szakemberek.
Az áruházláncokra jellemző másik szabálysértés a beszerzési ár alatti értékesítés, amelyet az agrárpiaci rendtartásról szóló jogszabály tilt. Az MgSZH munkatársainak az elmúlt fél évben 6 élelmiszer-áruházláncot (az Auchant, a Corat, a Lidlt, a Pennyt, a Tescot és az Aldit) kellett megbüntetniük e jogcímen, összesen 166 millió forint értékben."

- agromonitor -

Egy rokonomnak volt alkalma dolgozni egy kisebb Tesco üzletben pénztárosként, s ott azt tapasztalta, hogy egy ilyen viszonylag kisebb forgalmú üzletben is, egy nyolc órás műszak alatt több mint 1 millió forint a bevétel kasszánként. Ha figyelembe vesszük, hogy a legtöbb üzlet egész nap nyitva tart, s legalább 4-5 kassza működik, egy egyszerű szorzással rájöhetünk, hogy országos szinten milyen óriási bevételre tesz szert a hipermarket.

Vajon mekkora érvágást jelenthet egy ilyen nagy áruházláncnak a 100-150 millió forintos bírság, amikor egyébként adókedvezményt is élvez - a különadót ne vegyük figyelembe, hiszen azt beépítette termékeinek árába -, valamint a sok száz üzlet napi bevétele könnyedén behozza a bírságból kieső összeget?

Vajon mekkora bevételre tesz szert egy áruházlánc a tisztességtelen forgalmazói magatartásból és az élelmiszerbiztonsági szabályok áthágásából? Nagyon úgy tűnik, hogy a bírság mértéke nem egyenesen arányos a szabályszegéssel befolyó összeggel, így tehát a vállalat nem is érdekelt a törvények hosszú távú betartásában. Mit érdemel hát az a bűnös, aki rendszeresen vét a törvény ellen? Mivel lehetne igazságosan és egyben hatékonyan szankcionálni az efféle üzleti magatartást?

Jelen esetben a kereskedelmi csatornák büntetését venném alapul. Ha tehát egy üzletnél kemény törvénysértést tapasztal a hatóság, nem pénzbírsággal kell sújtani, hanem 1-2 napos bezárással. Az így okozott közvetlen bevételkiesésen túl az üzlet számolhatna bizonyos termékek szavatossági idejének lejártával is, így tehát további kára származna a bezárásból.

Az interneten található vadhús árak között szemezgetve szeretnék írni néhány példát:

Ideje, hogy a magyar vadhús ne csak olcsó exportcikk és kevesek számára elérhető ínyencség legyen, hanem bekerüljön a mindennapjainkba is. Ez az ízletes és külön befektetés nélkül is „bio-minőségű” termékcsalád a hazai kínálatot is bővítheti, mely az egészséges táplálkozást, a falusi turizmust és az idegenforgalmat is előnyösen érintené.

- Faller László -

 A közelmúltban módosult az elővásárlási jogok szabályozása. Az új törvények értelmében a lista élén a Magyar Állam áll. Ez persze több kérdést is felvethet, mint például hogy miből fogja az állam kifizetni a földek árát, amennyiben élni fog elővásárlási jogával. A problémára megoldást jelenthetnek a jelenleg állami használatban lévő területek bérbeadásából befolyó pénzek.

Előtérbe kerülnek továbbá a tényleges mezőgazdasági tevékenységet folytatók is, így tehát a helyben lakó és a helyben lakó szomszéd is csak akkor rendelkezik elővásárlási joggal, amennyiben őstermelő, családi gazdálkodó vagy egyéni vállalkozó.

A módosítást követően a jelenlegi rendszer az alábbiak szerint alakul:

1. Magyar Állam
2. Helyben lakó haszonbérlő, felesbérlő és részes művelő
3. Helyben lakó szomszéd
4. Helyben lakó
5. Haszonbérlő, felesbérlő és részes művelő

Fontos megjegyezni azonban, hogy amennyiben a közös tulajdonban meglévő részesedését szeretné egyik birtokos a másiknak eladni (vagy családon belül átadni), abban az esetben nem az elővásárlási jog szerint kell eljárni. Abban az esetben viszont, ha valaki résztulajdonos kíván lenni más földjében, akkor már vonatkozik rá az adásvételnél figyelembe veendő szabályozás. Ily módon tehát az elővásárlási jogrend nem megkerülhető.

130 milliárd forint támogatást igényel a fideszes Font Sándor a Lakitelek Népfőiskola számára a 2011-es költségvetésből. A fideszes Lezsák Sándor (Országgyűlés alelnöke) érdekkörébe tartozó népfőiskola a pénzt népfőiskolai központ létrehozására, tehetségkutató programok és kutatómunkák elvégzésére fordítaná, olvasható a benyújtott T1498/490-es módosító javaslatban.

Míg az javaslatban található táblázatban 330 millió forint szerepel, addig az indoklásban 130 milliárd. Az, hogy ebben az esetben melyik összeget kell "helyesnek" tekinteni, nem tudni.

A Lakitelek Népfőiskola szervezte a tanya kollégium elnevezésű felmérést, mely során (agrár)egyetemi hallgatók az alföldi tanyák lakosságával töltettek ki kérdőívet a gazdálkodási lehetőségekről és az életszínvonalról.  Lakiteleken kerül megszervezésre több fideszes rendezvény is.