facebook


Bolgár barátunk: Activia

2009.10.16. 07:30 Imre Laci

Igazából sosem értettem, hogy miért éri meg egyik országból átszállítani a tejet egy másikba. Még ha csak Afrikába vinnék, akkor megérteném (bár nem helyeselném) de itt Európán belül, amikor a válság kaparja az ajtót és minden nap minden másodperce a hitelbebukástól való rettegéssel telik, egyszerűen felfoghatatlan.

Hogyan lehet gazdaságos egy olyan terméket szállítani egyik országból a másikba, aminek több mint 80%-a víz és minden európai állam túltermelő belőle? Minden ország ezen a kontinensen képes bármilyen tejtermék előállítására a határain belül. Innentől kezdve már tényleg érthetetlenül állok a tény előtt, hogy a Danone Activia joghurtitalját Bulgáriából hozzák hazánkba. Ez számomra nonsense.

Amúgy erről a joghurtról sem lehet igazából sokat írni. 3,7%-os gyümölcstartalommal bírt az epres-kiwis verzió amit vettem. Ami viszont elgondolkodtató, hogy az elfogyasztását követő 15 percben nem igazán merészkedtem mellékhelységtől 30 méternél távolabb. Valahogy olyan érzés fogott el, hogy menten rámjön a szükség. Ezt persze nem hiszem, hogy a joghurtitalban lévő 2,16g élelmi rost okozta... Gyorsan csináltam is egy Danone reklám átdolgozást. Mert a női mellek megfogják a fogyasztót...

Mindezek után kicsit belemélyedtem az összetevőkbe. Elmatekoztam azon, hogy mit érdemes inkább fogyasztani, ha a bevitt fehérje és zsír mennyiségét nézzük: activiát vagy hétköznapi házitejet? Akkor lássuk mi van 100g epres-kiwis activiában!

Tehát a 270 grammos kiszerelés elfogyasztásával 7,83g fehérjét és 2,16g zsírt juttatunk szervezetünkbe. Ehhez képest az átlagos tehéntej kb. 3,8% zsírt és 3,5% fehérjét tartalmaz. Szintén 270 grammra átszámítva ez 10,26g fehérjét és 9,45g zsírt jelent. Kicsit táplálóbb a tej nem gondoljátok? Mindezeken túl, hogy a piszkos anyagiakról is szót ejtsünk: jómagam egy Coop üzletben 183 forintért jutottam hozzá, míg egy liter tejet (bolti, dobozos, 2,8%-os) 200 forintért lehet venni...

Hogy kinek melyik ízlik jobban, az ízlés kérdése. De hogy melyik a gazdaságosabb, az nem kérdés...


2 komment

Címkék: bulgária ár zsír érték arány fehérje activia beltartalom gazdaságosság joghurtital

Bio vs. konvencionális

2009.09.16. 11:00 Imre Laci

Egyik olvasóm felvetett gondolatát boncolgatnám kicsit, hogy akkor pontosan jó-e a bio és mik szólnak ellene?

Ahhoz, hogy egy élelmiszer (pl.: búza) bio lehessen, egy akkreditált hatóságnak felügyelnie kell, hogy valóban nem kapott-e permetszert vagy műtrágyát. A bizonyítványért persze pénzt kér, ami sok-sok minta esetén elég tetemes összeget tehet ki. Tehát a hitelesítés jó üzlet.

Csakhogy míg a hagyományos, azaz konvencionális termeléssel el lehet érni a hektáronkénti 5-8 tonna átlagtermést, addig ugyanazon a földterületen bio gazdálkodással csak 2-4 tonnát. (Amennyiben szerencsés a termelő és nem támadja meg valami igen erős kártevő az állományát.) Az átlag termés kisebb, de a trágyázási költség (istállótrágya, nem mű!) magas volt, a talajművelés is pénzbe került, mint ahogy a vetés és esetleg az öntözés is. Tehát kiadás volt bőven, amit ebből a kevés termésből és - ha kap a gazda akkor - EU-s alamizsnából kell visszahoznia. Tehát a bio termék ára nagyon magas lesz, esetleg kártevőket fog tartalmazni, amik betegséget is terjeszthetnek, (gondoljunk csak a fuzáriumos esetekre) vagy drasztikusan csökkenthetik a termék eltarthatóságát.

Amennyiben pedig 50-50%-ban lenne a piacon hagyományos és bio élelmiszer, akkor a csökkenő kínálat (mivel alacsony a termésátlag) miatt még a konvencionális technológiákkal termelt termékek ára is feljebb szökne, holott már most is ott tartunk, hogy emberek ezrei a létminimumból, vagy az alatt tengődnek.

De lássunk egy példát! Egy tejelő teheneket tartó gazda pár tehene megbetegszik, ezért külön istállóba kell őket tennie és gyógyszeres kezelésben kell részesítenie őket. Az állatorvos által felírt gyógyszerek dobozára és használati utasítására is minden esetben fel van tüntetve az egészségügyi várakozási idő, tehát hogy a gyógyszer utolsó adagolásától számítva mennyi időnek kell eltelnie amíg az állat tejét ismét a többiével vegyítve el lehessen adni.

Amennyiben a gazda a kezelés alatt álló tehén tejét továbbra is a többiével együtt értékesíti, a rendszeres minőségi ellenőrzésen fennakadna és roppant súlyos büntetésekre számíthatna. A többség nem kockáztat ilyesmit, főleg ha ezzel a vevőkörét is elveszítené.

Belátható tehát, hogy a hagyományos, nem bio tej is 99,9%-ban teljesen megbízható, semmi sincs ami indokolná a 3×-os áron vásárolható bio tej megvásárlását.

Summa summarum: szükség van a bio termékekre, hiszen van rá kereslet, vannak akik meg tudják fizetni a magasabb árat érte. Szívük joga. De a bio termékek túlsúlyba kerülése már megfosztana bizonyos társadalmi csoportokat egyes alapvető élelmiszerektől is akár.


15 komment

Címkék: bio termék ár hagyományos konvencionális termésmennyiség

Szociális bolt - Győztes, új és magyar!

2009.06.19. 19:01 Imre Laci

Januárban nyílt az első ún. szociális bolt Budapesten. Nem idősek vagy betegek étkeztetésére kell azonban gondolni! A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) hívta életre ezt a bolthálózatot, mely ma már 18 üzlettel áll a vásárlók rendelkezésére. Hogy mi ebben olyan érdekes? Nézzük csak...

A szociális boltok lényege, hogy közvetlenül a termelőtől veszik meg az árut,- így kikerülve a felvásárlókat, terjesztőket, viszonteladókat akik mind-mind óriási haszonnal adták tovább portékáikat - szinte termelői áron, alacsony árréssel tudják értékesíteni a friss árut. A kezdeményezés olyan sikeres, hogy hamarosan minden megyeszékhelyen, valamint a főváros összes kerületében legalább kettő ilyen bolt fog működni. A nép örül: olcsó élelmiszer, friss és még a nemzeti érzelműek is elmorzsolhatnak egy könnycseppet a szemük sarkában, ugyanis csak magyar gazdáktól vásárolnak fel. Így elkerülhető, hogy a finom görögdinnye a az Auchan előtti aszfalton landoljon, mint ahogy az tavaly nyáron megtörtént, valamint az almatermesztők (igaz, ipari almáról volt szó) is nehéz helyzetben voltak tavaly. Azóta is folyamatos a gyümölcstermelők aggodalma, így nekik szinte megváltást jelent, a biztos piac, még ha egyelőre csak viszonylag kis mennyiséget is képes felvásárolni tőlük a szociális bolthálózat.


 

Szólj hozzá!

Címkék: gyümölcs bolt dinnye ár szociális haszon árrés

Miből készül a virsli?

2009.04.17. 18:26 Imre Laci

A virsli, akárcsak a párizsi, eredetileg pépesre vert húsból és vízből készült. Napjainkban azonban - főleg az olcsóbb típusok - kibővültek csontpéppel, szójával, ipari szalonnával, ízfokozókkal, színezékekkel, tartósítószerekkel és stabilizátorokkal.

Hajdanán még fával füstölték a virslit, mára már a füstös ízt is aromával érik el gyakorlatilag minden árkategóriánál. Miután pedig minden összetevő szépen össze lett keverve, a kapott masszát műbélbe vagy juhbélbe töltik. Míg az előbbit el kell távolítani fogyasztás előtt, addig a valódi juhbélbe töltött virsli rögtön fogyasztható.

A virsli előtt kötelesek a gyártók feltüntetni, hogy milyen állat húsát tartalmazzák (pl. pulykavirsli, sertésvirsli...) és természetesen a termék hátulján az összetétel is ott kell hogy legyen. Azt, hogy ki mennyit szán a felsőbb kategóriás virslire, természetesen mindenki maga dönti el. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy pl. a Tesco virsli 1kg-ja kerül 400-500 forintba (az sincs pontosan feltüntetve, hogy milyen baromfiból is készült) addig egy Sága Falni jó! 150 grammja 160 forint (átlagosan).


 

6 komment

Címkék: tesco minőség ár virsli összetevők

süti beállítások módosítása