Magyar Asztal

"Magyarország nyúlhúst szállíthat Oroszországba - mondta az MTI-nek Gilyán György moszkvai magyar nagykövet az orosz állat- és növény-egészségügyi felügyelet (Roszszelhoznodzor) vezetőjével szerdán Moszkvában folytatott megbeszélése után.

A diplomata elmondta: Magyarország most szeretné beindítani nyúlhúsexportját az orosz piacra, ahol van kereslet e termék iránt, kínálat viszont nincs.
Gilyán György és Szergej Dankvert, a Roszszelhoznodzor vezetője megegyezett abban, hogy a közeljövőben egyeztetik, milyen állategészségügyi igazolással szállíthat Magyarország nyúlhúst az orosz piacra.
A felek megvitatták az oroszországi exportban érdekelt magyar húsfeldolgozók közös ellenőrzésének programját.
A Roszszelhoznodzor a megbeszélésről kiadott közleményében nagyon hatékonynak minősítette a magyar állategészségügyi szolgálat tevékenységét, hozzátéve: lehetségesnek tartja, hogy az orosz piacra szállító cégek listájára felvegyék a magyar szolgálat által ellenőrzött és ajánlott vállalatokat.
Gilyán György ígéretet kapott arra, hogy az orosz fél napokon belül hivatalosan engedélyezi néhány olyan magyar húsipari cég oroszországi exportjának felújítását, amelyeket szállításait Moszkva közel egy éve korlátozta. Ennek az volt az oka, hogy az illető cégek termékeiben az - európai uniósnál alacsonyabb - orosz egészségügyi határértékeket meghaladó mérgező anyagokat találtak. A magyar cégek azóta intézkedtek ennek kiküszöbölésére." - MTI -

"2004-ben az EFSA munkacsoportot hozott létre a hőkezelt élelmiszerek furánszintjeinek tanulmányozására, és az év végén ideiglenes véleményt adott ki eredményekről. 2006 májusában az EU Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Igazgatósága (DG SANCO), közös kutatóközpontja és az EFSA közös ülést szerveztek az analitikai módszerek és a kockázatbecsléshez szükséges információk megvitatására. 2006 végén az EFSA felhívást adott ki a furánnal kapcsolatos adatok gyűjtésére és ezzel párhuzamosan a Bizottság 2007/196/EK ajánlásában is kérte a tagállamokat, hogy az átfogóbb expozícióbecslés lehetővé tételéhez a kereskedelemben kapható, hőkezelésen átesett élelmiszerek furántartalmát monitorozzák, különös tekintettel a 2007-2008-as időszakra.
A kérésnek eleget téve 14 tagállam összesen 2908 analitikai eredményt küldött az EFSA-nak, melyeket 20 különböző élelmiszer kategóriában 2004-2009 között gyűjtöttek. Az átlagos furántartalom 6 μg/kg (sörben és gyümölcslében) és 2272 μg/kg (pörkölt kávébabban) között változott. 100 μg/kg-t meghaladó maximális szinteket gabona-, hústermékekben, levesekben, szószokban és egyéb termékekben mértek. Az üveges bébiétel és csecsemőtápszer különös figyelmet érdemel, mivel ezek számos csecsemő étrendjének egyedüli alkotói lehetnek. Jelen felmérés során a csecsemőtápszerben az átlagos furántartalom 8 μg/kg, a kereskedelemben kapható üveges bébiételben az átlag 25 μg/kg, míg a maximum 210 μg/kg volt.

Az EFSA az adatok felhasználásával egy konzervatív európai étrendi expozícióbecslést végzett. A felnőtt lakosság furán expozíciójának mediánja 0,78 μg/ttkg/nap értékig terjed. Amint az egyes élelmiszerek fogyasztási adatairól és a házi ételkészítés hatásáról további részletes információk lesznek, a becsült furán beviteli szintek várhatóan tovább fognak csökkenni. Európában a 3-12 hónap közti csecsemők átlagos furán expozíciója 0,27 és 1,01 μg/ttkg/nap között van. A maximum 6-9 hónapos korban jelenik meg, ahol a magas bevitelt 1,14 és 1,34 μg/ttkg/nap közé teszik." - MEBiH -

"Tizenegy uniós tagállam, köztük Magyarország folytatott egyeztetéseket Luxemburgban arról, hogy saját hatáskörükben dönthessenek a génmódosított növények tiltásáról.
Az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsának nemrég lezajlott luxemburgi ülésén több tagország szakpolitikusa is jelezte aggályait a jelenleg hatályban lévő gmo-szabályozással kapcsolatban. Az érintettek szerint az lehetne a megoldás, ha a gm-élelmiszerek és -takarmányok behozatalának engedélyezése és kereskedelme továbbra is uniós hatáskörben maradna, de a gmo-k köztermesztéséről az egyes tagállamok saját hatáskörben dönthetnének. A tárgyalások során Magyarország is egyetértett ezzel az állásponttal, és több másik tagállammal együtt támogatja párbeszéd kezdeményezését az uniós jogszabályok módosításáról. Ez a tervek szerint azt jelentené, hogy a jövőben az egyes tagállamok maguk dönthetnének arról, hogy egyes régióikban vagy akár egész területükön termesztik-e az adott génmódosított növényt.
A tagállamok fellépését saját bevallásuk szerint az váltotta ki, hogy a lakosság gyakran kétkedéssel, olykor pedig erős ellenállással fogadja a génmódosított termékeket. Kritikusok szerint ugyanakkor az állampolgárok jelenleg még igen kevés fórumon kaphatnak objektív tájékoztatást a gm-növényekről, a legtöbben így ezeket hajlamosak túlmisztifikálni. Jelenleg egy génmódosított növény, az amerikai Monsanto MON 810 kukorica termesztését engedélyezték az unióban.
 
A javaslatot támogató országok: Ausztria, Bulgária, Ciprus, Görögország, Hollandia, Írország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovénia."

- NapiGazdaság -

"Megerősítette az Európai Unió élelmiszer-biztonsági hivatala (EFSA) kedden kiadott véleményében azt az álláspontját, hogy a több uniós tagországba betiltott amerikai génkezelt kukoricafajta, a MON 810 nem tekinthető károsnak az emberi vagy állati egészségre, illetve a környezetre.

A vélemény alapján várható, hogy az Európai Bizottság azt javasolja majd: újítsák meg a termék uniós forgalmazására a múlt évtized végén kiadott tízéves engedélyt.
Hat EU-tagállam, köztük Magyarország mindazonáltal egy szerződéses záradék alapján jelenleg nem engedélyezi ennek a fajtának a termesztését.
Kutatások szerint ez a fajta egyebek között rontja a talaj termelékenységét, negatív hatással van egyes lepkék és rovarok életkörülményeire, és több növényvédőszert termel, mint amennyi egyszeri permetezéssel engedéllyel kijuttatható.
Emellett egyes országokban nem is honos az a molylepke, amely ellen a génkezelt fajta hatékonyabban tud védekezni." - MTI -

Mint ahogy azt már írtam korábban is: hatalmas piacvesztéssel járna, ha Magyarországon is köztermesztésbe kerülne a MON 810 nevű génmódosított kukorica.

 "Visszarendelte az üzletekből a durumbúzából készült, 1 kilogrammos simaliszt termékeit a Diamant MALOM Kft. fogyasztóvédelmi, megelőzési okokból  - közölte a társaság kedden az MTI-vel.

A cég közleményében hangsúlyozza: a lépésre azért volt szükség, mert nem lehet kizárni, hogy a 2009. november 28-i és 2009. december 15-i szavatossági dátummal ellátott termékeik nem felelnek meg a malom minőségi elvárásainak.
A társaság arra kéri a fogyasztókat, hogy vigyék vissza az áruházakba az érintett durum-termékeket.
A Diamant két, különböző fogyaszthatósági idejű egy kilogrammos durumlisztjét már a múlt hét végén bevonták, mert a készítményekben a fuzáriumgomba egyik toxinját találták az élelmiszerbiztonsági vizsgálatok során. Süth Miklós országos főállatorvos, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára akkor az MTI-nek elmondta: a fuzáriumgomba egyik, a termékekben most fellelt toxinja, a don (dezoxinivalenolnak) fogyasztása csak nagy mennyiségben okoz gondot - hányást, hasmenést -, azonban a toxin hő (sütés-főzés) hatására elbomlik.
Azóta a Cerbona Zrt. és a Tortellino Kft. is visszavonta néhány, a Diamant lisztjéből készült termékét, száraztésztát, illetve tortellinit, lasagnét." - MTI -