facebook


Bicskanyitogató I.

2014.09.12. 16:00 Imre Laci

Ismét billentyűzetet kell ragadjak, s reflektálnom kell egy, az online sajtóban megjelent cikkre. Ami fáj, hogy most nem egy névtelen hobbioldal írt bődületes tévedéseket, hanem maga az Index. A szeptember 5-én, Ki lehet hagyni az állatot a húsból című cikk verte ki most a biztosítékot. Hogy miért? Mert tényként közöl olyan dolgokat, amelyek pusztán az interneten terjedő pletykák, s ezzel egy globális problémával járó felelősség tetemes hányadát kívánják az állattenyésztés nyakába varrni.

mesterséges hús.jpg

"A művirág nem igazi virág"

Azt nem vonom - és nem is vonhatom - kétségbe, hogy idővel a tudomány vívmányaival felvértezett élelmiszeripar képes lesz laboratóriumi körülmények között előállítani az állati izomzattal szinte teljes mértékben megegyező felépítésű anyagot. De ez az anyag soha nem lesz hús. Egyetlen ilyen utánzat sem fogja hűen imitálni azt az ízt, azokat a vegyületeket, amelyek jelenlétét a valódi izomzatban az adott élőlény életmódja és tápláléka eredményez. Nem lehet semmiféle mesterséges módon olyan ízbeli sokszínűséget eredményezni, mint amit az állattenyésztésben az állatok tartásmódja, az adott élőhely mikroklímája és maga az állat egyediséges okoz. Éppen emiatt van, hogy a boltokban kapható brojlerek íze köszönőviszonyban sincs a ház kertjében nevelt tyúkéval.

A tudatlanság a legveszélyesebb fegyver

A szarvasmarhák által termelt metán gáz eredményezi a globális felmelegedést? Ugyanezen állatok trágyájának köszönhetően termékenyek még mindig talajaink. Ezekkel az állatokkal (is) hasznosíthatóak azok a földterületek, amelyek szántóföldi növénytermesztésre alkalmatlanok. A fokgazdálkodás is éppen az egyik legjobb és "legzöldebb" módja az árterek mezőgazdasági hasznosításának. Vagy netán a nagyüzemi állattartással lenne a probléma? Azokkal a nagyüzemekkel, ahol már lényegében minden veszélyes hulladék (például a trágya) gyűjtve, szeparálva és kezelve van?

Több félrevezető információ éri a hétköznapi fogyasztót a boltokban kapható élelmiszerek vélt, vagy valós veszélyeiről, mint amennyi ismeretet szerez az élelmiszer-termelésről egész életében. Ez pedig baj. Baj, mert ahogy Klebelsberg is mondotta volt, a tanulatlan emberek könnyen válhatnak demagóg irányzatok követőivé. Ő ezt természetesen politikai irányzatokra értette, de azt hiszem, hogy ugyanígy működnek a konspirációs teóriák és az újabban reform étkezésnek titulált táplálkozási irányzatok is. Árasszuk el ellenőrizetlen eredetű, tudományosnak álcázott cikkekkel a világhálót, és ha eleget ismételgetik az erre fogékonyak, akkor a hazugság végül igazzá válik, pusztán azért, mert sokan hisznek benne.

Évekkel ezelőtt, amikor ezt a blogot elindítottam, a legfőbb célom az volt, hogy a laikusok számára betekintést tudjak nyújtani a mezőgazdaságba, hogy első kézből kapjanak információt arról, hogy honnan is kerül a boltok polcaira az az élelmiszer, amit ők elfogyasztanak. Örömmel látom, hogy lényegében elárasztották az internetet a gasztrobloggerek, rengeteg internetes napló foglalkozik autókkal, a focival és filmekkel, de be kell lássam, hogy mindmáig a Magyar Asztal az egyetlen agrárblog a hazai weben. Sajnos úgy tűnik, hogy egymagam pedig kevés vagyok egy olyan fals információáradat ellen, mint ami mostanság ömlik a neten.

Ha már ennyire lényeges az emberek számára, hogy mit esznek, akkor miért nem veszik a fáradtságot, hogy a dolgok mélyére ássák magukat? Egy testépítő tudja, hogy milyen fehérjékre és aminosavakra van szüksége, egy fogyókúrát folytató nő pedig pontosan méri, hogy hány MJ energiát visz be az elfogyasztott szénhidráttal, de hogy mindezek honnan is jönnek, az nem fontos nekik? Úgy érzem, hogy égető szükség volna a mainstream médiában is egy agrár szekcióra, amelyet valódi szakemberek vezetnének, hogy végre tiszta, nitrátmentes víz kerülhessen a pohárba!

9 komment

Címkék: agrár mezőgazdaság mesterséges környezet hús szennyezés ipar

Kínában már a tojást is hamisítják?

2010.01.31. 14:39 Imre Laci

Egyik ismerősöm kapott egy e-levelet, melyben szépen le van írva, hogy Kínában hogyan csinálnak szintetikus-, műtojást. Akik úgy félik a szintetikus élelmiszert mint szlovákok a revíziót, azok bizony szó nélkül el is hitték a dolgot. Íme a levél: 

"A kínaiak mindent hamisítanak, a tojást is!
 
A hamis sportcipőkön, műszaki berendezéseken, sőt gyógyszerek hallatán talán már senki kapja fel a fejét, főleg ha kínai termékről van szó. De hogy már tojásból is az eredetihez megtévesztésig hasonlót tudjanak előállítani, az azért már tényleg félelmetes!
 
Nemrégiben tartottak razziát Dél-Kína legjelentősebb kereskedelmi-idegenforgalmi városában, a tízmilliós Guangzhouban (Kanton), melynek során jelentős mennyiségű hamis tojást talált a hatóság.
Nagykereskedelmi áruk 0,15 jüan volt, ami valamivel több, mint 4 forintnak felel meg, vagyis fele annyinak, mint amennyibe Kínában az igazi tojás kerül.
A gátlástalan vállalkozók, akik a hamis tojásokat árulják, 150 dollárért még 3 napos kurzust is tartanak az érdeklődőknek, ahol bemutatják, hogy készül a mesterséges tojás.
Az egyik hongkongi magazin, az East Week újságírója részt vett egy ilyen tanfolyamon, így kiderült, hogy mit tartalmaz, és milyen módszerrel állítják elő a hamis élelmiszert.
A fehérjéhez többek között zselatint, egy ismeretlen eredetű fehér port, benzoesavat (tartósítószernek használják), de még timsót is használnak, amit egyébként ipari célokra szoktak használni.
A sárgájához egy citromsárga színezőanyagot kevernek össze egy folyékony anyaggal, amit aztán egy kerek műanyag formába öntenek, amit aztán egy úgynevezett "varázsvízzel" vegyítenek, ami kálcium-kloridot tartalmaz, ami elősegíti a gyors megszilárdulást.
Persze a tojáshéjról sem feledkeztek meg: azt egy parafinból készült waxból készítik és öntik rá a megszilárdult tojásra, majd hagyják megszáradni.
Az eredmény megtévesztésig hasonlít az igazi tojásra, bár a fehérjében néha előfordulnak levegőbuborékok, de akik kóstolták, azt állítják, hogy ízre sem igazán lehet megkülönböztetni az eredetitől.
Persze szakértők óva intenek mindenkit attól, hogy fogyasszon a készítményből, hiszen a timsó például akár demenciát is okozhat.

A.V. komment:

A múltkor a teszkóban láttam olyan tojást, amire az volt ráírva, hogy a származási hely Kína. No, nem mintha megfordult volna a fejemben, hogy vegyek, akár magyart is - csak olyan tojást veszek, amelynél ismerem a madarat, aki kipottyantotta. De a cikk olvasásakor elgondolkodtam, hogy lehet, hogy szintetikus tojás volt??? Hová lesz a világ, hogy még a tojást is hamisítják??? Bár amilyen mértékben agyontápozzuk szegény tyúkokat, nem csoda, hogy "meddők", és kisebb a tojáshozam.

Andersen sem írhatott volna jobbat. Amúgy a levél felkerült a hoax-slayer-re is. A legjobb módszer a tojás valódiságának letesztelésére; a tojás csúcsos- és a tompa felénél fogva próbáld meg összenyomni, akár két kézzel is. Nem fog menni. Tényleg nem.

Az egész levélben a végén lévő komment a legjobb. Agyon tápozott tyúk?! Kisebb a tojáshozam?! Melyik háztáji tojó produkál 310 tojást egy évben?! Egyik sem! Ha a hülyeség fájna...


3 komment

Címkék: hoax tojás kínai átverés mesterséges hamis

Mesterséges anyaillat

2009.11.22. 21:56 Imre Laci

"Az emlősök és szárnyasok stressztűrő képessége nagyban múlik at anyaállat és kicsinye közöt kialakult kötődésen. Emlősök esetében az anya jelenléte és elsősorban az anyai feromonok kibocsátása jelentősen csökkenti a kicsinyeknél tapasztalt stresszreakciókat. Hosszú évekig azt gondolták, hogy a szárnyasok esetében az illatanyagok szerepe lényegesen kisebb, nemrég publikált kutatások azoban azt igazolják, hogy a madarak szaglás alapján ismerik fel párjukat, a fészküket és ivadékaikat. A tyúkoknál az emlősökéhez hasonló illatot fedeztek fel a kutatók, amely kémiai jellemzőiben és stressz elleni hatását tekintve megegyezik az emlősök illatanyagaival, így az illat struktúrális mását hozták létre, és hatását tanulmányozták.

Több laboratóriumi és üzemi kísérlet is azt igazolta, hogy azok a csirkék, amelyek a mesterséges illatanyagoknak kitéve nőttek fel, kedvezőbb növekedési mutatókat, nagyobb súlyú mellfilét produkáltak, biológiai jellemzőik pedig alacsonyabb stressz-szintet mutattak. Az ilatanyag alacsony koncentrációnál is hatékony, a húsban semmiféle nyomot nem hagy, használata egyszerű."

A terméket a svájci Odors cég gyártja Lausanne-ban.

- Kistermelők Lapja 2009 nov. -


Szólj hozzá!

Címkék: stressz mesterséges szag feromon lausanne anyaillat odors

süti beállítások módosítása