Magyar Asztal

A sztereotípiák mindig igazságon alapulnak. Persze most a skótok biztosan dühösen rángatják kockás szoknyájuk szélét, de lássuk be, Magyarországról is csak azért terjedhetett el, hogy itt élnek a legszebb nők, mert tényleg így van. De tegyük félre a kliséket és evezzünk kicsit injekciós vizekre!

Forrás: powerbuilder.hu

"Esze, ereje mint a bivalynak", szokták volt mondani azokra a személyekre, akik fizikai képessége roppant nagy mértékben csökkent szellemi amplitúdóval párosul. Ilyen sztereotípia kering a testépítőkről is, akik lényegében  három dologhoz értenek; a súlyok emelgetéséhez, a fehérjeturmix összerázásához és az ujjnyi vastagságúra dagadt halántékérrel történő észosztáshoz. Persze kivételek vannak, őket nem is szeretném megbántani jelen bejegyzésemmel, amelynek apropójául egy népszerű testépítő portálon megjelent cikk szolgál.

Korábban olvastam egy cikket ennek a weblapnak a facebook oldalán, de válaszként nem írtam blogbejegyzést, mert először azzal voltam elfoglalva, hogy fél órán át fogjam a fejem.  Az emberek ugyanis elfelejtik, hogy milyen úton haladt végig az emberiség, s a mai kor vívmányai mennyi sok kutatás, kísérlet és tudás végeredménye. Ilyen például az, amikor szülők nem akarnak beadatni gyermekeiknek bizonyos kötelező védőoltásokat. Elfelejtik, hogy azokba a betegségekbe, amelyek ellen védeni szeretnék a fiatalokat, pár évtizeddel ezelőtt még sok-sok ezer ember vesztette életét.

Sok ember hajlamos úgy billentyűzetet ragadni és elárasztani gondolataival a virtuális teret, hogy utána se olvas annak a témának, amelyről éppen értekezik. A szóban forgó cikk írójának például nagy-nagy szeretettel javaslom elolvasásra Dr. Kukovics Sándor, A tej szerepe a humán táplálkozásban című könyvét. (Interneten is megrendelhető.) Ebben a könyvben ugyanis tudományos kísérletek eredményei alapján van felsorolva a tej megannyi pozitív hatása az emberre. Hogy csak egyet említsek: azok között az emberek között, akik rendszeresen fogyasztanak tejet, szignifikánsan kisebb az esélye az időskori csontritkulás kialakulásának.

A cikk írójának a legnagyobb hibája a szaktudás nélküli észosztáson túl még az is, hogy logikus érvelést sem alkalmaz. Miért ne lenne a tej humán táplálék? Csak mert "eredetileg" csecsemőkorban fogyaszt az ember tejet? Ugyan már! A szó nomád értelmében még sülteket sem ehetnénk, hiszen az sem "természetes", mint ahogy a répacukor, vagy bármely más feldolgozott termék sem az.

Újabban terjed a világhálón egy kép, amelyre az van írva, hogy a ma fogyasztott élelmiszerek 80%-a száz évvel ezelőtt még nem is létezett, s hogy fogyasszunk valódi élelmiszert. A válaszom erre a következő: a ma használt eszközök döntő többsége száz évvel ezelőtt szintén nem létezett! Dobjuk tehát a kukába mobiltelefonunkat, mikrohullámú sütőnket, a GPS-t az autóból, a klímát és a légkondit az irodából, otthonunkból száműzzük a LED TV-t és még sorolhatnám napestig.

Szeretném leszögezni, hogy nem vagyok híve a luddizmusnak, csupán hasonlatot kívántam vonni a két eset között. Mindenki, aki rendelkezik laktáz aktivitással, nyugodtan fogyasszon tejet, hiszen nem véletlenül lenne kívánatos, ha Magyarországon sokkal több tej és tejterméket fogyasztana a lakosság. Óriási egészségügyi előrelépés volna!

A kezembe akadt a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) hírlevele.Nem fogok pálcát törni a szervezet felett, csupán rá szeretnék mutatni valamire, ami felett a MOSZ-t bírálók nem mehetnek el szó nélkül. Ez pedig nem más, mint hogy a MOSZ valóban és hathatósan kiáll a tagsága érdekei mellett. Valóban képviseli őket.

A többség számára ismert tény, hogy a MOSZ elsősorban a nagy, több ezer hektáron gazdálkodók érdekeit képviseli, az agrárpolitikai köznyelvben többnyire úgy említik őket, hogy a "szocik gazdaszövetkezete". Ha már ilyen szemszögből nézzük, akár úgy is lehetne fogalmazni napjainkban, hogy a MOSZ a szocik MAGOSZ-a. Persze némi átfedés bizonyosan van, hiszen pl. Csányi Sándor mind a szocialista kormányok, mind pedig a jelenlegi garnitúra ténykedése alatt igen jól járt, máskülönben nem lenne a Csányi-birodalom alapja kb. 40.000 hektár termőföld. (Ekkora földterületre 66.000 forintos hektáronként támogatással számolva cirka 2 milliárd 640 millió forint támogatás jut évente!) Csányinak pedig még maga Orbán is adott át közpénzből támogatott szarvasmarha telepet.

A lényeg, hogy a kezem ügyébe akadt hírlevélben egy az egyben kiállnak a nagy részvénytársaságok érdekei mellett, s emiatt nem is fogják támogatni a Fidesz termőföldforgalmat szabályozni célzó törvényjavaslatát. "A szaktárca tudomásul vette, hogy a földtörvény tervezetet a MOSZ testületei, illetve a tagszervezetei nem támogatják."

Legalább tudjuk, hogy hogy kell hozzájuk viszonyulni. :-)

XiVi. évf. 8. 2013.ápr. 18..pdf

Rossz a tejár. Ez a gondolat biztosan összeköti szinte az összes tejtermelő gazdát. Az idei év is azzal kezdődött, hogy ki kellett egyezni a minimális átvételi árban. Végül a tavalyi átlag felvásárlási ár +2 forintban született meg az összeg. Ami azt jelenti, ha ma már 88 forintot legalább fizetniük kell a felvásárlóknak a nyers tejért. De mennyit is jelent, ha valakinek sikerül kialkudnia +1 forintot, minden megtermelt kilogramm tejre?

Vegyünk egy "átlagos" tejtermelő telepet. Manapság egy ilyen telepen megközelítőleg 200-250 db tejelő tehén van, amelyek termelését lőjük be szintén átlagosra, azaz 15 literre. Akkor tehát 200×15 = 3000 liter tej keletkezik naponta. Ha ennek a tejnek literjéért 1 forinttal fizetnének többet, akkor az 3000 × 365 = 1.095.000 Ft. Ennyivel lenne több a gazdaság éves bevétele.

Rugaszkodjunk el egy kicsit a talajtól, és tételezzük fel, hogy a gazdaság roppant jó üzleti érzékkel valamilyen úton-módon eléri, hogy az Európai Uniós felvásárlási átlagárat, azaz megközelítőleg 0,34 €-t kap ezután minden kg megtermelt tejért. Ha a mai, azaz 297 Ft-os középértékkel számoljuk az eurót, akkor a 34 eurócent 101 forintot jelent. Így már 13 Ft-tal a mai minimális ár felett vagyunk! Még egy gyors szorzás:

1.095.000×13 = 14.235.000 Ft.

Ennyivel keresne többet egy gazda, ha nem csak a fogyasztói ár, hanem a gazda jövedelme is felzárkózna az európai átlaghoz. Azt hiszem, hogy plusz jövedelem már elegendő volna ahhoz, hogy kicsit élénkítse a szektort. Persze ezek a forintok jelenleg máshol csapódnak le. Meg a jövőben még egy darabig biztosan.

Ui.: A fenti számítások reálisak, nem csak vagdalkozok azzal, hogy "mi lenne ha".

Bevallom, több oka is van annak, hogy nem igazán szerettem volna bejegyzést írni a Danone Keljföl elnevezésű termékéről. Az első és legfontosabb, hogy nem szeretném, ha a blogot beskatulyáznák, és a manapság divatos, mindent ellenzők táborába lennék sorolva. Egyfelől a Danone-t köztudottan egy zsidó személy, Isaac Carasso alapította, és ha erről a cégről valamilyen negatívumot mondanék, könnyen antiszemitaként végezhetem. Másfelől viszont írásra sarkall a tény, hogy rengeteg pocskondiázó bejegyzés született, amely mellőz mindenféle szakmai alapokra helyezett érvet, vagy legalább valamilyen összehasonlítást más termékekkel, amely alapján pálcát lehetne törni a Keljföl felett pro vagy kontra.

Ki kell ábrándítanom azokat, akik a Danone-t alapító személy vallási (!) hovatartozásának megemlítése után még nem zárták be a böngészőablakot, hogy nem fogok zsidózni, nem fogok szubjektív intuíciókra alapozott véleményt mondani. Azt írom le, amit én gondolok erről a termékről, függetlenül a cég tevékenységétől, üzleti etikájától vagy bármely egyéb körülménytől.

Az első és legfontosabb azt leszögezni, hogy csak úgy kezdek bele egy termék bemutatásába vagy véleményezésébe, hogy megvásárolom azt. (Ezért is nem írok bejegyzéseket luxus autókról. Egy az, hogy nincs rá pénzem, kettő pedig az, hogy nem is értek a kocsikhoz.) Tehát el is mentem rögtön egy közeli üzletbe, és vettem egy Keljfölt. Drágán! Ugyanis 270 forintot fizettem a 450 grammos termékért. Ilyenkor rögtön az jut eszembe, hogy 1 liter nyers tejet lehet venni automatákból kb. 170 forintért. No, de az első próbatételen túlesve először arra voltam kíváncsi, hogy pontosan mit is vettem!

A Keljföl egy élőflórás, natúr savanyú tejtermék, ez olvasható a gyártó hivatalos oldalán és a csomagoláson is. Tehát annyi biztos, hogy tartalmaznia kell valamilyen baktérium kultúrát, amely a tej savanyítását végzi. A termék dobozán egyébként fel is van tüntetve, hogy a Keljföl nem más, mint egyfajta átmenet a tejföl és a joghurt között. Azt hiszem, hogy termék innováció szempontjából a Danone megérdemel egy piros pontot ezért a húzásáért. A Keljföl csomagolása is jó, hiszen a csavaros kupakkal visszazárható, és a felső rész formálása végett az utolsó csepp is kiiható a dobozból. (Ez nagy szó, nekem külön lelki traumát okoz, hogy a joghurtok nagy része a csomagoláson marad, pedig én azt is kifizettem a kasszánál!) A névválasztás is egészen tudatos, bár engem a joghurt helyett inkább a kefir és a tejföl szó összerántására emlékeztet. De itt el is érkeztünk egy nagy kérdéshez! Mit vegyünk? Kefirt, vagy Keljfölt? A kefir bevallom nekem kissé túlontúl savanyú, viszont a Keljfölnek sincs annyival "enyhébb" (?) íze, hogy csak úgy meg tudjak inni belőle 450 grammot! Főleg úgy, hogy ha megfogadom a csomagoláson olvasható tanácsot, és esetleg szendvicshez vagy péksüteményhez szürcsölgetem. Így tehát csak a második alkalommal sikerült az utolsó cseppig elfogyasztanom, bár akkor már kolbászhoz és kenyérhez ittam kísérőnek.

Nyitott kérdés marad számomra, hogy pontosan kik fogják rendszeresen fogyasztani a Keljfölt, hogy hosszútávon forgalomban tudjon maradni. Az viszont megérdemel egy kis boncolgatást, hogy miből készült ez a termék! Mert ugye a mai hipermarket-generációnak kevés újdonságot lehet mutatni! Az, aki már ivott reggeli- és/vagy kakaós italt, vagy bármely hasonló nyalánkságot, biztosan gyanakodva fogadja a Kejfölt, amire nem írhatták rá, hogy joghurt, sem azt, hogy kefir, sem pedig azt, hogy tejföl. Akkor itt bizonyosan valami turpisság lehet a dologban! Pedig a valóság az, hogy azért lett élőflórás, natúr savanyú tejtermék, mert nem tejföl, nem joghurt és nem is kefir. Ennyi. Ahogy a reggeli ital sem tej, és még csak nem is tejital. A csomagoláson az van feltüntetve, hogy pasztőrözött tejből, tejporból és élő kultúrából készül a Keljföl. Az nincs feltüntetve, hogy a tej és a tejpor milyen arányban áll egymással. Mivel titkolva sincsenek az összetevők, így az emberek átveréséről sem lehet beszélni.

Ami miatt én biztosan nem fogok a jövőben Keljfölt venni:

1. Olcsóbban tudok venni joghurtot, amennyiben a baktérium kultúra bélrendszerre gyakorolt áldásos hatását szeretném élvezni.

2. A doboz nyakán feltüntetett R vagy B betű. Az előbbi ugyanis Romániát, az utóbbi pedig Bulgáriát jelöli meg származási országként. (Erre külön fel is hívják a vásárló figyelmét a csomagoláson, eleget téve a törvényi kötelezettségnek.) Én pedig nem fogok olyan terméket vásárolni, amit bármely hazai tejfeldolgozó üzemben elő lehet(ne) állítani, mégis más országból importálják.

A Danone Keljföl tehát egy innovatív tejtermék, amely minden bizonnyal nem a fizikai munkát végzőknek készült, s mint új termék, nyilván ez az árban is megmutatkozik. Aki tehát azt vizionálja, hogy a Keljföl egy ócska és egészségtelen valami, nem pedig élelmiszer, az nagyon téved. Az ilyen embereknek csak annyit tudok mondani, hogy aki nem teheti meg, az úgysem fogja megvenni, aki pedig rákap az ízére, vagy a reform étkezés híve és szeret ilyen és ehhez hasonló terméket fogyasztani, az pedig áldozni fog rá a keresetéből.

A tegnapi napon küldöttgyűlést tartott a Nemzeti Agrárkamara, melyen megválasztották annak elnökét és országos alelnökeit. Az előbbi pozíciót elnyerő személye bizonyára senki számára nem okoz meglepetést, hiszen az eddigi megbízott elnök, Győrffy Balázs volt e tisztség várományosa. De kik lettek az alelnökök? Vegyük sorra, hogy kik is az új tisztségviselők az Agrárkamarában!

Győrffy Balázs

Bár nem tagja a Fidesznek, a Magosz Veszprém megyei elnökeként a területi listáról repült az országgyűlésbe, ahol  a Mezőgazdasági Bizottság tagja. Amellett, hogy országgyűlési képviselő és a Mg-i Bizottságban munkálkodik, még Nemesgörzsöny polgármestere is. No meg a Magosz országos alelnöke. Sőt, még gazdálkodik is. Ha valakinek, hát neki bizonyosan van annyi ideje, hogy az Agrárkamarát sikeresen vezesse.

Vagy csak felkészül a Fidesz a 2014-es parlamenti létszám szűkítésére, és gyorsan kihelyezi az embereit különféle pozíciókba.

Zászlós Tibor

A 9.000 hektár területen gazdálkodó Mezőfalvai Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt. igazgatója, az Agrárkamara ideiglenes elnökségében Fejér megye vezetéséért volt felelős. Nemrégiben a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának Tanácsadó Testületébe is megválasztották. (Ebben a testületben kapott helyet a Csányi-birodalomhoz tartó Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. elnöke Ádám János, a Bonafarm Csoporttól - szintén Csányihoz tartozik - Éder Tamás, valamint a hazai állatgyógyászati milliárdos guru Móré Attila, és még sokan mások.)

Zászlós Tibor az Agrárkamarában a mezőgazdaságért felelős alelnöki tisztséget kapta meg. Győrffyvel ellentétben rendelkezik mezőgazdasági végzettséggel, mivel Mosonmagyaróváron szerzett agrármérnöki diplomát 1981-ben, valamint Gödöllőn közgazdasági szakmérnöki oklevelet tíz évvel később. Betöltött pozícióiról tájékozódhatunk a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének honlapján.

Éder Tamás

Az előző bekezdésben már utaltam rá, mint a Csányi Sándor agrár-birodalmát képviselő Bonafarm Csoport PR szakembere. Ő bizony már valóban nem kispályás, hiszen a világ egyik leghíresebb egyetemén, a Cornellen részesült egy hónapos agrárpolitikai továbbképzésben. Pályája a szocialista érában kezdett felfelé ívelni, a Földművelésügyi Minisztérium piacszabályozási osztályának vezetőjeként. Ezt követően '98-tól egy évig kormányfőtanácsadó, '99-től '01-ig pedig a híres ÁPV Rt. Agrárgazdasági Vagyonkezelő ügyvezető igazgatója.

2001-ben helyettes, majd közigazgatási államtitkár, egy évvel később már az OTP-nél főosztályvezető. Lényegében innen számíthatjuk a Csányi Sándorhoz való kötődés kezdetét. (Megbízatásai közt szerepel Csányi több cége is: Pick, Sole-Mizo.) Az index.hu egy cikkében Csányi egyik első embereként aposztrofálja Édert.

ifj. Hubai Imre

Kertészmérnökként végzett a gödöllői Szent István Egyetemen. Családjáé az egyetlen négycsillagos bioszálloda. Karcagi származású (idevalósi Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterünk is), mintegy 4.350 hektáron gazdálkodik. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnökségi tagja.

Édesapja, Hubai Imre Csaba a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Magosz elnöke, fia szintén a Magosz tagja, mint ahogy az kiderül a Kormány egyik híréből. Érdekesség, hogy az Agrárkamara ideiglenes elnökségében még édesapja töltött be tisztséget, míg a mostani küldöttválasztás őt választotta a vidékfejlesztésért felelős alelnökké.

Kis Miklós Zsolt

1979-ben született, közgazdász. Nyársapát alpolgármestere, a Pest megyei közgyűlésben a Területfejlesztési Bizottság tagja. A közgyűlésbe természetesen a Fidesz-KDNP frakció delegálta. A Magosz Ifjú Gazda Tagozat helyi elnöke, két évig Jakab István (Magosz elnöke, az Országgyűlés alelnöke, fideszes országgyűlési képviselő) titkára. Derül ki mindez életrajzából. Az Agrárkamarának általános, a mikro-, kis-, és közepes vállalkozásokért felelős alelnöke.

Nem kívánok a bejegyzés végén egyfajta rezümét írni, vonja le mindenki maga a következtetéseket, hogy a megfelelő emberek kerültek-e a kamara élére!