Magyar Asztal

"Két évvel ezelőtt kezdtek el olyan biológiai folyamatokat vizsgálni, amelyek révén a marhák hatékonyabban tudnák hasznosítani a takarmányt. A szarvasmarha-genom egyes részeinek a testtömeg-gyarapodásban játszott szerepéről már vannak korábbi kutatási eredmények. A csoport most ezen eredmények alapján vizsgálta a sejteknek energiát biztosító alapvegyületetet, az ATP-t. Mint kiderült, egyes állatok gyorsabban tudnak ATP-t szintetizálni, mint mások, ami elősegíti a takarmánnyal bevitt energia hatékonyabb hasznosítását, vagyis kevesebb táplálékkal is jobban híznak.

Kerley és munkatársai takarmányozási és mérési rendszere naponta rögzíti az egyes marhák takarmányfelvételét és testsúlyát. Amikor adott állat belép a karámba vagy az etetőhelyére, a számítógép rögzíti a marha érkezésének és távozásának idejét, és hogy mennyit evett. Itatáskor a marhák egy mérleg lapjára állnak, ami az állatok súlyát méri.

Mint kiderült, ha egy tenyésztő a leghatékonyabbnak bizonyuló marháknak csak az első egyharmadát választja ki továbbtenyésztésre, a takarmányszükséglet 20 százalékkal csökkenthető."

- mmgonline -

Amivel ez az amerikai professzor, Monty Kerley foglalkozik, az egyáltalán nem úttörő az állatnemesítés terén. Évszázadok óta folyik szelekció a takarmányértékesítésre. Sőt, napjainkban leginkább erre a genetikai tulajdonságra igyekeznek odafigyelni a tenyésztők a szelekció során. Minél kevesebb takarmányból állít elő 1kg testtömeget az állat, annál gazdaságosabban hizlalható. Hogy a mai köznyelvből merítsek; ebben van a biznisz.

Ami azonban a dolognak a hátulütője, az az, hogy ha az állomány legjavát választjuk ki továbbtenyésztésre, a bennük rejlő genetikai hibák felszínre kerülhetnek. Ez a beltenyésztés hátránya. Ennek kiküszöbölésére több, genetikailag távoli csoporton kell végezni a szelekciót és mielőtt a beltenyésztettségi leromlás jelentkezne, keresztezésekkel kell frissíteni az állományok génkészletét.

Ami ennek a bejegyzésnek pedig az apropója, az nem más, mint a régi mondás (versidézet); "Vigyázó szemetek Párisra vessétek!". Mert ugye hazánkban nyugati szél fúj, tehát ami ott bekövetkezik, az kis idő múlva nálunk is jelentkezni fog.

A szélsőséges időjárás, a biodízelként felhasznált gabonanövények sokmillió tonnája, az öntözés hiánya és sok egyéb körülmény egyértelműen a takarmányok drágulását vetíti elő hazánkban is. Ennek pedig biztos következménye lesz az állati eredetű élelmiszerek árnövekedése is.

Persze az 1-1 kilogramm takarmányon való megtakarítás igazán annak számít, aki nem 10-20 állatot tart, mint általában egy családi vállalkozó, hanem aki iparszerűen hizlal. Utóbbi jellemző igazán az Egyesült Államokra. Elrettentés képpen teszek is be egy képet egy USA-beli óriás hizlalótelepről. Döntse el mindenki, hogy mennyire tetszetős a táj.

A 2006-os év fordulópont volt az állattenyésztés szempontjából, ugyanis ekkor jelentették be az Egyesült Államokban, hogy szarvasmarha spermiumainak szexálására alkalmas laboratóriumot hoztak létre Ohio államban.

A technológia alkalmazásával 90% eséllyel születtek üszők, ami a tejtermelő gazdaságok szempontjából roppant lényeges, hiszen egy-két kivételtől eltekintve csak a nőivarú borjakat tartják meg.

A spermium szexálása az úgynevezett XY módszeren alapul, amely lényege a szexuálkromoszómák festése. A levett ejakulátumot higítják, az ivarsejteket megfestik, majd egyesével áramoltatják, valamint lézeres leolvasó segítségével számlálják őket. Az eltérő kromoszómát tartalmazó ivarsejtek különböző töltésűvé válnak a festés során, így lehetséges az áramoltatással egy időben szétválogatni őket.

A technológia hátránya, hogy kevesebb mennyiségű spermium kerül ki egy-egy felhasznált ejakulátumból, valamint a szexáláshoz szükséges gépek is drágák, éppen ezért egy adag ára akár több mint kétszerese is lehet a hagyományosénak. A mennyiségbeli csökkenés révén a felhasználást (inszeminálást) csak olyan esetben ajánlott végrehajtani, ha a tehén vagy üsző egyértelmű ivarzási jeleket mutat. Az ivarspecifikus sperma a hagyományos inszeminációs módszerrel használható fel.

Ami azonban az igazán nagy problémát jelenti, hogy globális tejválság van. Mind az Egyesült Államokban, mind pedig Európában minden állam a tej túltermelésével küzd. Az alacsony átvételi árak miatt sorban mennek tönkre a telepek.

Az elmúlt pár évben növekvő mennyiségben felhasznált ivarspecifikus spermiumok hatására robbanásszerűen nőtt az üszők száma, amelyek a válság miatt feleslegessé váltak, így mindenki egy időben próbál megszabadulni a tőlük. A piac azonban pang, nincs kereslet az élő állatokra. Ennek következtében tömegével hajtják a teheneket a vágóhidakra.

"A tejágazat mélyrepülése miatt az első félévben nagyjából tízezer tenyészállatot értékesítettek a termelők, többet, mint tavaly egész évben. Ha ilyen ütemben folytatódik az állomány értékesítése, rövidesen nem lesz elegendő kapacitás az ország tejellátásának biztosítására - mondta a Napinak Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) igazgatója. A helyzet várhatóan tovább romlik, a tejfelvásárlási ár nem stabilizálódik, május óta csökkennek az árak. Most átlagosan 52-55 forintot fizetnek a feldolgozó üzemek egy liter tejért. Szerződéses kapcsolat születik, a feldolgozók lényegében az azonnali szabadpiacról szerzik be a nyers tejet. Mindenesetre érdemes lenne kivizsgálni, mi okozza, hogy amíg az unióban májusban másfél százalékkal emelkedtek a termelői árak, addig nálunk tovább mérséklődtek - mondta a Napi érdeklődésére Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. Szerinte egy-két hónapon belül tömegessé válhat a közüzemi és bértartozások miatt a cégek bedőlése.
A közvetlen értékesítés keretében eladott tej mennyisége növekszik ugyan - bár pontos adatot erről senki sem tud -, ám tény, hogy ez csak a kisebb tejgazdaságok problémáit enyhítheti. A szaktárca egy, a napokban megjelenő rendeletben lehetővé teszi ugyan, hogy a jelenleg futó gépbeszerzési pályázaton a közvetlen tejértékesítéshez szükséges eszközöket, tejautomatákat 35 százalékos támogatásintenzitás mellett lehessen beszerezni, azonban ez - tekintve az elbírálás és a kifizetések átlagos idejét - inkább csak annak segítség, akinek van annyi tartaléka, hogy az idén talpon maradjon. Nekik a július elején bejelentett újabb 18 milliárd forint támogatási csomag is mentőöv lehet - feltéve, ha az Európai Bizottság jóváhagyja, hogy az új kihívások kezelésére elkülönített keretből mintegy 12 milliárd forinttal a tejtermelőket támogassa Magyarország. Ez utóbbit a tervek szerint jövő év elején hirdetnék meg, de várhatóan leghamarabb az év végére juthatnának pénzhez a termelők. Ha pedig marad a jelenlegi támogatási rendszer (SAPS és top up), akkor számításaink szerint 2010-től 15-40 százalékkal mérséklődhet az állattenyésztők támogatása 2009-hez képest, ami a teljes vertikum bruttó kibocsátását 10-15 százalékkal visszavetheti - mondta Wagenhoffer Zsombor. Számításaik szerint 2010-ben legalább 7-7,5, két év múlva pedig 9-10 milliárd forint támogatáscsökkenéssel kell számolni az érintett állattenyésztőknél, ami az ágazat további leépülését jelentheti.
 
A tavalyi első félévhez képest öt százalékkal csökkent az ellenőrzött tehénállomány: az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. adatai szerint míg 2009 elején még 226 ezer tejelő tehenet tartottak nyilván, amiből 192 ezer volt termelésellenőrzött, addig mostanra ez utóbbi 187 ezer alá esett. Egyidejűleg közel 10 százalékkal csökkent az üszőbeállítás aránya, miközben a tenyészállomány értékesítése kétszáz százalékkal emelkedett."

- NapiGazdaság -

"Az agrárium mindig fontos volt Magyarország számára, s a jövőben is az egyik húzóágazat marad - mondta Molnár Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője hétfőn Budapesten egy nemzetközi agrárfórumon.

A Nemzetközi Élelmiszer és Agrárgazdasági Szövetség (International Food and Agribusiness Management Association - IAMA) XIX. Élelmiszer- és Agrárgazdasági Világfórumán a kancelláriaminiszter hozzátette: a gazdasági és a pénzügyi válság ellenére a mezőgazdasági termékek iránti kereslet stabilnak mondható mind nemzetgazdasági, mind nemzetközi szinten. Sőt, szakértők szerint közép- és hosszú távon felértékelődik az agrárium.
A miniszter szerint az ágazat továbbra is húzóágazat marad a gazdaság fejlődését és a külkereskedelmet illetően is. Kifejtette: tavaly a magyar agrárexport 5,7 milliárd eurót tett ki, miközben az import 3,8 milliárd euró volt. A pozitív szaldó így majdnem 2 milliárd euró volt." - MTI -

Nem volt elég, hogy Gráf József az arcunkba mondta a büszkét, az ismétlés a tudás anyja elven most Molnár Csaba is elmondja nekünk, hogy bizony az agrárium a húzó ágazat és a gazdasági fejlődés (?!) egyik kulcsfontosságú eleme. Amitől pedig én falnak tudok menni az az, mikor fontos tisztséget betöltő emberek olyan sablon szöveggel állnak a sajtó és a nyilvánosság elé, mint hogy a mezőgazdaság fontos, meg az is volt. A Miniszterelnöki Hivatal ifjú vezetője azonban nem általlott még saját névvel fémjelzett weblapot is létrehozni, hogy ne csupán a kormánypárti hírportálokról jöjjön felénk a mennyei manna, hanem még innen is.

Legyünk őszinték, Molnár Csabának legalább van diplomája, nem úgy mint az agrár tárcát vezető Gráfnak. Persze nem a diploma teszi az embert, de azért mégis... Mikor jön el az az idő, amikor majd nem egy kis pozitívumot fognak elmondani kétszázszor, hogy úgy tűnjön mintha nem lenne akkora pácban az ország?

Végülis, ha már ilyen nagy libapásztor múlttal rendelkező ember vezeti az országot, akkor már elvárható, hogy az alattvalók is meghajoljanak az agrárium előtt!