facebook

Fogynak a magyar gazdászok?

2010.02.02. 12:01 Imre Laci

"Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is kevesebb őstermelői igazolvány kiváltására, illetve megújítására lehet számítani Bács-Kiskun megyében – közölte a helyi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal földművelésügyi igazgatója hétfőn az MTI-vel.

Farkas Zoltán szerint a csökkenés körülbelül öt éve kezdődött, amikor még több mint 90 ezer őstermelőt tartottak nyilván a megyében. Ez az ellenőrzések szigorodása miatt később látványosan visszaesett. Az utóbbi időszakban is jellemző lassú lemorzsolódás azonban már a birtokkoncentráció és a gazdálkodók kiöregedésének következménye.

Emiatt várhatóan 2010-ben is 1-2 ezerrel kevesebben, mintegy 36-38 ezren váltják ki, vagy újítják meg igazolványukat. Ezzel  Szabolcs-Szatmár Bereg után Bács-Kiskun megye ugyanakkor őrzi második helyét az országos rangsorban – tette hozzá a szakember."

- MTI -

Igen emberek itt tartunk: centralizálódunk minden értelemben, hiszen a föld is hamarosan csak párezer ember kezében lesz országszerte, akik pedig korábban szintén gazdálkodásból szerettek volna megélni, mehetnek valamelyik nagyvárosban próbálnak meg megélhetést találni. A városok nőnek, a vidék pedig agonizál.

Az MTI ahogy írja: kiöregednek a gazdálkodók. Ezt kikérem magamnak sok-sok száz fiatal agrárlegény nevében! Igenis lenne "utánpótlás", de a hatalomnak egyáltalán nem az az érdeke, hogy legyen több tízezer földművelésből élő család! A törvények még mindig a pénzeseknek kedveznek.

A tegnapi napon volt alkalmam egy 130 hektárt művelő gazdával társalogni és büszkén mesélte, hogy minden évben tíz hektárral nagyobb területen gazdálkodik. Majd a nagy dicsekvés után gyorsan megjegyezte, hogy persze nincs több haszna a termelésből mint amennyi a támogatás, ami hektáronként kb. 50.000 forint. Ez persze nem is volna olyan kevés pénz ha azt vesszük, hogy csak egy család osztozik a jövedelmen. Persze azt nem magyarázta el, hogy a szerinte oly csekély jövedelemből mégis hogy tud évente +10 hektár földet vásárolni vagy bérbe venni. Rejtély... A lényeg, hogy megvan a pénzmagja ahhoz hogy növekedjen és a körülötte élő idősek földjét felvásárolja.

Summa summarum; lenne rengeteg friss diplomás gazdász aki átvenné a stafétát, de a földvásárláskor labdába sem rúghatnak, hiszen a környékbeliek elővásárlási joggal rendelkeznek még akkor is, ha már van 250 hektár földjük. Igazság van benne? Nem, nincs. Hagyni kellene esélyhez jutni azokat is akik előtt ott van az élet és megélhetést keresnek - és találnának - a földművelésben vagy állattartásban. De nem ez az érdeke odafent a nagyoknak...


1 komment

Címkék: magyar föld asztal gazdászok csökkenés őstermelők

A farokkurtítás ellen emelt szót a Fauna Egyesület

2010.02.01. 18:00 Imre Laci

"Az állatvédők azt szeretnék elérni, hogy ne kurtítsák meg a sertések farkát. Pencz Levente, a Fauna Egyesület igazgatója szerint ha nincs zsúfoltság, nem kezdik ki egymást a sertések, így nem kell levágni a farkukat sem. Egy 7 éve érvényben levő jogszabály betartatásának hiányosságaira szerette volna felhívni a figyelmet az Angliában bejegyzett CIWF állatvédő egyesület – nyilatkozta Pencz Levente, a CIWF hazai képviselője, a Fauna Egyesület igazgatója –, ezért hozták nyilvánosságra a sertéstartás körülményeiről titokban forgatott sokkoló videójukat.

– 2003 óta tilos a rutinszerű farokkurtítás, és azóta írják elő a „környezetgazdagítás" kötelezettségét – állítja az állatvédő. – A malacok rutinszerű farokkurtítására nincs szükség, fájdalommal jár, ezt a gyakorlatot szeretné megszüntetni az Unió. Azért csinálják, mert az állatokat túlzsúfolt és ingerszegény környezetben tartják, aminek velejárója az az abnormális viselkedésforma, hogy egymás farkát lerágják.

Egy 1997-es európai bizottsági jelentés szerint a következő 4 feltétel kell ahhoz, hogy ne essenek egymásnak: elegendő takarmány, ivóvíz, szalma vagy más, alakítható anyag, amellyel a turkálási ösztönüket kiélhetik az állatok, valamint nem túl nagy zsúfoltság. Ha az állatok döntő többségének farkát eleve levágják, az azt jelenti, hogy nem is törekednek az új követelményeknek való megfelelésre – véli Pencz Levente.

Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelő előző cikkünkben azt nyilatkozta: rutinszerűen nem kurtítják a malacok farkát. Csak akkor, ha indokolt, ha kannibalizmustól kell tartani, de a „műtétet" kizárólag érzéstelenítéssel végzik el.
"

- delmagyar.hu -


 

Szólj hozzá!

Címkék: egyesület farok sertés fauna levente kurtítás pencz

Franciaországban A/H1N1-et diagnosztizáltak pulykákban

2010.02.01. 10:00 Imre Laci

Franciaországban, Côte D'Armor közelében egy pulyka szülőpárokat tenyésztő telepen találtak A/H1N1 vírust. A hatóságok egy hétre karantén alá helyezték a területet, ugyanakkor az állomány teljes leölésére nem került sor. A vírusfertőzés tüneteit produkáló embereket figyelmeztették, hogy kerüljék az állatokkal való érintkezést.

A vírust már megtalálták sertésekben, pulykákban, macskákban, görényekben és kutyákban, több tucat országban. A vírus állatról állatra történő fertőzésének esélye meglehetősen alacsony az óvintézkedéseknek hála.

- ThePoultrySite nyomány-


 

Szólj hozzá!

Címkék: franciaország virus pulyka turkey h1n1 poultry

Kínában már a tojást is hamisítják?

2010.01.31. 14:39 Imre Laci

Egyik ismerősöm kapott egy e-levelet, melyben szépen le van írva, hogy Kínában hogyan csinálnak szintetikus-, műtojást. Akik úgy félik a szintetikus élelmiszert mint szlovákok a revíziót, azok bizony szó nélkül el is hitték a dolgot. Íme a levél: 

"A kínaiak mindent hamisítanak, a tojást is!
 
A hamis sportcipőkön, műszaki berendezéseken, sőt gyógyszerek hallatán talán már senki kapja fel a fejét, főleg ha kínai termékről van szó. De hogy már tojásból is az eredetihez megtévesztésig hasonlót tudjanak előállítani, az azért már tényleg félelmetes!
 
Nemrégiben tartottak razziát Dél-Kína legjelentősebb kereskedelmi-idegenforgalmi városában, a tízmilliós Guangzhouban (Kanton), melynek során jelentős mennyiségű hamis tojást talált a hatóság.
Nagykereskedelmi áruk 0,15 jüan volt, ami valamivel több, mint 4 forintnak felel meg, vagyis fele annyinak, mint amennyibe Kínában az igazi tojás kerül.
A gátlástalan vállalkozók, akik a hamis tojásokat árulják, 150 dollárért még 3 napos kurzust is tartanak az érdeklődőknek, ahol bemutatják, hogy készül a mesterséges tojás.
Az egyik hongkongi magazin, az East Week újságírója részt vett egy ilyen tanfolyamon, így kiderült, hogy mit tartalmaz, és milyen módszerrel állítják elő a hamis élelmiszert.
A fehérjéhez többek között zselatint, egy ismeretlen eredetű fehér port, benzoesavat (tartósítószernek használják), de még timsót is használnak, amit egyébként ipari célokra szoktak használni.
A sárgájához egy citromsárga színezőanyagot kevernek össze egy folyékony anyaggal, amit aztán egy kerek műanyag formába öntenek, amit aztán egy úgynevezett "varázsvízzel" vegyítenek, ami kálcium-kloridot tartalmaz, ami elősegíti a gyors megszilárdulást.
Persze a tojáshéjról sem feledkeztek meg: azt egy parafinból készült waxból készítik és öntik rá a megszilárdult tojásra, majd hagyják megszáradni.
Az eredmény megtévesztésig hasonlít az igazi tojásra, bár a fehérjében néha előfordulnak levegőbuborékok, de akik kóstolták, azt állítják, hogy ízre sem igazán lehet megkülönböztetni az eredetitől.
Persze szakértők óva intenek mindenkit attól, hogy fogyasszon a készítményből, hiszen a timsó például akár demenciát is okozhat.

A.V. komment:

A múltkor a teszkóban láttam olyan tojást, amire az volt ráírva, hogy a származási hely Kína. No, nem mintha megfordult volna a fejemben, hogy vegyek, akár magyart is - csak olyan tojást veszek, amelynél ismerem a madarat, aki kipottyantotta. De a cikk olvasásakor elgondolkodtam, hogy lehet, hogy szintetikus tojás volt??? Hová lesz a világ, hogy még a tojást is hamisítják??? Bár amilyen mértékben agyontápozzuk szegény tyúkokat, nem csoda, hogy "meddők", és kisebb a tojáshozam.

Andersen sem írhatott volna jobbat. Amúgy a levél felkerült a hoax-slayer-re is. A legjobb módszer a tojás valódiságának letesztelésére; a tojás csúcsos- és a tompa felénél fogva próbáld meg összenyomni, akár két kézzel is. Nem fog menni. Tényleg nem.

Az egész levélben a végén lévő komment a legjobb. Agyon tápozott tyúk?! Kisebb a tojáshozam?! Melyik háztáji tojó produkál 310 tojást egy évben?! Egyik sem! Ha a hülyeség fájna...


3 komment

Címkék: hoax tojás kínai átverés mesterséges hamis

Gráf József rossz irányba húzza az agrárszekeret

2010.01.28. 20:31 Imre Laci

Érdekes ember ez a Gráf Józsi! A laikusok már-már rokonszenves embernek találhatják, hiszen róla valahogy nem hallani a TV2 & RTL klub híradóiban, nem dobálják meg az FVM épületét molotovval meg úgy általában, kb. sosem kerül napirendre a nyilvánosság előtt. Ez olyannyira így van, hogy ezt meglovagolva a szockók őt akarták a választásokon miniszterelnök-jelöltnek. Gráfnak persze volt annyi esze, hogy ne játssza el a meglévő hírnevét... Vagy pont azért, hogy ne szerezzen hírnevet s maradhasson a szürke eminenciás szerepében.

De mint mondottam volt, csupán a laikusok számára tűnhet úgy, hogy ő bizony jól végzi a munkáját. A valóság az, hogy a mezőgazdaság egy sok-sok száz éves hagyományokon nyugvó rendszer. Már-már magától működik. Persze a hibás autó is róhatja a kilométereket, de előbb vagy utóbb tönkre fog menni. A mezőgazdaságunk is így működik jelenleg. Megy, mert mindenki aki benne van dolgozik, teszi a dolgát. De mindenki aki tolja az agrárszekeret, tudja hogy bizony nagy gebasz van. Nem az a baj, hogy ócska a szekér, hanem hogy járhatatlan az út amin tolni igyekszünk! Márpedig hegynek felfelé tolatják a magyarok szekerét, s a hegytetőn nem vár más, csak a meredek lejtő a túloldalon.

Jelen írásom apropója a hír, mely szerint Gráf József a mezőgazdaság jövőjét a modernizációban látja. Kérdem én minek fejlesszen a magyar gazda? Lehetne minden tanyán fejőrobot, minden szőlész kombájnnal takaríthatná be a szőlőjét és a legkisebb paraszt is műholdas traktorvezérléssel vethetné a jövő évi gabonát, de amíg nem lehet eladni a terményt, addig mindez felesleges volna! Minek termeljünk extra színvonalon, ha közben a boltok polcain a szlovák és lengyel tej sorakozik, amíg a kínai fokhagymát etetik velünk és a dioxinos spanyol paprikát? Józsikám, kapj a fejedhez! Rossz irányba mész! Minek kellene iPhone egy ugandai kis faluba ahol hírből sem ismerik a térerőt és búvárkellékeket árusító boltot is felesleges volna nyitni a Szahara közepén!

Nem csúcstechnológia kell hanem biztos piac! Márpedig biztos piacot és biztos megélhetést lehetne találni itt a Kárpát-medencében, csak kicsit a sarkunkra kellene állni. Már amennyiben ezt az országot kívánjuk szolgálni...


Szólj hozzá!

Címkék: mezőgazdaság józsef gráf modernizáció

süti beállítások módosítása