Gondolom mindenki látott már Ázsiában készült dokumentumfilmet az ottani gasztronómiai csodákról, mint a szakéban ázó kígyó, a szárított csótány és hasonlók... Arról már kevesebben tudnak, hogy mitől is lesz valójában bíbor árnyalatú az eperízű joghurt...
A probléma az, hogy bizony a legtöbb tejtermék ízesítőanyagának (gyümölcspépek) színe változik a pohárba töltést követően. Márpedig a vevő nem akar barnás árnyalatú eperízű joghurtot enni, még akkor sem ha tudatják vele, hogy semmi baja a terméknek. Szóval muszáj színezni valamivel a termékek többségét, hogy eladható legyen. Itt jön a következő probléma.
Az engedélyezett ételszínezékek sora meglehetősen szűk. A zöld színt klorofillel, a barnát kávé- vagy kakaókivonattal, a sárgát karotinnal, annattoval vagy kurkumával, a pirosat pedig kékszőlő-, cékla- vagy bíbortetű-kivonattal érik el.
A fenti kép a bíbortetű faj (Dactylopius coccus) egy nőstényét (♀) ábrázolja. A kb. 5mm-es állat szárnytalan, s alkoholos-vizes oldattal vonják ki belőle a színanyagot, a kármint. Hazánkban nem él ez a faj. Tenyésztése többnyire a Dél-amerikai és Délnyugat-európai országokban folyik.
Emelett érdemes tudni, hogy a rovarok rengeteg féregnek lehetnek köztesgazdái, én inkább eszek natúr, színezékmentes, vagy ha nagyon muszáj akkor céklakivonattal festett ételeket.