Magyar Asztal

Időjárásunk egyre szélsőségesebb alakulása okán a résen lévő nemesítők sovány malac vágtában találták fel a csövön a lyukat, vagyis hogy lehetséges egyre korábban érő és a szárazságot jobban tűrő kukoricahibrideket előállítani, de végső soron nem lehet versenyre kelni azokkal a növényekkel, amelyeket eleve száraz klímára teremtette a Gondviselés.

Mind humán, mind pedig állati élelmezés céljára használunk különböző cirokfajtákat. Az előbbire a szemes, utóbbira pedig a cukorcirokot. A fenti képen középen két szemes cirok fajtát, míg a bal szélen a háttérben magasodik a cukorcirok.

A szemes cirok igen jelentős élelmiszer egyes afrikai országokban, mivel magjából liszt őrölhető és ebből laktató péktermékek készíthetők. Előnye a kukoricával szemben, hogy szinte bármely talajtípuson biztonsággal termeszthető, még az olyan aszályos helyeken is, ahol a kukorica már nem élne meg. Egyetlen "hátránya", hogy terméshozama elmarad a kukoricahibridekétől, éppen ezért ritkán kísérleteznek vele a hazai gazdák, inkább kockáztatnak a kukoricával.

A cukorcirok - nevéből ki is derül - nagyobb mennyiségben tartalmaz cukrokat, így könnyen erjeszthető tömegtakarmány bázist jelenthet kérődző haszonállataink számára. Ami miatt jelentősége az elmúlt években egyre növekszik, hogy még szárazabb szezon esetén is képes akár 4 méter körülire nőni, ezzel maximalizálva a hektáronkénti zöldhozamot. Hátránya a silókukoricákkal szemben az alacsonyabb energiatartalma. (A kukoricán lévő legalább egy cső, rajta a szemekkel nagy mennyiségű keményítőt tartalmaz, amelyet a betakarításkor ha sikerül jól megroppantani, magas emészthetősége révén igen jelentős energiatöbbletet biztosít a zöldhozam mellett.) Éppen ezért a cukorcirokot gyakran a tenyésznövendékek takarmányozására használják, mivel ezeknél az állatoknál nem cél a maximális testtömeg-gyarapodás, sokkal inkább az intenzív bendőműködés és a nagy napi takarmányfelvétel. Ez elsősorban alacsonyabb energiatartalmú és terimés tömegtakarmánnyal érhető el.

Látható tehát, hogy mind az emberek , mint pedig a takarmányosok számára lehetőségeket rejt a cirok, amelyek úgy tűnik lassan kiaknázásra kerülnek. Minden esetre én magam szívesen megkóstolnék szemes cirokból készült ételeket, ha a hazai áruházakban kapni lehetne ilyesmit.

 Az elmúlt hónapokban rengeteget foglalkozott a média a cukor árának hirtelen növekedésével. Természetesen azóta alábbhagyott az érdeklődés, a téma iránt, egészen máig, amikor is Kardeván Endre államtitkárunk bejelentette, hogy 2000 tonna cukrot dob a kormány a piacra, fixált áron.

A tartalékokból kibocsátott mennyiség 275 forint/kg áron lesz megvásárolható a CBA és Coop üzletekben.

Vicces ez a téma, mivel minden épeszű ember tudja, hogy hogyan is szökhetett fel a cukor ára 350 forintig. Odafenn, a bársonyszékek kényelmes világában, a magyarok szép gótikus épületében azonban nem egyértelműek a dolgok. Olyannyira nem tiszta a kép számukra, hogy májusban még vizsgáló bizottságot is felállítottak. Egy nappal ezután már arról röppent fel hír, hogy cukorgyár fog épülni Kapuváron.

Tisztelt Ház!

Tessenek már egymás (és saját!) körmükre nézni és elgondolkodni azon, hogy amíg Önök uralkodtak, szépen el lett mutyizva pár cukorgyárunk, aminek következtében most egy gyönyörű, cukorrépa termesztésére tökéletesen megfelelő ország nem képes, csupán szükségleteinek 1/3-át megtermelni! Nézzék már meg a kedvemért, hogy mely külföldi cégek voltak azok, amelyek felvásárolták a kabai, a szerencsi és a többi cukorgyárat és tessék rajtuk, valamint azokon akik a kezükre játszottak, leverni a sarcot!

Jajj, de hova is gondolok! Hiszen ha Hagyó "Nokiásdoboz" Miklós, Gyurcsány "Hazaáruló" Ferenc és még sokan mások is szabadon járkálhatnak, majd akkor pont egy hosszú évekkel ezelőtti biznisz felelősei fognak teljes vagyonelkobzás mellett a Csillagba vonulni 20-30 évre... Ébredj fel Laci!

Pár éve még a magyarországi cukorgyárak sorozatos bezárásáról szóltak a hírek. Szépen folyamatosan épült le a magyar cukoripar: Szerencs, Petőháza, Kaba... Az ország egyetlen, ma is működő cukorgyára Kaposváron található, amely az Agrana csoporthoz tartozik. A Magyar Cukor Zrt. itt 170.000 tonna cukrot képes előállítani évente. Ennek egy része ipari, másik része fogyasztói célt szolgál. A hazai piacon tehát magyar cukrot csak a kaposvári gyár állít elő, melyet 1996 óta Koronás Cukor néven találunk meg a polcokon.

A cukorrépából előállított cukor manapság nehezen tud versenyezni a Dél- és Nyugat-Európából behozott nádcukorral. Ez természetesen az itthoni cukorrépa felvásárlási árat szorította le, aminek pedig egyenes következménye lett, hogy a legtöbb gazda felhagyott a termesztéssel és inkább más, jövedelmezőbb növényt vetett a következő évben. Ez pedig magával vonta a közeli gyárak bezárását is. A domino elv tehát működött és ha a kaposvári üzem is bezárja kapuit, Magyarország rá fog kényszerülni valamelyik nyugati állam "gondoskodására", holott teljesen önellátóak tudnánk lenni.

Ami pedig a magyar fogyasztót a legérzékenyebben érinti, az nem más, mint a termék alatti árcédula. Azt kell hogy mondjam, a legtöbb helyen 10 forint körüli árkülönbség van az import és a hazai cukor között, ami még nagyobb (fogyasztói) tétel vásárlása esetén is csak 100-200 forint többletköltséget jelent. Meg merem kockáztatni azt a kijelentést, hogy ez az összeg a legtöbb embert nem taszítaná anyagi csődbe.

Ismét csak azt tudom javasolni és szeretném kérni, hogy vásároljunk magyar terméket, azzal sok magyar polgár munkahelyét mentjük meg!