Magyar Asztal

"Az FSA további két kiskereskedő és öt gyár-tó termékeivel bővítette azon önkéntes listát, melyen szereplő termékek nem tartalmazzák azt a hat mesterséges élelmiszer-színezéket (E102, E104, E110, E122, E124, E129), me-lyek összefüggésben állhatnak a fiatal gye-rekek hiperaktivitásával. A listán megtalálha-tók mind azok a vállalatok, melyeknek a ter-mékeikben sohasem használták fel ezek a színezékeket illetve azok is, melyek ma már mással helyettesítik ezen adalékanyagokat. A témával kapcsolatosan honlapunkon hát-téranyag olvasható."

- MÉBiH -

E102: (Tartrazin) Nagyban használt, kémiailag előállitott narancssárga festőanyag.

E104: Vegyileg szintetizált zöldessárga színező és mint ilyen, használt süteményekben, némely hús- és hal ételekben, valamint üdítőkben.

E110: Kémiailag előállított vöröses-sárga festékanyag.

E122: (Karmazsin, azorubin) Színezék. AZ USA-ban már betiltották karcinogén hatása miatt. A tüdőre, hasnyálmirigyre és a nyirokrendszerre is hat.

E124: Kémiailag előállított sötétvörös festék. (Japánban már 1977 óta be van tiltva.)

E129: Alluravörös - Benzoátokkal keverve gyermeknél hiperaktivitást okozhat. Egyik lebomlási terméke nagy koncentrációban állatoknál húgyhólyag-rákot okoz.

"A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása."

- EUM 26. cikk -

A termőföld pedig ugye a legjobb tőke és egyben a legjobb áru is, hiszen korlátozott mennyiségben áll rendelkezésünkre, a kereslet pedig állandóan nagy rá. Az pedig nem titok, hogy a Lisszaboni szerződés 2011-es hatálybalépését követően az Európai Unió bármely állampolgára szabadon vásárolhat a tagállamok területén termőföldet.

Nem elég az, hogy hála az EU-nak, immáron vámmentesen hordhatják be hazánkba a nyugati államok a náluk már eladhatatlan, ócska minőségű élelmiszereket (pl) mostmár az ország legnagyobb kincsét is áruba kívánják bocsájtani!

Hogy mi is fog következni ha megtörténik a külföldi tőke általi földfelvásárlás? A magyar a saját hazájában napszámosként fog minimálbérért robotolni és idegen ember aratja le azt, amiért évszázadokon keresztül a magyarok harcoltak. Ez nem a nacionalizmusról szól. Ez a rideg valóság! A magyar földön megtermelt jó minőségű elsődleges élelmiszer szépen kivándorol majd Nyugat-Európába ahol az emberek sokkal többet hajlandóak (és tudnak) fizetni az elsőosztályú árukért. Ide pedig majd jön a dioxinos spanyol paprika, ír sertéshús. Eddig jók voltunk Európa szemétlerakójának, ezután már a földünket is elveszik.

"A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés." 

- EUM 34. cikk -

Itt van kérem a(z egyik) kutya elásva! Szabadon, korlátok nélkül behozható lesz minden szemét! De ha ez nem elég, akkor íme a következő lépcső:

"A tagállamok között tilos a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés."

- EUM 35. cikk -

Tehát ha éppenséggel valamelyik külföldi cég megvásárol Magyarországon 10.000 hektár földet, akkor annak összes learatott termését kiviheti az országból. (A Lisszaboni szerződés megszűnteti az eddigi cégek általi földvásárlási tilalmat valamint a személyenkénti 300 hektáros limitet.)

Ez az egész nem az emberek jólétéről szól, hanem egy bizonyos csoport profitistenítéséről. Valóban szolgák leszünk a saját hazánkban ha a Lisszaboni szerződés életbe lép! Ezt az országot már éppen elegen sarcolták meg! Rabolt minket tatár, adóztattak török defterdárok, igába hajtottuk fejünket az osztrákok előtt majd térdre borultunk az orosz medve előtt. És most? Most valóban egész Európa ránktaposhat?

Már írtam a brojlercsirkékről, de úgy vettem észre, nem jártam körül eléggé a témát. Nézzük tehát, hogy hogyan is "készül" a brojler csirke!

Első lépésben kell egy istálló ugyebár. Ami a jelen esetben tök üres és baromi tiszta. Na ide szépen terítünk le valamilyen almot, hogy ne fagyjon meg az az 40-50 grammos jószág amit majd szépen bepakolunk. Alomnak faforgácsot vagy szecskázott (pestieknek: felaprított) szalmát (pl. búza-, rozs-, árpaszár) használnak.

Az istállóban külön kis tereket alakítanak ki, mert azért a naposállatok (kiscsibék) sem komálják ha ömlesztve vannak. Meg így kezelhetőbbek is. Arra persze oda kell figyelni, hogy mennyi naposcsibe kerüljön egy helyre, nehogy nagyon eluralkodjon a BKV életérzés. Ált. 11-25 állat/m² a bevett telepítési sűrűség. Amikor bekerül a rengeteg csibe, az az "all in" rész.

Tehát vannak kis csoportok, fölöttük hősugárzóval, mert a pici csibe bizony kényes egy jószág. Kezdetben tálcákon kapnak darált tápot meg jó sok vizet. A vizet általában ízesítik, hogy a naposállat igyon minél többet. Néhány azért így sem találja meg az itatót és bemurdel idő előtt. Ez van.

Aztán ha már megerősödtek annyira, hogy ne kelljen nekik a műanyának nevezett hősugárzó, szépen összenyitják a kisebb csoportokat és leengedik az automata etetőket és itatókat. (A fenti képen ezek még felvonva láthatók a villanykörték mellett, de beteszek róluk egy képet ide, hogy jobban lássa a nép.)

Ezek után kezdődik a hizlalás. (Eddig csak arra pályáztunk, hogy minél több növendék életben maradjon és elég erősek legyenek ahhoz, hogy kibírják azt az egy hónapot ami még hátra van nekik.) A brojlerneveléskor egyébként szinte végig napi 24 órás megvilágítás van és folyamatos légcsere.

A sarkalatos pont a hizlalás alatt nem más, mint a takarmányozás. (Megjegyzem az emberek is a legtöbbet a rezsire és az étkezésre költenek.) Az összes kiadás 65-70%-át a takarmány teszi ki. Szóval itt akar mindenki spórolni. De hogy is lehet? Hát úgy, hogy olyan fajtát és hibridet (fajták keresztezéséből jön létre, igen bonyolult módon) alkalmaznak, amik arra lettek nemesítve, hogy 1kg takarmányból a lehető legtöbb élőtömeget állítsák elő. Ezt hívják takarmányértékesítő képességnek. (Egy modern hibrid 1,3-1,5kg takarmányból állít elő 1kg élősúlyt.)

A brojlercsirkék pelletált takarmányt esznek. A pelletált táp valójában sokféle növény ledarált, hőkezelt és rudacskákba préselt keveréke. Ami van benne: fehérje (fiatal állatokkal etetnek hallisztet is), ásványi anyagok, zsír, minimális víztartalom és ennyi. Nincs benne hormon, meg mindenféle szerelmi bájital mint ahogy azt sokan hiszik. Gyógyszert azt kapnak, mert ha egy állat megbetegszik (a szabadból áramlik be a levegő az istállóba és kórokozók is megjelenhetnek) akkor az egész állomány képes pár nap alatt elhalálozni. Szomorú de ez van. Szóval gyógyszert azt kapnak megelőzési céllal. Persze a vágás előtt x nappal abba kell hagyni az ivóvízhez való adagolást, hogy a hústermékben már ne legyen szermaradvány. A laikusok számára: a bal oldalon látható kék izé a gyógyszeradagoló.

Szóval miután elérték a kívánt vágási súlyt az állatok, az összeset kamionra pakolják és elviszik a vágóhídra. Ez a nevelés "all out" szakasza. Kiürül az istálló amelyet ezután ismét kipucolnak és kezdődik az egész elölről.

"Marokkói paprikában és magyarországi eperben talált a megengedett egészségügyi határérték feletti mennyiségben vegyszermaradékokat a Levegő Munkacsoport. A civil szervezet Vegyszerezett világ elnevezésű kampánya részeként három áruházlánc – a Tesco, az Auchan és a Plus – üzleteiben szerezte be a 17 eper- és a 16 paprikamintát.