facebook


Pótkukorica

2016.05.13. 14:30 Imre Laci

Időjárásunk egyre szélsőségesebb alakulása okán a résen lévő nemesítők sovány malac vágtában találták fel a csövön a lyukat, vagyis hogy lehetséges egyre korábban érő és a szárazságot jobban tűrő kukoricahibrideket előállítani, de végső soron nem lehet versenyre kelni azokkal a növényekkel, amelyeket eleve száraz klímára teremtette a Gondviselés.

cirok2.jpg

Mind humán, mind pedig állati élelmezés céljára használunk különböző cirokfajtákat. Az előbbire a szemes, utóbbira pedig a cukorcirokot. A fenti képen középen két szemes cirok fajtát, míg a bal szélen a háttérben magasodik a cukorcirok.

A szemes cirok igen jelentős élelmiszer egyes afrikai országokban, mivel magjából liszt őrölhető és ebből laktató péktermékek készíthetők. Előnye a kukoricával szemben, hogy szinte bármely talajtípuson biztonsággal termeszthető, még az olyan aszályos helyeken is, ahol a kukorica már nem élne meg. Egyetlen "hátránya", hogy terméshozama elmarad a kukoricahibridekétől, éppen ezért ritkán kísérleteznek vele a hazai gazdák, inkább kockáztatnak a kukoricával.

cirok1.jpgA cukorcirok - nevéből ki is derül - nagyobb mennyiségben tartalmaz cukrokat, így könnyen erjeszthető tömegtakarmány bázist jelenthet kérődző haszonállataink számára. Ami miatt jelentősége az elmúlt években egyre növekszik, hogy még szárazabb szezon esetén is képes akár 4 méter körülire nőni, ezzel maximalizálva a hektáronkénti zöldhozamot. Hátránya a silókukoricákkal szemben az alacsonyabb energiatartalma. (A kukoricán lévő legalább egy cső, rajta a szemekkel nagy mennyiségű keményítőt tartalmaz, amelyet a betakarításkor ha sikerül jól megroppantani, magas emészthetősége révén igen jelentős energiatöbbletet biztosít a zöldhozam mellett.) Éppen ezért a cukorcirokot gyakran a tenyésznövendékek takarmányozására használják, mivel ezeknél az állatoknál nem cél a maximális testtömeg-gyarapodás, sokkal inkább az intenzív bendőműködés és a nagy napi takarmányfelvétel. Ez elsősorban alacsonyabb energiatartalmú és terimés tömegtakarmánnyal érhető el.

Látható tehát, hogy mind az emberek , mint pedig a takarmányosok számára lehetőségeket rejt a cirok, amelyek úgy tűnik lassan kiaknázásra kerülnek. Minden esetre én magam szívesen megkóstolnék szemes cirokból készült ételeket, ha a hazai áruházakban kapni lehetne ilyesmit.

 

Szólj hozzá!

Címkék: cukor kukorica élelmiszer takarmány szemes cirok

Búzabaj

2014.10.28. 10:00 Imre Laci

Ha valaki járt mostanában vidéken, észrevehetett valamit, amit október végén már nem szokás látni a földeken. Így van, lábon álló kukoricát. Az igen csapadékos ősz miatt sok helyen még javában aratják a kukoricát, s ez nem csak azért okoz gondot, mert így az árképzés is kicsit problémásabb, hanem mert gondoskodni kellene a tarlók elmunkálásáról és a jövő évi termény elvetéséről is.

kukorica tarló.jpg

Amint befejeződik a kukorica betakarítása, néhány napjuk lesz csak a gazdáknak arra, hogy elvégezzék a talajmunkákat. Figyelembe véve, hogy a tavasszal lehulló csapadék mennyisége évről évre hektikusan változik, nem szabad a véletlenre bízni semmit, tehát aki csak teheti, még az ősszel el kell végezze a szántást. Ellenben ha valaki felkeresi valamely időjárás előrejelzéssel foglalkozó portált, láthatja, hogy bizony november közepétől ismét csapadék várható, és bizony jó eséllyel nem hó fog hullni. Ebből pusztán annyi következik, hogy a lehető leggyorsabban el kell végezni a szántást, annak elmunkálását, a magágykészítést, a vetést és annak lezárását. Ehhez pedig vagy igen nagy gépkapacitás szükséges, vagy az, hogy a gazda le se szálljon a munkagépekről. Vagy mindkettő.

Abban az esetben persze, ha a kukorica után valamilyen tavaszi vetésű növény (napraforgó, tavaszi árpa, repce, netán ismét kukorica) kerül a földbe, úgy ez a probléma nem áll fenn. Olyan eset viszont csak a nagyon kis területen gazdálkodóknál fordul elő, hogy csak egy tábla kukoricát vetett a gazda, és annak helyébe szintén egyetlen növény kerüljön jövőre.

Iparkodni kell, mert az ember észbe se kap, s már el is fogyott a karácsonyi bejgli, aztán lehet is készülni a tavaszi határszemlére!

1 komment

Címkék: búza kukorica vetés 2015 vetésforgó

Egye penész!

2014.09.22. 11:00 Imre Laci

Nem is olyan régen írtam arról, hogy miről fog szólni a 2015-ös év. Ismét terítékre kerülnek majd a mikroszkopikus gombák által termelt méreganyagok, a mikotoxinok, mivel a megjelenésük mind aszályos, mind pedig csapadékos időjárás esetén borítékolható.

penész.jpgA penészgombák kétféle módon fertőzhetik meg gazdasági haszonnövényeinket. Vagy már eleve úgy kerülnek betakarításra, hogy a növény, vagy annak magja felületén megtalálhatók, vagy a raktározás során szennyeződnek be. Mivel a penészgombák toxinokat stressz hatására termelnek, így tehát a már eleve szennyezve betárolt termény toxintartalma a raktározás során biztosan növekedni fog. Főleg, ha a tárolási körülmények nem a legmegfelelőbbek. Ha az ideálisnál nagyobb nedvességtartalommal történik a raktározás, vagy ha a raktár mikroklímája nem megfelelő, szintén garantálható a penészgombák szaporodása és toxintermelése. Az pedig, hogy a megannyi ismert toxin közül melyik, és milyen mennyiségben van jelen, csak roppant drága laboratóriumi mérésekkel határozható meg. A gyakorlatban általában a DON, a T-2, a zearalenon és az aflatoxin fordul elő a leggyakrabban.

A humán táplálkozásban a mikotoxinok elleni védekezésre nincs szükség, mivel azok az élelmiszerek, vagy azok alapanyagai, amelyek a határérték feletti mennyiségben tartalmaznak efféle méreganyagokat, nem kerülhetnek kereskedelmi forgalomba. Az elmúlt évek során előforduló toxinokkal kapcsolatos botrányok miatt pedig a szakhatóságok sokkal nagyobb energiát fordítanak ezek ellenőrzésére.

Nehéz helyzetben lesznek viszont az állattenyésztők, akik igen mélyre kell hogy nyúljanak majd a zsebükbe, ugyanis a takarmányokhoz keverhető toxinkötők ára igen borsos, s a kész termék árába pedig nem fogják tudni beépíteni ezt az extra költséget, hiszen a magyar fogyasztói réteg roppant árérzékeny.

Szólj hozzá!

Címkék: gomba kukorica penész mikotoxin mold corn mycotoxin

2015 slágere

2014.08.20. 11:00 Imre Laci

A mezőgazdaság egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy az abban dolgozók évről évre tökéletesítik a panaszkodás művészetét. Persze nem kívánok pálcát törni egyetlen gazda feje felett sem, hiszen az esetek többségében van is okuk a morgásra. Idén jó termést adtak a gabonák, ám a napraforgó és a kukorica betakarítása még hátra van. Az időjárást figyelve még egy ideig nem is kerülnek be a magtárakba. Ami pedig jövőre fog jönni, azt lényegében már most borítékolhatjuk.

kukorica1.jpg

Aki még emlékszik a 2010-es év nyarára, az tudja, hogy mitől nyögött az egész mezőgazdaság 2011-ben. A penészgombák által termelt mikotoxinokat. A mostani csapadékdús időjárás nagyon jó termésátlagot hozhat, ugyanakkor azt is eredményezheti, hogy nem fogják tudni időben megkezdeni az aratást, illetve nagyobb nedvességtartalom mellett történhet a behordás, ami ugye a szárítási költséget növeli. Abban biztosak lehetünk, hogy 2015-ben gyakrabban lesz szükség az élelmiszer és takarmányozási célú kukoricák mikotoxin vizsgálatára is.

Ki emlékszik még arra, amikor a Fusch-Tej Kft. valkói telepéről aflatoxinnal szennyezett tej került a boltok polcaira? Akkor a média a szükségesnél sokszor nagyobb botrányt kreált az ügyből, mivel az Európai Unióban a gombatoxinok határértéke a legnagyobb, hatást ki még nem váltó dózis ezredrésze. Ahhoz tehát, hogy az esetleg megnövekvő toxinveszély valós egészségügyi problémát okozzon, éveken keresztül kellene ilyen élelmiszereken élni. (Erre is volt már példa. Vegetáriánusok év vegánok veszélyben.)

Persze pánikra semmi ok, ellenben jobb előre felkészülni arra, hogy 2015-ben az esti hírek pár hétig valószínűleg ezzel a témával fognak foglalkozni.

Szólj hozzá!

Címkék: 2014 kukorica toxin mikotoxin fuzárium aflatoxin

Genobox

2014.02.12. 09:00 Imre Laci

Úgy tűnik, hogy a végsőkig küzdeni fognak a genetikailag módosított gazdasági növények vetőmagjait előállító és forgalmazó cégek, hogy az Európai Unió piacain egyre több és több termékük jelenhessen meg. Most a DuPont Pioneer kopogtat 1507 nevű GM kukoricájával. Döntés egyelőre nem született, a Bizottságnál a labda, adta hírül az MTI.

monsanto dupont.jpg

Mivel a tagállamok szakminisztereiből álló tanács nem hozott döntést, az EFSA pedig nem foglalt egyértelműen állást, így ismét az Európai Bizottságon múlik, hogy végül megkapja-e a forgalomba hozatali engedélyt a Pioneer génmódosított kukoricája, vagy sem. Ez persze némi aggodalommal tölt el, hiszen ha az EU legjobb szakembereit tömörítő EFSA sem tudott (vagy kívánt) egyértelműen állást foglalni a kérdésben, és a szakminiszterek tanácsán is megosztott volt a szavazás, nem volt egyértelmű támogatás vagy elutasítás, vajon mi alapján fog pálcát törni az EB? Hát persze, hogy a lobbi alapján.

Természetesen az Európai Bizottság esetleges pozitív, azaz támogató döntése esetén nem fog az új GM kukorica minden tagállamban automatikusan köztermesztésbe kerülni, hiszen az efféle engedélyezési jog minden állam szuverén döntésén múlik. Pusztán egyfajta erőfelmérés lesz az EB döntése. Azt természetesen már láthatjuk, hogy a GMO kérdés nem a Dudits professzorék által képviselt tudományos vonalon, pro és kontra érvek alapján fog eldőlni.

Illúzióink ne legyenek, hiszen volt már arra példa, hogy a Bizottság az EFSA véleményével ellentétes döntést hozott. Ez történt akkor, amikor a szakemberekből, professzorokból álló csoport egyértelműen kijelentette, hogy az állati eredetű fehérjék - szabályos felhasználás esetén történő - etetése a gazdasági haszonállatainkkal nem jelent humán egészségügyi kockázatot. Ez a kérdés azért égető mind a mai napig, mert az állattenyésztés szójaéhségét, Dél-amerikai importtól való függőségét csökkentené, ha a vágóhídi melléktermékek felhasználhatók volnának például a monogasztrikus (sertés, baromfi) állatok hizlalásakor. Az úgynevezett szója lobbi kerekedett felül, a tiltás továbbra is életben van, a Bizottság döntése alapján.

A kérdés tehát, hogy a Pioneer, a Monstanto nagy riválisa is megjelenik-e az európai piacon, egyelőre még nem dőlt el. A magyar piacra jelentős befolyással sem az elfogadó, sem pedig az elutasító döntés nem lesz, hiszen hazánk alaptörvénye (alkotmánya) tiltja a genetikailag módosított élőlények köztermesztésben és -tenyésztésben való alkalmazását.

Szólj hozzá!

Címkék: kukorica Európai Unió EB GM Pioneer DuPont

süti beállítások módosítása