A szalmonella ellen küzdenek ők is. Úgy tűnik szintúgy csak több-kevesebb sikerrel.
A szalmonella ellen küzdenek ők is. Úgy tűnik szintúgy csak több-kevesebb sikerrel.
2013-tól már hazánkban is tilos lesz a tojótyúkokat a jelenlegi ketreces tartásmódban termeltetni. A határidőig hátralevő időszakban minden gazda igyekszik összeszedni a ketrecek leváltásához vagy átalakításához szükséges pénzt és ilyenkor bizony felmerülhet a jogos kérdés: képes lesz-e a telep a meglévő infrastruktúra (épületek, stb...) felhasználásával ugyanolyan színvonalon termelni mint eddig?
A hamarosan betiltásra kerülő ketreces tartás nem csupán költséghatékonyabb mint az azt felváltó kifutós rendszer, de az épületkihasználás terén is messze fölülmúlja azt. Mindezeken túl egy olyan, a hétköznapi ember számára nem érzékelhető veszéllyel is fenyeget, amely az átállás időszakában jelentkező termékkiesés következtében lép fel.
Valószínűleg a legtöbb telep igyekszik majd a ketrecek leváltását a lehető legtovább kitolni, hiszen amíg a jelenlegi - egyébként jól működő - rendszer van életben, addig nagyobb a pillanatnyi bevétel. Azonban ha az utolsó hónapokban vált mindenki, abban az időszakban bizony erősen vissza fog esni kis hazánk tojásproduktuma, ami mit von magával? Importot. Külföldről kell majd behozni azt, amit itthon is meg tudnánk termelni.
Bebizonyítandó, hogy eme teóriám nem csupán afféle légbőlkapott képzelgés, megosztok egy hírt, melyet az MTI is leközölt nemrégiben.
"Több milliárd tojást importál Németország a ketreces baromfitartás betiltása után visszaesett hazai termelés pótlására. A hazai termelésű tojás aránya a 2000-ben mért 75 százalék helyett tavaly már csak 58,8 százalék volt Németországban, holott a tojásfogyasztás nő; tavaly fejenként 211 darab volt, ami hárommal több az egy évvel korábbinál."
Érdemes azt tudni, hogy míg mi (magyarok) panaszkodunk, hogy megfojt minket a holland és dán mezőgazdaság, addig ugyanezzel a problémával küzdenek nyugati - egyébként sok tekintetben fejlettebb - szomszédaink is.
Kiváncsian várom, hogy Magyarország termelése hogy fog reagálni az átállásra.
Index.hu, tudomány (!) rovatba sorolt cikke: Óriás tojást tojt egy tyúk Pakson.
Leírják, hogy mekkora a tojás mérete, de arra már nem veszik a fáradtságot, hogy utána nézzenek annak, hogy mégis mitől lehet egy tojás majd' négyszer akkora mint egy átlagos méretű... Ezek után képesek ezt a cikket a "Tudomány" rovatban lehozni?! Ebben az írásban semmi tudományosság nincs!
Mellesleg falnak tudok menni attól, hogy nagy mellénnyel leírják, hogy a tyúk nem kap tápot, csak kukoricát és búzát. Ha egy, a takarmányozás területén (vagy pusztán alapvető mezőgazdasági) ismeretekkel rendelkező ember gondozása alá esne az index.hu ezen rovata, akkor tisztában lennének azzal, hogy a tápok is gabonamagvakból és növényi lisztekből (pl.: lucernalisztből) állnak!
Szakmai szempontból a blogom kb. 2 fényévnyire beelőzte az index.hu-t. Már külön bejegyzést írtam korábban a tojás méretéről és arról, hogy előfordul, hogy egy tyúk ún. kétszikű tojást tojik. Tessék elolvasni eme cikkemet: A méret a lényeg! Kiveséztem már a tojás héjának és sárgájának színét befolyásoló tényezőket, akárcsak a tojás eredetének jelölését is: Tojásszínről kívül, belül.
Index.hu! Kapd össze magad!
Egyik ismerősöm kapott egy e-levelet, melyben szépen le van írva, hogy Kínában hogyan csinálnak szintetikus-, műtojást. Akik úgy félik a szintetikus élelmiszert mint szlovákok a revíziót, azok bizony szó nélkül el is hitték a dolgot. Íme a levél:
A múltkor a teszkóban láttam olyan tojást, amire az volt ráírva, hogy a származási hely Kína. No, nem mintha megfordult volna a fejemben, hogy vegyek, akár magyart is - csak olyan tojást veszek, amelynél ismerem a madarat, aki kipottyantotta. De a cikk olvasásakor elgondolkodtam, hogy lehet, hogy szintetikus tojás volt??? Hová lesz a világ, hogy még a tojást is hamisítják??? Bár amilyen mértékben agyontápozzuk szegény tyúkokat, nem csoda, hogy "meddők", és kisebb a tojáshozam."
Andersen sem írhatott volna jobbat. Amúgy a levél felkerült a hoax-slayer-re is. A legjobb módszer a tojás valódiságának letesztelésére; a tojás csúcsos- és a tompa felénél fogva próbáld meg összenyomni, akár két kézzel is. Nem fog menni. Tényleg nem.
Az egész levélben a végén lévő komment a legjobb. Agyon tápozott tyúk?! Kisebb a tojáshozam?! Melyik háztáji tojó produkál 310 tojást egy évben?! Egyik sem! Ha a hülyeség fájna...
8640db tojás raklaponként, ami napi 2db elfogyasztása esetén 11,84 évre lenne elegendő. (Amennyiben nem kapna az ember undort tőle egy idő után.) A jelenlegi 32-35 forintos átlagáron számítva, egy raklapon található áru értéke 276.480-302.400 forint között van.