Magyar Asztal

Robbant a bomba nem is olyan rég, amikor kiderült, hogy az V. kerület is nyert - nem is kis összeget - a tanyafejlesztésre szánt pénzekből. Azóta jött néhány mondvacsinált magyarázat a kerület alpolgármesterétől, hogy miért is kaphat olyan forrásból a főváros (!), amelyet direkt a világ végén található, sok esetben az elektromos áramot is nélkülöző tanyák élhetőbbé tételére szántak. Sokan, sokféle magyarázatot találtak a rejtélyre. Íme, itt az én magyarázatom. Rövid leszek és velős.

Chladek Tibor egy tanyasi áruk boltja előtt (Forrás: chladektibor.fidesz.hu)

Néhány éve meghívást kaptam egy, a Fidelitas által szervezett mezőgazdasági kerekasztal beszélgetésre. A rendezvény főszervezője Chladek Tibor volt*. Bár Tibor világ életében Budapesten élt, és szakirányú végzettséggel sem rendelkezik, mégis jó ideje az agrár vonalon igyekszik mozogni, ahogy az saját weblapjáról is kiderül. (Róla állítják, hogy trafikot nyert, illetve a helyi önkormányzati burgonyaosztást is ő vezényelte (forrás: Lőrinci Magazin blog ).

Chladek Tibor - ugyan nem az V., hanem a XVIII. kerületben - működtet a Magyar Tanyákon Élők Egyesületével közösen tanyasi áruk boltját. Egyébként a komondorbarát Balogh József ex-fideszes országgyűlési képviselő padavanja volt az MTÉE-ben, mint szóvivő, illetve a Fidelitas Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Kabinetjének vezetője is.

No, kérem szépen ez a történet remekül leírja, hogy miért tart ott Magyarország, ahol most van. Azért, mert olyan ember képvisel egy egyébként egyre szűkülő társadalmi réteget, aki semmilyen szálon nem kötődik az általa felkarolt témához, s mert teljes mértékben nélkülözi a szakmai hozzáértést és tősgyökeres panelhuszárként biztosan nem fog hiteles képet festeni mezőgazdasági kérdésekben.

Hogy miért szán a budapesti önkormányzat pénzt a tanyafejlesztésre? Mert a fideszes filozófia szerint a nemzet megmentése a saját holdudvar felemelése folytán valósulhat meg. Kíváncsi vagyok, hogy az 5. kerületben kik működtetnek (vagy fognak működtetni) ilyen boltot, hogy gyorsan negyed milliárd forintot talicskáztak bele a helyi városatyák? Közben persze érdemes azt is megfigyelni, hogy efféle módszerekkel hogyan is edződik, tanítódik ki a Fidesz következő generációja.

Megtartotta alakuló ülését a Hungarikum Bizottság, amely idén 500 millió forintból fog gazdálkodni. A VM oldalán megjelent hírből ezen túl lényegében csak annyi derült ki, hogy a bizottság feje Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter lesz.

Azon kívül, hogy a hungarikumnak minősülő - nem csupán élelmiszeripari - termékekkel fog foglalkozni a bizottság, nem tudunk semmit. Mivel a tizenöt tag névsora nem érhető el sem a kormány.hu-n, sem pedig a VM oldalán, azért utána jártam a dolgoknak.

"Bizottságba egy-egy tagot delegál a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, valamint az igazságügyért, a helyi önkormányzatokért, a kultúráért és oktatásért, a vidékfejlesztésért, a turizmusért, a fejlesztéspolitikáért felelős miniszterek. Szintén egy-egy tagot delegál a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, míg a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) három tagot, az Országgyűlés pedig két tagot."

- hirkozpont.magyarorszag.hu -

A parlament.hu-n az irományok között már meg is találtam Lezsák Sándor (Fidesz) és dr. Simicskó István (Fidesz) Jakab István (Fidesz) általi jelölését. Az Országgyűlés természetesen elfogadta a jelöléseket. Őket delegálja tehát az Országgyűlés. Persze az is biztos, hogy mindegyik minisztérium fideszes embert fog küldeni, így tehát előre kijelenthető, hogy létre jött egy szervezet, amelyből pár, amúgy sem éhező politikus további fizetéshez juthat. (A parlamenti bizottsági tagságért ha emlékezetem nem csal, 113.000 forint jár. Havonta.)

A hungarikumokról Fazekas Sándor azt mondta, hogy lényegében bármi lehet az, csak meg kell feleljen annak a követelménynek, hogy igazán a magyarokra legyen jellemző. Nos, úgy vélem ez a bizottság létrehozás és haverokkal való megtöltés igazán jellemző ránk. Ilyen formán tehát a Hungarikum Bizottság tényleg egy hungarikum.

Turi-Kovács Béla módosító indítványt nyújtott be az országgyűlésnek a földtörvény-tervezettel kapcsolatban. Javaslatának lényege, hogy csak az a helyben lakó ember juthasson földhöz, aki legalább alapfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik. Ezzel persze nem adott hozzá semmit a jelenlegi tervezethez.

A Vidékfejlesztési Minisztérium által előkészített földtörvény-tervezet 5. § (1) 12. pontja külön rögzíti, hogy ki számít földművesnek:

"a) a Magyarországon egyéni vállalkozóként, őstermelőként, családi gazdálkodóként, gazdálkodó család személyesen közreműködő nagykorú tagjaként, önfoglalkoztatóként nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve a mező-, erdőgazdasági- és az azokat kiegészítő tevékenységet főfoglalkozásként (élethivatásszerűen) vagy mellékfoglalkozásként folytatja és legalább középfokú mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkezik, vagy

b) az a belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki mezőgazdasági vállalkozó, ezüstkalászos gazda, aranykalászos gazda képesítéssel rendelkezik, vagy ennek hiányában a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazoltan legalább három éve folytatja a mező-, erdőgazdasági termelő-, illetve a mező-, erdőgazdasági termelő- és az azokat kiegészítő tevékenységet..."

Látható tehát, hogy a törvény korábban nyilvánosságra hozott szövegében is szerepelt a Turi-Kovács által felvetett kitétel, tehát nem értem, mi célja van módosító indítványának? A figyelmesek azt is észrevehették, hogy a törvény szövegébe már a tagállami, vagyis az Európai Unió állampolgárai is földművesként szerepelnek. Ez azért  is igen fontos, mert egyesek úgy gondolhatják, hogy csak a Magyarországon elvégzett középfokú mezőgazdasági végzettséget fogadják majd el a hivatalok, holott az EU egyik fontos ismérve, hogy a tagállamok kölcsönösen elfogadják egymás akkreditált képzéseit.

Látható tehát, hogy a földtörvény kritériuma, mely szerint csak a mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők tulajdonolhatnak termőföldet, korántsem fogja visszatartani a külhoni vásárlókat, gazdákat.

Az agrár-közigazgatásnak van egy érdekes, a többi szektorra nem jellemző vonása, ez pedig az automatizmusa. Ezt bizonyíthatja az is, hogy az első és második Gyurcsány-kabinet szinte egyetlen pozitív szereplője tudott maradni az akkori földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Gráf József. Ez olyannyira igaz, hogy a Magyar Nemzet cikkezett Gráf lehetséges miniszterelnök-jelöltségéről is, aminek oka pedig igen egyszerű és kézenfekvő volt: az agráriumban dolgozó politikusok ritkán kerülnek akkora rivaldafénybe, mint a populárisabb témával foglalkozó kollégáik. Ez igaz volt a választások előtt, és úgy tűnik ma is helytálló kijelentés.

Aktuális példának vehetnénk akár a jelenleg regnáló Kormány miniszterét, a karcagi ügyvédet, Fazekas Sándort. A többség talán csak akkor találkozik a nevével, ha a földmoratóriumról, vagy egy-egy frekventáltabb témáról, esetleg a betakarítások utáni jelentésekről nyilatkozik. Persze a jelenlegi helyzetet kissé színesebbé teszi az Ángyán József által kevert konfliktus, de a kabinet még így is viszonylag kis veszteséggel tudta átvészelni az elmúlt két évet. Természetesen a félidőben tett számvetés csupán jóslatokhoz adhat alapot, hiszen az eddig meghozott törvények a kormányzati kommunikáció és a valóság malomkövei között őrlődnek. A lényegi, végső kérdés az, hogy vajon képes lesz-e a Fidesz-KDNP frakció a '13-as kampány kezdetéig rendbe szedni embereit, összezárni sorait, hogy az ellenzékkel való szópárbajok során legyen elég töltény abban a bizonyos revolverben.

Az első nagy, hibás lövés egyértelműen Ángyán lemondása (egyesek szerint lemondatása) volt, mivel az általa biztosított tudományos hitel hiánya igen sokat csorbít a Fazekas-kabinet megítélésén, már csak azért is, mivel az egyetemi professzor vezette a szocialisták idejében a tüntető gazdák és a kormány közti párbeszédet.

A második baklövés az ún. chips-adó bevezetése volt. Az egyes élelmiszerek egészségkárosító hatására hivatkozva történő többletbevétel beszedés kimondottan rosszul csapódott le a hétköznapi emberek, a fogyasztók között. Az amúgy is rossz vásárlóértékű fizetés mellé még drágult több olyan élelmiszer, amely a nyári időszakban tömegesen fogy: az ízesített sörök, üdítők, ropogtatni valók. Persze a válasz, mely szerint így növelhető a gyümölcslevek és lekvárok piaca, elvethető, hiszen a gyümölcsösök döntő részét a fagy és az aszály tönkretette.

Roppant rosszul jött ki a választások során igen hangsúlyozott méltányos földreform, mely során a Kormány garantálta, hogy nem a nagybirtokos, ún. zöldbárók fogják kapni az állami földek bérleti jogát, s végül éppen Ángyán hozta nyilvánosságra a Fejér megyei földmutyit, melyben a fideszes és hozzájuk köthető emberek nyerték meg a pályázatok közel 90%-át. Ezek után csak hab volt a tortán, amikor fideszes országgyűlési képviselőkről derült ki, hogy valamilyen úton-módon termőföldhöz jutottak a pályázatok során. Emellett persze megtelt a sajtó a Nyerges-testvérek és sok más oligarcha térnyerésével.

Bár még a kukorica és a napraforgó betakarítása nem történt meg, már kijelenthető, hogy összességében a tavalyinál rosszabb évet tudhat maga mögött az agrárium, amit meg fog sínyleni a mezőgazdasági szakigazgatás is. A földtörvény még mindig várat magára, így különösen nagy hangsúly kerül majd a szeptemberben kezdődő parlamenti ülésszakra. A Fidesz negyedik tölténye a földmoratórium lesz. Ebben a kérdésben a lehető leggyorsabban kell olyan megoldást találniuk, amely az EU számára is elfogadható, illetve teljesíti a szavazók egyöntetű akaratát is. Bár politikai elemzés során nem illő jóslatokba bocsátkozni, az azonban elmondható, hogy ha a második Orbán-kormány nem fogja tudni hathatósan megvédeni a magyar termőföldet és vízkincset, az igen rövid úton a '14-es választások elbukását jelentheti a számukra.

Szeptembertől újra szól a hatlövetű, meglátjuk, immáron célba találnak-e a szakpolitikusok!

 ... a lóbőr, mondta a "Patás", mikor drága Sanyi lovát siratta az Indul a bakterház c., méltán híres filmben. Ha nem is volt teljesen igaza, talán mégis jó irányba tapogatózott...

Direkt nem írtam a pár napja az origo.hu által lehozott cikkről, melyben tételesen felsorolják, hogy melyik Fejér megyei Fideszhez közeli "zöldbáró" hány hektár föld haszonbérleti jogát nyerte el Kormányunktól. A cikkről szinte mindenhol írtak, kivéve persze kedvenc politológusunkat, Török Gábort. Ő inkább firkál a majdhogynem súlytalan MSZP-ről...

Igen érdekes dolog, hogy a Fideszre jellemző frakciófegyelmet az elmúlt két évben nagyobb botránytól mentesen sikerült megőrizni, s erre jött ez a fránya Ángyán prof. Oligarcházott egyet még januárban, erre most kiderül, hogy igaza volt. Bevallom, én is meglepődtem és nem tudtam eldönteni, hogy az a nagyobb szenzáció, hogy valaki igazat mondott, vagy az, hogy van még ember az Narancs Birodalomban, aki képes szembe helyezkedni Orbán Viktorral. Rés van a pajzson! Nem is kicsi!

Érdemes megfigyelni azt is, hogy szinte minden vezető politikusunk rendelkezik termőfölddel. (Ne legyenek illúzióink, ha nem is a saját nevükön, valamely családtagjukén biztosan fellelhető pár /száz/ hektár föld.) A legdrágább dolog tehát a termőföld, főleg most, hogy közeleg a moratórium határideje! Nyugat-Európában az itthoni árak sokszorosáért lehet termőföldhöz jutni, így tehát hihetetlenül nagy az érdeklődés földjeink iránt. Nem véletlen, hogy mindenki, aki csak teheti igyekszik most "bevásárolni". Persze a Kormány tagad. Hisz ez a dolga.

A legdrágább dolog tehát a termőföld. No meg a becsület. Amit most csúnyán elherdált a Kormány azzal, hogy kibabráltak Ángyán Józseffel. A hazugságok fala roskadozik, ezt a mostani esetet pedig frappáns kormányzati kommunikációval nem lehet majd eltussolni. Itt emberek csúnya százalékok úsztak el!