Már írtam a brojlercsirkékről, de úgy vettem észre, nem jártam körül eléggé a témát. Nézzük tehát, hogy hogyan is "készül" a brojler csirke!
Első lépésben kell egy istálló ugyebár. Ami a jelen esetben tök üres és baromi tiszta. Na ide szépen terítünk le valamilyen almot, hogy ne fagyjon meg az az 40-50 grammos jószág amit majd szépen bepakolunk. Alomnak faforgácsot vagy szecskázott (pestieknek: felaprított) szalmát (pl. búza-, rozs-, árpaszár) használnak.
Az istállóban külön kis tereket alakítanak ki, mert azért a naposállatok (kiscsibék) sem komálják ha ömlesztve vannak. Meg így kezelhetőbbek is. Arra persze oda kell figyelni, hogy mennyi naposcsibe kerüljön egy helyre, nehogy nagyon eluralkodjon a BKV életérzés. Ált. 11-25 állat/m² a bevett telepítési sűrűség. Amikor bekerül a rengeteg csibe, az az "all in" rész.
Tehát vannak kis csoportok, fölöttük hősugárzóval, mert a pici csibe bizony kényes egy jószág. Kezdetben tálcákon kapnak darált tápot meg jó sok vizet. A vizet általában ízesítik, hogy a naposállat igyon minél többet. Néhány azért így sem találja meg az itatót és bemurdel idő előtt. Ez van.
Aztán ha már megerősödtek annyira, hogy ne kelljen nekik a műanyának nevezett hősugárzó, szépen összenyitják a kisebb csoportokat és leengedik az automata etetőket és itatókat. (A fenti képen ezek még felvonva láthatók a villanykörték mellett, de beteszek róluk egy képet ide, hogy jobban lássa a nép.)
Ezek után kezdődik a hizlalás. (Eddig csak arra pályáztunk, hogy minél több növendék életben maradjon és elég erősek legyenek ahhoz, hogy kibírják azt az egy hónapot ami még hátra van nekik.) A brojlerneveléskor egyébként szinte végig napi 24 órás megvilágítás van és folyamatos légcsere.
A sarkalatos pont a hizlalás alatt nem más, mint a takarmányozás. (Megjegyzem az emberek is a legtöbbet a rezsire és az étkezésre költenek.) Az összes kiadás 65-70%-át a takarmány teszi ki. Szóval itt akar mindenki spórolni. De hogy is lehet? Hát úgy, hogy olyan fajtát és hibridet (fajták keresztezéséből jön létre, igen bonyolult módon) 
alkalmaznak, amik arra lettek nemesítve, hogy 1kg takarmányból a lehető legtöbb élőtömeget állítsák elő. Ezt hívják takarmányértékesítő képességnek. (Egy modern hibrid 1,3-1,5kg takarmányból állít elő 1kg élősúlyt.)
A brojlercsirkék pelletált takarmányt esznek. A pelletált táp valójában sokféle növény ledarált, hőkezelt és rudacskákba préselt keveréke. Ami van benne: fehérje (fiatal állatokkal etetnek hallisztet is), ásványi anyagok, zsír, minimális víztartalom és ennyi. Nincs benne hormon, meg mindenféle szerelmi bájital mint ahogy azt sokan hiszik. Gyógyszert azt kapnak, mert ha egy állat megbetegszik (a szabadból áramlik be a levegő az istállóba és kórokozók is megjelenhetnek) akkor az egész állomány képes pár nap alatt elhalálozni. Szomorú de ez van. Szóval gyógyszert azt kapnak megelőzési céllal. Persze a vágás előtt x nappal abba kell hagyni az ivóvízhez való adagolást, hogy a hústermékben már ne legyen szermaradvány. A laikusok számára: a bal oldalon látható kék izé a gyógyszeradagoló.
Szóval miután elérték a kívánt vágási súlyt az állatok, az összeset kamionra pakolják és elviszik a vágóhídra. Ez a nevelés "all out" szakasza. Kiürül az istálló amelyet ezután ismét kipucolnak és kezdődik az egész elölről.
