Rossz a tejár. Ez a gondolat biztosan összeköti szinte az összes tejtermelő gazdát. Az idei év is azzal kezdődött, hogy ki kellett egyezni a minimális átvételi árban. Végül a tavalyi átlag felvásárlási ár +2 forintban született meg az összeg. Ami azt jelenti, ha ma már 88 forintot legalább fizetniük kell a felvásárlóknak a nyers tejért. De mennyit is jelent, ha valakinek sikerül kialkudnia +1 forintot, minden megtermelt kilogramm tejre?
Vegyünk egy "átlagos" tejtermelő telepet. Manapság egy ilyen telepen megközelítőleg 200-250 db tejelő tehén van, amelyek termelését lőjük be szintén átlagosra, azaz 15 literre. Akkor tehát 200×15 = 3000 liter tej keletkezik naponta. Ha ennek a tejnek literjéért 1 forinttal fizetnének többet, akkor az 3000 × 365 = 1.095.000 Ft. Ennyivel lenne több a gazdaság éves bevétele.
Rugaszkodjunk el egy kicsit a talajtól, és tételezzük fel, hogy a gazdaság roppant jó üzleti érzékkel valamilyen úton-módon eléri, hogy az Európai Uniós felvásárlási átlagárat, azaz megközelítőleg 0,34 €-t kap ezután minden kg megtermelt tejért. Ha a mai, azaz 297 Ft-os középértékkel számoljuk az eurót, akkor a 34 eurócent 101 forintot jelent. Így már 13 Ft-tal a mai minimális ár felett vagyunk! Még egy gyors szorzás:
1.095.000×13 = 14.235.000 Ft.
Ennyivel keresne többet egy gazda, ha nem csak a fogyasztói ár, hanem a gazda jövedelme is felzárkózna az európai átlaghoz. Azt hiszem, hogy plusz jövedelem már elegendő volna ahhoz, hogy kicsit élénkítse a szektort. Persze ezek a forintok jelenleg máshol csapódnak le. Meg a jövőben még egy darabig biztosan.
Ui.: A fenti számítások reálisak, nem csak vagdalkozok azzal, hogy "mi lenne ha".