Sorozatindítónak szánom e bejegyzést, hogy megosszak pár olyan szót és kifejezést amely mára már a hétköznapi nyelvből kikopott vagy eltűnőben van.
Egyesek szerint egy mai átlag brit állampolgár Shakespeare eredeti, első kiadású műveit csupán szótárral lenne képes megérteni, míg mi magyarok az Ómagyar Mária-siralmat képesek vagyunk értelmezni. Akár így van akár nem, annyi biztos, hogy a magyar nyelv őriz nagyon régről ránkmaradt szavakat, melyek közül most néhányat megosztanék a nagyérdeművel.
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségesig mívelni kötelesség."
- Kölcsey Ferenc -
Kevesen tudják, hogy szinte minden gazdasági állatunk ivarzási időszakára külön szavunk van. A legtöbben a szukák (nőstény kutyák) ivarzására használt tüzelés szót ismerik csak. Lássuk, melyik állat párzási időszakát hogy nevezi a magyar nyelv?
A kancák ivarzási időszakát sárlásnak, a sertésekét görgésnek vagy búgásnak, a nyulakét bagzásnak, a juhokét üzekedésnek, a szarvasmarháét folyatásnak és/vagy üzekedésnek nevezzük.
Még 2009. december 22-én 
A probléma az, hogy bizony a legtöbb tejtermék ízesítőanyagának (gyümölcspépek) színe változik a pohárba töltést követően. Márpedig a vevő nem akar barnás árnyalatú eperízű joghurtot enni, még akkor sem ha tudatják vele, hogy semmi baja a terméknek. Szóval muszáj színezni valamivel a termékek többségét, hogy eladható legyen. Itt jön a következő probléma.
