facebook

Kell-e a fiatalság a mezőgazdaságba?

2010.07.25. 12:29 Imre Laci

 

 Már olyan sokan akarták megmenteni az agrár ágazatot a kiöregedéstől, hogy azt leírni is sok volna. Vannak EU-s törekvések, hazai jóakarók és még sorolhatnám, mennyi civil és szakmai szervezet hívta már fel a figyelmet arra, hogy a mezőgazdaságban dolgozók átlagéletkora szépen lassan kúszik felfelé, és ez így nagyon nem jó.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretén belül működő fiatal mezőgazdasági termelők vállalkozását segíteni próbáló pénzbeli támogatást akár már (agrár területen szerzett) OKJ-s végzettséggel is lehet igényelni. Persze minél magasabb szintű kvalifikációval rendelkezik az ember, annál több pontot kap az elbíráláskor, ebből kifolyólag egy mezőgazdasági diplomás fiatal nagyobb eséllyel indul tehát, mint aki csak technikumot végzett. A megpályázható összeg pedig egyszeri támogatás formájában legfeljebb 40.000€, ami jelenlegi árfolyamon számítva 11.472.000 forint. Szép összegnek tűnhet, ám ismerve a mai földárakat, a különböző illetékdíjakat, nem egy világmegváltó summa. Persze hálátlanság volna semmibe venni ezt a pénzt, tekintve, hogy vissza nem térítendő támogatás.
Azt is tudni kell azonban, hogy az EU sem oszt csak úgy pénzt. A támogatás elnyeréséhez egy igen-igen bonyolult pályázatot kell benyújtani pontos tervekkel, adatokkal arra vonatkozóan, hogy milyen állatot akar tartani, milyen növényt akar termeszteni, és persze mindezt hol.
 
Ami pedig még hozzá tartozik, hogy egy PhD hallgató ismerősöm sem nyerte el a pályázati pénzt, pedig annál magasabb végzettségű ember nem nagyon fog igénylést benyújtani… Szép tehát hogy van, csak kb. esélytelen elnyerni. Agyalhatunk azon, hogy ez minek vagy kinek a hibája, de abból kiindulva, hogy az elmúlt évtizedek arról szóltak, hogy a felsőbb vezetői réteg kitalicskázta a pénzt az oktatástól elkezdve a hadügyön át a közlekedésig mindenhonnan, akkor egyszerű belátni, hogy nem a mezőgazdaság lesz a kivétel.
21 pontos tervezet a Fidesztől
Mert szerintük is fontos az agrárium, ugyebár. Amiért pedig írok a mezőgazdasági akciótervnek is nevezhető listáról, az nem más, mint hogy kiemelt helyet kapott a fiatal szakember program. Szép meg minden, de először a jelenlegi birtokrendszert kellene felszámolni, aztán lehet munkát adni a fiataloknak is. A hirtelen felbuzdulásban már olyasmi is bekerült a listába, - alpontként ugyan - ami már réges-régen megvalósult, mint pl. az élelmiszerek nyomon követhetősége.
 
 
Várom majd a Fidesz politikusokat egy teára, amikor felkeresnek és munkát ajánlanak nekem, mint fiatal agrárszakembernek. Ha ez megtörténik, Isten látja lelkem még a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát is kiteszem majd az istállók és ólak falára!

 

1 komment

Címkék: életkor fiatal agrár mezőgazdaság támogatás átlag pályakezdő

Közvetlenül a termelőtől vásárolhatnak a közétkeztetők

2010.07.25. 11:00 Imre Laci

"Közbeszerzési eljárás nélkül vásárolhatják meg augusztus elsejétől a közétkeztetési közintézmények a kistermelőktől a nyers húst, a zöldséget, a gyümölcsöt, a tejet, a tejtermékeket, a mézet, a tojást és a gabonát, miután az Országgyűlés elfogadta a közbeszerzési törvény módosítását. A kereskedelmi lánc lerövidítésével a helyi termelők piacra jutási esélyei növekednek, miközben kiiktatódik a lánckereskedelem. A közvetlen beszállítással összekapcsolódnak a helyi élelmiszer-előállító, a -feldolgozó és -értékesítő vállalkozások a helyi közétkeztető intézményekkel – derül ki a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közleményéből.
A tárca szerint az eddigi bonyolult eljárási rend és jogalkalmazás miatt a kistermelők, a mikro-, a kis- és a középvállalkozások nagyobb társaiknál nehezebben tudtak indulni a közbeszerzési eljárásokban. A most elfogadott új jogszabály lehetővé teszi, hogy a közétkeztetést végző intézmények (a bölcsődék, az óvodák, az iskolák, a hivatalok, az egészségügyi intézmények) közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termelőtől vásárolhassák meg a nyers húst, a zöldséget, a gyümölcsöt, a tejet, a tejtermékeket, a mézet, a tojást és a gabonát."
- agromonitor -
 

 

Szólj hozzá!

Címkék: közbeszerzés közintézmény kistermelő közétkezés

Földvédelem funky I.

2010.07.24. 10:37 Imre Laci

  

Több korábbi bejegyzésem témájául szolgált már a magyar termőföld, annak értéke és megőrzésének szükségessége. Írtam arról is, hogy a legjobb építési telkeket adják a szántóföldi gazdálkodásra legalkalmasabb területek, s hogy emiatt évente több ezer hektárnyi termőföld kerül beépítésre.
Földvédelmi törvények
Jogos társadalmi akció tehát politikusainkkal szemben, ha termőföldjeink védelmét célzó törvények megalkotására sarkalljuk őket. A föld megóvásának azonban több módja is lehetséges. A legegyszerűbb az volna, ha a Kormány a mezőgazdasági művelési ágak valamelyikébe tartozó földterület termelésből való kivonását tiltaná. Ez persze így leírva jól hangzik, azt azonban könnyű belátni, hogy a valóság nem csupán fekete és fehér. Vannak olyan helyzetek, amikor egy bizonyos területet célszerűbb lehet közművesíteni és építési területként hasznosítani.
Lehetőséget nyújt a területek termelésben tartására a földvédelmi járulék befizetési kötelezettsége. A földvédelmi járulékot akkor kell a gazdának az állam felé kifizetnie, ha termőföldjét véglegesen más céllal kívánja hasznosítani. A járulék összege függ a terület művelési ágától és aranykoronában kifejezett minőségétől.
Tételezzük fel, hogy egy vállalat új raktártelepet akar létesíteni Alsómagyarkalászoson. Ehhez ki is nézte és meg is vásárolta 20 hektáros területet egy helyi gazdától. Ezek után a terület aranykoronaszámától függően kell fizetnie a földvédelmi járulékot. A kérdés azonban az, hogy ez az összeg elég nagy-e ahhoz, hogy visszatartson egy tőkeerős – pl. nemzetközi – céget abban, hogy új területet építsen be és vonjon ki a mezőgazdasági termelés alól, vagy egy már meglévőt újítson fel és vegyen igénybe?
 
 
Ahogy olvasgattam a parlament.hu mezőgazdasági bizottsága elé tárt törvénymódosítási javaslatokat, megakadt a szemem egy gyöngyszemen. A módosítási indítványt Hegedűs Lorántné nyújtotta be, s célja a földvédelmi járulék aranykorona alapú szorzójának növelése. Üdvözlendő célkitűzés, a kérdés csupán az, hogy megszavazza-e a Fidesz parlament?

  

2 komment

Címkék: jog parlament járulék törvény védelem módosítás hegedűs termőföld lorántné földvédelmi

A vegyszeres növényvédelemről

2010.07.22. 20:49 Imre Laci

 
Nem kívánok hitvitát indítani ismét a bio és a konvencionális termelést preferáló olvasók között, csupán egy gondolatomat szeretném megosztani az Olvasókkal arról, hogy milyen sok tényezőt kell figyelembe venni amikor növényvédelemről beszélünk.
Biztonság mindenekelőtt
Azt hiszem, azzal mindenki egyetért, hogy a vegyszeres növényvédelem elsődleges célja a termés megóvása a kártevőktől, s ezzel az élelmezés biztosítása az emberek és/vagy a gazdasági állatok számára. Fontos tehát leszögezni, hogy nem azért permetezzük a növényeket, hogy azok a biológiailag bennük kódolt méretnél nagyobbra nőjenek, nagyobb termést hozzanak.
Fontos továbbá azt is leszögezni, hogy a piacon vásárolt zöldséget vagy gyümölcsöt nem elsősorban azért kell otthon megmosni, hogy eltávolítsuk róla a rajta lévő permetszert. Kint a szabad ég alatt rengeteg anyag rakódhat rá a növényekre, mint például az út pora, madarak piszka, stb…
A vegyipar egy külön ága foglalkozik a peszticidek, a növényvédelmi permetszerek kutatásával, fejlesztésével. Ezeknek a kutatásoknak elsődleges célja olyan vegyszerek kifejlesztése, amelyek az adott kártevő elpusztítására úgy képesek, hogy a megóvandó szervezetből és annak környezetében élő más növényekből maradék nélkül távozzanak, arra káros hatással ne legyenek. A helyzet persze itt bonyolódik, hiszen hiába is gyárt egy cég olyan vegyszert, amely a használati feltételek betartása mellett nem jelent veszélyt a fogyasztó szervezetre (ember vagy állat) ha a felhasználó (a gazda) esetleg nem tartja be az előírásokat, így például az élelmiszerbiztonsági várakozási időt (ÉVI). Az ÉVI-t pedig minden permetszeren feltüntetik a gyártók, így a betartása csak a gazda felelőssége.
 
 
Előfordul persze, hogy egy-egy vegyszert kivonnak a kereskedelmi forgalomból valamilyen ok folytán. Ez az ok leggyakrabban a környezetre gyakorolt káros hatás, így pl.: a vadmadarak emésztőrendszerében okozott megbetegedés, stb… Az ilyen termékeket egyszerűen leveszik a következő évi permetszer-listáról. A 2010-es év legfrissebb listája megtalálható az interneten is, természetesen. Az viszont már más helyzet, ha egy gazda felesleget halmoz fel – akár szándékán kívül – és az adott szer lekerül az engedélyezett termékek listájáról. Ebben az esetben is a gazdáé a választás. Amennyiben felhasználja a tiltás ellenére a vegyszert és ezen a hatóságok rajtakapják, nagyon kemény büntetés elé nézhet.
Összességében elmondható, hogy a permetezett növények nem feltétlenül jelentenek az egészségre veszélyt, mint ahogy a borfogyasztás sem életveszélyes, csak ha az ember nem tartja be annak ’szabályait’. Ugyanez igaz a vegyszeres növényvédelemre is. Ha a szabályokat betartjuk és mindig az emberek egészségének védelmét is szem előtt tartjuk, akkor nem okozhat problémát. Mindazon által a konvencionális, azaz vegyszert felhasználó növénytermesztés következménye a termésmennyiség növekedése, (a kártevők okozta veszteség csökkentése révén) s ez a gabonaárak mérséklését eredményezi, ez által pedig a pékáruk árát is befolyásolja.
Milliárdos üzlet a növényvédelem
Amellett, hogy önmagában a vegyszeres növényvédelem több hasznos tulajdonsággal rendelkezik, a rá épülő vegy- és gépipar révén sok munkahelyet teremt és igen nagy értékű üzletágként kell nyilvántartani. A növényvédő szerek előállítása, gyártása, csomagolása, kereskedelme, raktározása és szakszerű felhasználása is szakképzett munkaerőt igényel, így nem csupán gazdasági, de szociális előnyökkel is számolnunk kell. A jó növényvédelmi szakember pedig igen nagy kincs, nem véletlen, hogy az agráregyetemek rendszerint indítanak növényorvosi mesterképzéseket és növényvédelmi szakmérnöki kurzusokat.
 
 
Látható tehát, hogy rengeteg előnnyel kell számolnunk a konvencionális termelés esetén. Szeretném hangsúlyozni azonban, hogy ezen tények nem az öko, vagy bio termelés ellen szólnak!

 

1 komment

Címkék: veszély gép szer ipar hátrány növényvédelem előny konvencionális permet vegy

Újabb parlamenti szócsata

2010.07.20. 23:04 Imre Laci


 

Szólj hozzá!

Címkék: brüsszel dr istván józsef árvíz szamos víztározó kocsord ángyán apáti kraszna árapasztó

süti beállítások módosítása