facebook


Index, te drága!

2010.03.10. 13:00 Imre Laci

Index.hu, tudomány (!) rovatba sorolt cikke: Óriás tojást tojt egy tyúk Pakson.

Leírják, hogy mekkora a tojás mérete, de arra már nem veszik a fáradtságot, hogy utána nézzenek annak, hogy mégis mitől lehet egy tojás majd' négyszer akkora mint egy átlagos méretű... Ezek után képesek ezt a cikket a "Tudomány" rovatban lehozni?! Ebben az írásban semmi tudományosság nincs!

Mellesleg falnak tudok menni attól, hogy nagy mellénnyel leírják, hogy a tyúk nem kap tápot, csak kukoricát és búzát. Ha egy, a takarmányozás területén (vagy pusztán alapvető mezőgazdasági) ismeretekkel rendelkező ember gondozása alá esne az index.hu ezen rovata, akkor tisztában lennének azzal, hogy a tápok is gabonamagvakból és növényi lisztekből (pl.: lucernalisztből) állnak!

Szakmai szempontból a blogom kb. 2 fényévnyire beelőzte az index.hu-t. Már külön bejegyzést írtam korábban a tojás méretéről és arról, hogy előfordul, hogy egy tyúk ún. kétszikű tojást tojik. Tessék elolvasni eme cikkemet: A méret a lényeg! Kiveséztem már a tojás héjának és sárgájának színét befolyásoló tényezőket, akárcsak a tojás eredetének jelölését is: Tojásszínről kívül, belül.

Index.hu! Kapd össze magad!


Szólj hozzá!

Címkék: index vélemény cikk tudomány méret bejegyzés tojás mezőgazdaság rovat kétszikű

A helyi mezőgazdaság jelentősége

2010.03.05. 23:13 Imre Laci

A helyi mezőgazdaság jelentősége
Minden bizonnyal sokan hallottak már a méltán híres korondi fazekasok szemet gyönyörködtető cserépedényeiről és dísztárgyairól! De vajon hallottak-e a cecei fűszerpaprikáról vagy az ott termő mézédes görögdinnyéről? Nem? Pedig Fejér megyében bizony híre van, s akárcsak az erdélyi Korondon, itt is az út mentén felállított standokon árulják portékáikat a kofák.

 

A nagyközségen átutazók jobbról is, balról is katonás sorokba felállított pultokon gyönyörködhetnek a füzérekben lógó fűszerpaprikákban, a haragoszöld dinnyékben és egyéb ínycsiklandozó árukban. Aki pedig egyszer megkóstolja az itt vásárolt élelmiszerek egyikét, később már ezekhez hasonlítja a máshol fogyasztott ételeket is. Jómagam is jártam már így, mikor messzi városban használt fűszerpaprikára legyintve mondtam; „Eltörpül a cecei paprika mellett!”. Így vált a cecei jelző mifelénk minőségi kitüntetéssé. Nem márka ez, hanem a hétköznapi emberek által létrehozott minőségbiztosítás. Biztosítás, hiszen eddig egyszer sem csalódtunk a kofáknál vett dinnyében és paprikában.
Biztos vagyok benne, hogy a környező városokból, így akár a nem is oly közeli Székesfehérvárról is hajlandóak egyesek leutazni Cecére, hogy az évi szükséges fűszerpaprika-mennyiséget előre megvegyék. A minőségért hajlandóak többet költeni a magyarok. Mindez érthető persze, hiszen a nagyáruházak polcain sorakozó paprikaőrlemények többsége íztelen, sőt, extrém esetben még paprikát is csak messziről látott. Márpedig a vasárnapi tyúkhúslevest mi koronázná meg jobban, mint a pikáns és markáns ízű fűszerpaprika? Ez az, amitől a gulyásleves, a pörkölt és a halászlé is magyarossá válik. A magyar konyha egyik szegletköve ez, amelyről már Gárdonyi is említést tesz Egri csillagok című regényében, mikor a magyar rabot leszidja egy török őr, amiért az túl erősre fűszerezte a levest.
Gárdonyi kissé túlzott ugyan, hiszen a török időkben még nem volt jelen az országban a fűszerpaprika, de ez mit sem változtat a tényen, hogy regényének ezen momentuma minden bizonnyal már a XIX. században kialakuló magyaros ízvilág egyik legkorábbi, írásban megjelenő emléke. S ki tudja, talán még az agárdi származású Gárdonyi Géza is kóstolhatta a cecei fűszerpaprikát!
Persze nem csupán Cece a híres egy-egy hagyományos termékéről. A szegedi paprika is sokak által ismert. Szegeden azonban elkövették azt az óriási hibát, hogy a távoli településekről is beszállított alapanyagok felhasználásával elvesztették termékeik tájjellegét. Ezt tetézte az őrleményeikbe kevert külföldről beszállított, dioxinnal fertőzött paprika keltette bizalmatlanság.
A helyben készített termékek általában könnyen eladható, jó minőségű élelmiszerek, hiszen a hírnév kötelezi a gyártót az állandó minőség garantálására. A helyben előállított élelmiszerek védelméhez és fennmaradásuknak segítéséhez szükség volna a helybeni feldolgozás, így pl. a szárító-, savanyító- és őrlőüzemek kiépítésére. A helyi foglalkoztatás, a vidéki munkanélküliség csökkentésére kiváló lehetőség volna a tájjellegű, helyben előállított élelmiszerek gyártása. Ez különösen igaz a kertészeti termékek, így például a zöldségfélék és az állati eredetű élelmiszerek; joghurtok, szalámik, stb… esetén. A helyi termékek hírnevén hogy ne eshessen csorba, fontos az eredetvédelem garantálása. Prémium kategóriás élelmiszer azonban csak akkor vásárolható alacsonyabb áron, ha a gazdák közvetlenül a fogyasztónak vagy egy közös feldolgozónak értékesítik áruikat. A kereskedelmi hálózatból ki kell zárni a felvásárlókat, hiszen ők felesleges közvetítői szerepükért súlyos árat kérnek, amellyel közvetve a gazdákat teszik tönkre és az árnövekményt a fogyasztókkal fizettetik meg a kereskedők.
Eljött a mezőgazdaság rendszerváltásának ideje! A családi gazdálkodás igenis életrevaló a mai gazdasági környezetben is, de ehhez olyan mezőgazdasági vezetésre van szükség, amely a kistermelők érdekeit védi az iparszerű gazdálkodókkal és a külföldről behozott, többségében silányabb minőségű termékekkel szemben!
 

5 komment

Címkék: magyar asztal agrár mezőgazdaság munkanélküliség vidék helyi fűszerpaprika cece kisüzem feldolgozó

Gráf József rossz irányba húzza az agrárszekeret

2010.01.28. 20:31 Imre Laci

Érdekes ember ez a Gráf Józsi! A laikusok már-már rokonszenves embernek találhatják, hiszen róla valahogy nem hallani a TV2 & RTL klub híradóiban, nem dobálják meg az FVM épületét molotovval meg úgy általában, kb. sosem kerül napirendre a nyilvánosság előtt. Ez olyannyira így van, hogy ezt meglovagolva a szockók őt akarták a választásokon miniszterelnök-jelöltnek. Gráfnak persze volt annyi esze, hogy ne játssza el a meglévő hírnevét... Vagy pont azért, hogy ne szerezzen hírnevet s maradhasson a szürke eminenciás szerepében.

De mint mondottam volt, csupán a laikusok számára tűnhet úgy, hogy ő bizony jól végzi a munkáját. A valóság az, hogy a mezőgazdaság egy sok-sok száz éves hagyományokon nyugvó rendszer. Már-már magától működik. Persze a hibás autó is róhatja a kilométereket, de előbb vagy utóbb tönkre fog menni. A mezőgazdaságunk is így működik jelenleg. Megy, mert mindenki aki benne van dolgozik, teszi a dolgát. De mindenki aki tolja az agrárszekeret, tudja hogy bizony nagy gebasz van. Nem az a baj, hogy ócska a szekér, hanem hogy járhatatlan az út amin tolni igyekszünk! Márpedig hegynek felfelé tolatják a magyarok szekerét, s a hegytetőn nem vár más, csak a meredek lejtő a túloldalon.

Jelen írásom apropója a hír, mely szerint Gráf József a mezőgazdaság jövőjét a modernizációban látja. Kérdem én minek fejlesszen a magyar gazda? Lehetne minden tanyán fejőrobot, minden szőlész kombájnnal takaríthatná be a szőlőjét és a legkisebb paraszt is műholdas traktorvezérléssel vethetné a jövő évi gabonát, de amíg nem lehet eladni a terményt, addig mindez felesleges volna! Minek termeljünk extra színvonalon, ha közben a boltok polcain a szlovák és lengyel tej sorakozik, amíg a kínai fokhagymát etetik velünk és a dioxinos spanyol paprikát? Józsikám, kapj a fejedhez! Rossz irányba mész! Minek kellene iPhone egy ugandai kis faluba ahol hírből sem ismerik a térerőt és búvárkellékeket árusító boltot is felesleges volna nyitni a Szahara közepén!

Nem csúcstechnológia kell hanem biztos piac! Márpedig biztos piacot és biztos megélhetést lehetne találni itt a Kárpát-medencében, csak kicsit a sarkunkra kellene állni. Már amennyiben ezt az országot kívánjuk szolgálni...


Szólj hozzá!

Címkék: mezőgazdaság józsef gráf modernizáció

A Jobbik mezőgazdasági programja

2010.01.16. 19:27 Imre Laci

  • Állami eszközöket bevetve feltámasztjuk a kivitelre és kiváló minőségű élelmiszerek előállítására képes magyar feldolgozó és élelmiszeripart, az alapanyagot szolgáltató mezőgazdasággal együtt.
  • A vidéki munkanélküliség jelentős részére az újraélesztendő feldolgozó- és élelmiszeripar, valamint az alapanyagot nyújtó mezőgazdaság, azon belül is a kiváló minőség és a munkaerőigényes biotermesztés nyújt megoldást.
  • Elővásárlási jogot biztosítunk első helyen a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n belül kialakított Nemzeti Birtokpolitikai Központ, valamint a fiatal és helyben gazdálkodók számára.
  • Kezdeményezzük a hatályos földtörvény olyan irányú módosítását, amely megakadályozza a külföldiek földtulajdonszerzését a moratórium lejárta után is.
  • Hosszú távú kedvezményes haszonbérleti szerződéssel földhöz juttatjuk a vidékre költözni szándékozó fiatalokat, kezdeményezve, hogy az önkormányzatok kedvező háztelekhez jutást biztosítsanak számukra.
  • A külföldiek és jogi személyek földtulajdonszerzési tilalmát fenntartjuk 2011 után is, akár EU-tagságunk megkérdőjelezése árán is.
  • Minden lehető eszközzel védjük élelmiszerpiacainkat, a multiknál a „80% hazai – 20% külföldi” arány biztosítását a versenyjog felülvizsgálatával. (emlékeztek a Gráf által erőltetett kódexre és hogy a Verseny Hivatal keresztülhúzta azt? a szerk.)
  • A Vidék Bankján keresztül biztosítjuk az elnyert támogatások előfinanszírozását.
  • Üzemi és térségi szinten az ökológiai és gazdasági szempontból vegyes gazdálkodást, a növénytermesztés és állattenyésztés helyes arányának helyreállítását, a tájgazdálkodást támogatjuk.
  • Az importtermékekkel szemben a hazaival azonos, emeltszintű minőségi elvárásokat támasztunk.
  • A gazdasági haszonállatoknál bevezetjük az „Állatvédelmi szempontból elismert termelési mód” védjegyet, támogatjuk a hagyományos tartási módokat.
  • Támogatjuk a hagyományos módon előállított, génmódosítás és adalékmentes helyi alapanyagokból készített élelmiszereket.

A teljesség igénye nélkül. Vastagon kiemeltem a számomra igen fontos pontot, hiszen én is vidéken, földművelésből és állattenyésztésből kívánok a közeljövőben megélni.


4 komment

Címkék: program jobbik agrár mezőgazdaság mozgalom 2010 magyarországért

Házitej kóstoló a Jobbikkal karöltve

2009.09.26. 19:09 Imre Laci

A Magyar Asztal blog és a Jobbik Magyarországért Mozgalom Fejér megyei szervezete a mai napon tartotta házitej kóstolóját Székesfehérváron, a lecsó fesztivál keretein belül.

A kóstoló célja az volt, hogy az emberek figyelmét felhívjuk arra az apró, de igen fontos tényre, hogy a nagyáruházak polcain található külföldi tejek áráért akár fölözetlen, tápláló és egészséges házi tejet is lehet kapni. Ebből a házi tejből kis ügyességgel akár aludt tejet, túrót vagy tejfölt is lehet készíteni házilag, ami újfent pénzmegtakarítást jelent.

A magyar valóság az, hogy amíg a termelő kap 40 forintot az extra minőségű nyerstejért, addig a hipermarketek polcain ugyanaz a tej 260 forintért kerül eladásra. Mindez csupán azért, mert amíg a termelőtől a fogyasztóig eljut a termék, addig sok-sok viszonteladó, felvásárló és feldolgozó keze közt megy át, akik mind-mind ráteszik a maguk kis hasznát, amit persze a magyar polgárral fizettetnek meg. Mindemellett pedig a szlovák, cseh és lengyel UHT tej pedig alig 100 forintos áron figyel a boltok középső polcain. Ez nem más, mint tudatos ellehetetlenítés.

A jelenlegi, a magyar mezőgazdaságot ellehetetlenítő rendszer ellen kívántunk tiltakozni a tejkóstolóval, amely egyértelműen rámutatott: van rá lehetőség, hogy olcsón, jó minőségű árut kapjunk!

A Magyar Élelmiszert a Magyar Családok Asztalára programba csatlakozott székesfehérvári Boci büfé segítségével beszerzett 20 liter tejet reggel 9 órától kínáltuk a lecsófesztivál látogatóinak. Az érdeklődés már a kezdetektől fogva nagy volt. A legtöbben örömmel kóstolták meg a friss házi tejet. Sokan osztoztak azon a véleményen, hogy a házi tej bizony kenterbe veri a bolti, művi úton szabályozott zsírtartalmú tejeket.

Az idősek nosztalgikus arccal kortyolták a hideg nedűt, míg a fiatalság cuppogva furcsálta az ismeretlen ízt. Azoknak, akik a bolti, sok kezelésen átesett tejen nőttek fel, ez az eredeti tej bizony új és még szokatlan élményt jelent. A legnagyobb meglepetést mégis mindenkinek az okozta, hogy ehhez a minőségi élelmiszerhez meglepően olcsón juthat hozzá Székesfehérvár belvárosában.

A kóstoló tehát sikeresnek mondható, a Magyar Élelmiszert a Magyar Családok Asztalára program pedig egy új lépcsőfokához érkezett. A program immár a babacipőt kinőve újabb és nagyobb probléma leküzdését tűzte ki céljául.

A blog is új fejezetet ért el, hiszen egyike lett azon kevés olyan internetes naplóknak, amely immáron közhasznú tevékenységet folytat, nem csupán írásban, de cselekedetben is.


5 komment

Címkék: blog magyar székesfehérvár asztal kóstoló tej jobbik mezőgazdaság boci házi büfé

süti beállítások módosítása