"Tovább zsugorodik a hazai bogyósgyümölcs-termesztés, lassan hiánycikk lesz a magyar málna a piacokon - írta keddi számában a Napi Gazdaság.
Az elmúlt 10-15 évben folyamatos volt a bogyós gyümölcsök termesztésének visszaszorulása Magyarországon, amihez az ültetvényszerkezet elaprózottsága, a feldolgozók, hűtőházak bezárása, felszámolása mellett a klimatikus viszonyok változásai is hozzájárultak - közölte a napilap. Hozzátették: amíg 1991-ben a málnatermesztés csaknem 28 ezer tonna volt, mára mindössze évi hatezer tonnányi terem az országban, jórészt még mindig családi termesztésben. A lap cikkében kitér arra is, hogy közben a legnagyobb versenytársak, a lengyel és a szerb termelők jelentősen növelték a termőterületüket, a világ meghatározó málnatermelő országai közé emelkedve." - MTI -
Néhány adat a málnáról:
2005-ben: 1721 hektár termőterület, 6724 tonna termés
2006-ban: 1510 hektár, 11.877 tonna termés
2007-ben: 1455 hektár és mindössze 6166 tonna betakarított gyümölcs.
"A Cerbona azonnal visszahívta a 2011. május 13. és 2011. június 18. közötti minőség megőrzési idejű Durillo (500 gramm) és Durum (ömlesztett) márkanevű durum száraztészta termékeit a fogyasztók egészségének védelme érdekében, az alapanyag toxin szennyezettsége miatt - közölte a Cerbona Zrt. az MTI-vel hétfőn.
Emlékeztetetnek rá: a Cerbona minőségellenőrzése június 19-én a Diamant Malom International Kft. által szállított durum száraztészta alapanyagában az élelmiszerbiztonsági értékeket meghaladó DON (deoxinivalenol) toxin eltérést mutatott ki, ezért a cég azonnal hatósági bevizsgálást kért. A hatósági vizsgálat eredményei szerint a tésztában a főzés során a szennyeződés a törvényben megengedett határérték alá csökken. A vizsgálatokat a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal laboratóriumai végezték el. A Cerbona kiemelte: a termékeket forgalmazó áruházak az értesítést követően azonnali hatállyal intézkedtek a készletek visszagyűjtéséről, míg a fogyasztóktól az érintett termékeket a vásárlás helyén visszavásárolják. A Cerbona többi terméke teljes mértékben megfelel a minőségi követelményeknek, azok a Durillo és durum termékek is, amelyek a visszavont minőség megőrzési időn kívül esnek - áll a közleményben." - MTI -
"A 2009.06.25-én kelt hatósági vizsgálati eredmények szerint a tésztában a főzés során a szennyeződés a törvényben megengedett határérték alá csökken. A vizsgálatokat a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal laboratóriumai végezték." - cerbona.hu -
A média is gyakran erősíti, hogy a fogyasztónak jó az olcsó import élelmiszer.
De mitől olcsó számos külpiacról származó élelmiszer? Ezt a kérdést nem szokták föltenni.
Márpedig legtöbbször azért, mert a környező országok a többleteiket rendkívül alacsony áron helyezik el külpiacon – ezzel védve nemzeti piaci áraikat – továbbá az importnál a kereskedők minimális árrést alkalmaznak (1-6%), míg a hazai élelmiszert 30-60 %-kal terhelik, ezzel háttérbe szorítva a hazai termék forgalmát. A külpiacról származó termékek esetében nem kérnek bónuszt (utólagos visszatérítés), ami a beszerzési ár 15-30 %-a a hazai termékeknél. Így az 45-90 % hátránnyal indul, azaz ennyivel “megdrágítva” kerül a polcokra.
Elgondolkodtató az is, ha megnézzük, hogy mi a gazdasági haszna annak, ha hazai élelmiszert vásárolunk.
A külföldi termékből az államkasszába csak az ÁFA jut, de azt is a magyar vásárló fizeti meg. Ma például a dobozos tejek 50 % -a külföldi 0 ft adóbefizetéssel, kivéve az ÁFA befizetést. Az adótartalmat a magyar fogyasztó megfizeti, de az a külföldi államháztartást gazdagítja.
Ellenben minden hazai terméknek rengeteg munkabér és adó tartalma van, foglalkoztatást biztosít, megtartja a lakosságot és az agrokultúrát.
Ebből az adóból tartjuk el a közszférát, (oktatás, egészségügy, államigazgatás, nyugdíj, családi pótlék, stb.) és a munkanélkülieket is.
Megélhetést, munkát ad a traktorosnak, a tehenésznek, a szerelőnek, a feldolgozónak, a logisztikának és nemzeti jövedelmet állít elő
Ezek a dolgozók munkabért kapnak (nem segélyt a hazai foglalkoztatottak adójából).
A hazai termékelőállításból képződik az SZJA, a TB, az EHO, a munkavállalói járulék, a munkaadói járulék, a társasági adó, iparűzési adó, építmény adó, gépjármű adó, szakképzési hozzájárulásés az ÁFA befizetések is.
A felhasznált jövedéki termékek után jövedéki adót kell fizetni. A termelés és feldolgozás során felhasznált ipari anyagoknak szintén jelentős adó tartalma van.
Ez az adó a külföldi élelmiszerből nem a magyar államkasszába kerül.
Csak egy példa: ha a tejipar éves árbevétele 250 milliárd Ft, akkor ebből bér+adó formájában 75 milliárd Ft kerül a költségvetésbe. Ha a külfödi forgalom 80 milliárd Ft, akkor viszont 24 milliárd Ft esik ki a magyar kasszából. Ez nem hiányzik ? És ez a példa csak a tejágazatról szólt, hol van még a többi hazai élelmiszer ágazat.
Minden nemzet kultúrájának szerves része a gasztronómia, a tradicionális hazai ételek. Nem kellene megfosztani a magyar lakosságot ettől az értéktől.
A szakma azért harcol, hogy a hazai termékek kereskedelmi pozícionálása, fogyasztói megítélése jobb legyen. Megfelelő kontroll nélkül ne kerülhessen be az országba gyenge minőségű élelmiszer és legalább olyan odaadással őrizzük nemzeti piacainkat, ahogy ezt a régi uniós tagországok kifinomult technikával – sokéves tapasztalattal a hátuk mögött - teszik.
hatósági bevizsgálást kért.
