facebook


Tisztelt Czerván Államtitkár Úr!

2012.04.01. 16:26 Imre Laci

Ha az agrárpolitikát úgy képzeljük el, mint egy kártyapartit, akkor kétség kívül a Hajdúböszörményben elhangzott beszéd képviseli a piros hetest. A leghatásosabb dolog, amit a Kormány stabil népszerűsége (látszatának) fenntartása érdekében tehet, ha a fiatalokkal igyekszik elhitetni, hogy biztos jövő, könnyű megélhetés vár rájuk. Két év múlva ők is szavazó állampolgárok lesznek...

Tisztelt Czerván Államtitkár Úr, nem gondolja, hogy roppant elhamarkodott kijelentéseket tett? Gondoljon csak bele, hogy a mai mezőgazdasági berendezkedés mellett az agrárium mennyi mezőgazdasági szakembert tud felvenni? Persze fontos itt leszögezni, hogy nem csak a technikusokra gondolok, akikből jelenleg valóban nagy hiány van, hanem a komolyabb tudással rendelkezőkre, például a diplomásokra.

Ma Magyarországon a koncentrált birtokviszonyok miatt csak igen kevés diplomás agronómusra van szükség, ahol pedig szakembert keresnek, ott öt év szakmai tapasztalat alatt nem is állnak szóba egy aspiránssal. Államtitkár Úr, Önök tényleg azzal a vidékfejlesztési programmal kívánják összehangolni a szakképzést, amelynek világra jövetelét követően egy államtitkár lemondott, ezzel képletesen értve koszorút akasztva annak bölcsőjére? Most, hogy a felnőttképzés támogatása igen erősen háttérbe lett szorítva, most kívánják a szakképesítésben látni a jövőt?

Államtitkár Úr, Önnek teljes mértékben igaza van, szükség lesz az öregedő generáció leváltására, valamint az országnak valóban az az érdeke, hogy a lehető legjobban felkészített emberek vegyék át a stafétát, de nem gondja, hogy erre lehetőséget is kellene adni? Nagyon sok ifjú várja a fiatal gazdák induló támogatásának kiírását, ám erre mindmáig nem került sor! Úgy vélem, nem csupán a gazdaság átadását kell elősegíteni (az illetéket eltörölték, respekt érte), hanem az új gazdálkodók megjelenését kellene protezsálni! Persze tudom én, és valószínűleg mindenki más is ebben az országban, hogy a Fazekas miniszter úrnál kilincselő cégvezérek érdekével ellentétes, hogy noname srácok és hölgyek kapják a földeket vidéken, csak mert éppen most jöttek ki az egyetemről... De ha már egy középiskolában kampányol és hitegeti a fiatalokat a pozitív jövőképpel, akkor mondja majd el annak a bizonyos szolnoki testvérpárnak, hogy nem az ő kapujuk felé rugdossa a pöttyöst!

Czerván Államtitkár Úr! Az Önt államtitkári pozícióba delegáló pártnak meg volt a lehetősége arra, hogy a földvagyont alkotmányos védelem alá helyezze, de nem így tettek! Amennyiben 2014-ben lejár a föld moratóriuma, hogy fog a fiatalok szemébe nézni? Hogy fogja elmondani nekik, hogy az Önök hibája, hogy a világ minden részéről jött dúsgazdag üzletemberek művelik a földet a falujukban? Ezen gondolatokkal térjen nyugovóra minden este, miután egy magyar fiatallal találkozik!


 

1 komment

Címkék: magyar föld györgy államtitkár vm czerván

Az ellenzékiség okosít

2011.07.13. 12:56 Imre Laci

 Elnézést kérek mindenkitől, hogy ennyiszer kerül szóba a politika, de sajnos a mezőgazdaság minden egyes részletének gazdaságosságát, piaci lehetőségeit a hazai és az EU-s törvénykezés határozza meg, így tehát elkerülhetetlen, hogy időről időre szóba ne kerüljön valamely honatyánk éppen aktuális okossága.

Az éppen aktuális téma nem más, mint a dinnye. A dinnyeszezon beköszöntével rögtön elkezdődik a politikai sárdobálás is, mivel a kormány igyekszik azt mutatni a közvélemény felé, hogy megoldást keres a termesztők problémáira, míg a(z) (nem konstruktív) ellenzék támadja, ha másért nem, akkor a kései intézkedések miatt.

 Érdekes, hogy a korábbi kormány tagjai most tudnák a megoldást a problémákra, mégis akkor borították a dinnyét a gazdák az Auchan elé, mikor ők voltak a húsos kondérnál.

Lehet, hogy a nagy meleg az oka, de feltévedtem az MSzP honlapjára is, ahol is Tabajdi Csaba EP képviselő, egy nem is olyan régi bejegyzésére leltem. A téma már 2004-ben is aktuális volt, mikor Tabajdi már az EP-ben üldögélt. Akkor miért nem volt olyan fontos a magyarság megmentése az argentin és brazil GM szójától? Akkor nem volt fontos a sertéságazat segítése az állati fehérjék etethetőségének engedélyezése révén?

Hogy lehet az, hogy ha valaki ellenzékiségbe kényszerül, rögtön tudja, hogy mit kell(ett volna) csinálni? (Ez egy költői kérdés.) Hogy lehet az, hogy Ficsor Ádám még ma is a mezőgazdasági bizottságban osztja az észt? Az, aki a mezőgazdaság területén leszerepelt (hiszen Bajnai inkább tárca nélküli nemzetbiztonsági minisztert csinált belőle) mondja meg a tutit? A legszebb a parlamentben, hogy ha megfelelő befolyással rendelkezik az ember, bekerülhet országos listáról képviselőnek, majd szakértelemtől függetlenül bármely bizottságba, ahol nincs is más feladata, mint időről időre felállni és tiltakozni, szidalmazni, stb... Pedig ha már olyan okossá tette az ellenzékiség, akkor miért nem tetszettek anno véghez vinni a nagy reformokat?


 

Szólj hozzá!

Címkék: magyar mszp asztal dinnye állati fehérje tabajdi

Módosul az elővásárlási jog sorrendje

2010.12.20. 08:00 Imre Laci

 A közelmúltban módosult az elővásárlási jogok szabályozása. Az új törvények értelmében a lista élén a Magyar Állam áll. Ez persze több kérdést is felvethet, mint például hogy miből fogja az állam kifizetni a földek árát, amennyiben élni fog elővásárlási jogával. A problémára megoldást jelenthetnek a jelenleg állami használatban lévő területek bérbeadásából befolyó pénzek.

Előtérbe kerülnek továbbá a tényleges mezőgazdasági tevékenységet folytatók is, így tehát a helyben lakó és a helyben lakó szomszéd is csak akkor rendelkezik elővásárlási joggal, amennyiben őstermelő, családi gazdálkodó vagy egyéni vállalkozó.

A módosítást követően a jelenlegi rendszer az alábbiak szerint alakul:

  1. Magyar Állam
  2. Helyben lakó haszonbérlő, felesbérlő és részes művelő
  3. Helyben lakó szomszéd
  4. Helyben lakó
  5. Haszonbérlő, felesbérlő és részes művelő

Fontos megjegyezni azonban, hogy amennyiben a közös tulajdonban meglévő részesedését szeretné egyik birtokos a másiknak eladni (vagy családon belül átadni), abban az esetben nem az elővásárlási jog szerint kell eljárni. Abban az esetben viszont, ha valaki résztulajdonos kíván lenni más földjében, akkor már vonatkozik rá az adásvételnél figyelembe veendő szabályozás. Ily módon tehát az elővásárlási jogrend nem megkerülhető.


 

Szólj hozzá!

Címkék: magyar jog állam bérlő lakó helyben elővásárlás művelő

Az új kenyér ünnepének margójára

2010.08.20. 13:28 Imre Laci

 

Augusztus 20. nem csupán az államalapítás ünnepe és az ország egységességének szimbólum. Darányi Ignác óta az új kenyér ünnepe is! Azt, hogy az ősi állami ünnephez miért lett utólag ”hozzácsatolva” az új kenyér megünneplése, már politikai kérdés. Az ünneplés jogosságának megvitatása nem az én tisztem, így az államalapítással és az új kenyér elkészítésének megünneplésével kapcsolatosan szeretnék néhány gondolatot megosztani.

„Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma…”
Így szól a legősibb imánk egyik sora, melyre manapság talán már nem is gondol az átlagember olyan komolysággal, mint a két háború közt, vagy az azt megelőző időkben.
A mai ember számára már olyannyira mindennapi dolog a friss kenyér, hogy bele sem gondol abba, mennyi munka áll(t) annak elkészítése mögött. Mára már nem kell a molnárhoz vinni a búzát őröltetni, nem kell kora hajnalban felkelni, hogy a kemence be legyen fűtve, hogy a tészta össze legyen gyúrva és a kenyér ki legyen sütve mire a család többi tagja az ebédhez összeülne.
A korábban oly gyakori éhezést a mai emberek már csak hírből ismerik, s ez bizony azt eredményezi, hogy a mindennapi betevőt jelentő kenyér tisztelete is megkopott. Sőt! Eljutottunk oda, hogy egyes emberek által a nem egészséges élelmiszerek közé lett sorolva a búzakenyér!
Térfogatnövelők kora
Persze az élelmezés jó üzlet, el is harapódzott a ’biznisz-szemlélet’ a kenyérgyártásban is. Több olyan üzletlánc rendelkezik saját pékséggel, amely még a macskaalom szakszerű értékesítésére se lenne alkalmas, nem hogy humán élelmezésre szánt kenyér sütésére! Így fordulhat elő, hogy talán még az ott dolgozó pékek sem tudják milyen növényből előállított liszt(?) felhasználásával sütnek olyan valamiket, amelyek még távolról sem hasonlítanak a valódi kenyérre.
A modern világ vívmányaival persze el lehet érni, hogy a pár dekagramm lisztből szép nagy, szivacsos tésztájú kenyeret kapjunk. Az már más kérdés, hogy a végeredmény se nem jóízű, se nem tápláló. De olcsó, ami ugye a minimálbéren tengődők százezreinek elég nyomós érv mikor a polcok előtt ácsorogva a drágább és az olcsóbb (de silányabb) között kell választani.
 
Természetesen az élelmiszeren lehet a legtöbbet spórolni, de kérdés, hogy megéri-e? Mindenki ismeri a mondást, hogy „az vagy amit megeszel”. Én inkább lemondok a napi kávéról, de minőségi kenyér kerüljön az asztalra. Augusztus 20-án pedig valódi kenyérrel ünneplem meg, hogy 1010 éve a sok kísérlet ellenére még mindig nem sikerült elűzni a magyarokat a Kárpát-medencéből.

 

4 komment

Címkék: magyar ünnep minőség búza kenyér 20 új augusztus államalapítás 1010

Földjeink 20%-a külföldi kézen van

2010.05.15. 11:20 Imre Laci

 Már korábban is írtam róla, hogy bizony a jogi kiskapukat kihasználva könnyedén juthat külföldi személy magyar földhöz. Bizonyítandó, hogy ez nem csupán az én agyam szüleménye, bescanneltem nektek egy cikket. Kellemes olvasgatást!

- Kistermelők Lapja, 2010 május, 2. oldal -


 

2 komment

Címkék: külföldi magyar nemzet jogi mutyi kiskapu tulajdon termőföld lapja kistermelők

süti beállítások módosítása