"A korábbiaknál szigorúbban ellenőrzi a hazai élelmiszerláncokat a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) – derül ki a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közleményéből. Legutóbb a Tesco 196 áruházában tartottak kiemelt vizsgálatokat. Az MgSzH nem csak az élelmiszer-biztonsági előírásoknak, hanem a tisztességtelen forgalmazói magatartást és a beszerzési ár alatti értékesítést tiltó törvényi rendelkezéseknek is igyekszik érvényt szerezni.
Az MgSzH megköveteli az élelmiszerlánc-felügyeleti előírások és szabályok szigorú betartását, különös tekintettel az áruházláncokra, amelyek a legnagyobb arányban látják el a magyar lakosságot élelmiszerrel – húzza alá a Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye. Ezért a szakemberek egy korábban szankcionált, előhűtött baromfi- és emlőshús termék miatt kiemelt ellenőrzést tartottak a Tesco áruházláncnál november 16. és december 1. között. Országosan összesen 196 Tesco-áruházban 220 ellenőrzést végeztek, 27 esetben összesen 14 125 000 forint bírságot szabtak ki.
Az MgSZH a tisztességtelen forgalmazói magatartást tiltó törvény megszegői ellen is fellépett az elmúlt fél évben. A VM közleménye rögzíti: köztudott, hogy az áruházláncok sokszor agresszív árletörő politikát folytatnak beszállítóikkal szemben, ami többnyire a minőség ellen hat és gyengíti az élelmiszerbiztonságot. A tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény alapján az MgSZH szakemberei az elmúlt hónapokban több üzletlánccal szemben indítottak eljárást. Az elvégzett vizsgálatok alapján összesen 582 millió forintnyi büntetést szabtak ki a törvény megsértése miatt. A Penny 109 millió, a Lidl 155 millió, a Tesco 130 millió, a Cora 188 millió forint bírságot kapott.
Az MgSzH a jövőben is folytatja a szigorú vizsgálatokat a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény alapján – szögezi le a minisztérium. Elsősorban a fizetési határidők betartására, az akciós értékesítések ellenőrzésére és a bónusz elszámolások szabályszerűségére összpontosítanak majd a szakemberek.
Az áruházláncokra jellemző másik szabálysértés a beszerzési ár alatti értékesítés, amelyet az agrárpiaci rendtartásról szóló jogszabály tilt. Az MgSZH munkatársainak az elmúlt fél évben 6 élelmiszer-áruházláncot (az Auchant, a Corat, a Lidlt, a Pennyt, a Tescot és az Aldit) kellett megbüntetniük e jogcímen, összesen 166 millió forint értékben."
- agromonitor -
Egy rokonomnak volt alkalma dolgozni egy kisebb Tesco üzletben pénztárosként, s ott azt tapasztalta, hogy egy ilyen viszonylag kisebb forgalmú üzletben is, egy nyolc órás műszak alatt több mint 1 millió forint a bevétel kasszánként. Ha figyelembe vesszük, hogy a legtöbb üzlet egész nap nyitva tart, s legalább 4-5 kassza működik, egy egyszerű szorzással rájöhetünk, hogy országos szinten milyen óriási bevételre tesz szert a hipermarket.
Vajon mekkora érvágást jelenthet egy ilyen nagy áruházláncnak a 100-150 millió forintos bírság, amikor egyébként adókedvezményt is élvez - a különadót ne vegyük figyelembe, hiszen azt beépítette termékeinek árába -, valamint a sok száz üzlet napi bevétele könnyedén behozza a bírságból kieső összeget?
Vajon mekkora bevételre tesz szert egy áruházlánc a tisztességtelen forgalmazói magatartásból és az élelmiszerbiztonsági szabályok áthágásából? Nagyon úgy tűnik, hogy a bírság mértéke nem egyenesen arányos a szabályszegéssel befolyó összeggel, így tehát a vállalat nem is érdekelt a törvények hosszú távú betartásában. Mit érdemel hát az a bűnös, aki rendszeresen vét a törvény ellen? Mivel lehetne igazságosan és egyben hatékonyan szankcionálni az efféle üzleti magatartást?
Jelen esetben a kereskedelmi csatornák büntetését venném alapul. Ha tehát egy üzletnél kemény törvénysértést tapasztal a hatóság, nem pénzbírsággal kell sújtani, hanem 1-2 napos bezárással. Az így okozott közvetlen bevételkiesésen túl az üzlet számolhatna bizonyos termékek szavatossági idejének lejártával is, így tehát további kára származna a bezárásból.
A melamin egy nitrogéntartalmú, heterociklusos, aromás szénvegyület melyet a műanyagiparban illetve ragasztóanyagok gyártására használnak. A kálcium-ciánamidból előállított anyag a csecsemőknél különböző vesebetegséget, elsősorban vesekövet okoz, amit a Hong Kong Queen Mary Kórházban kísérletileg is bebizonyítottak. Felnőtteknél belélegezve, bőrön keresztül felszívódva illetve szembe kerülve irritáció, szaporodásbiológiai problémák és rák is kialakulhat.