facebook

Szerintem az őshonos állatokat nem tenyésztjük

2011.07.31. 15:38 Imre Laci

 Egyszerűen rajongok a magyar sajtóért! Azt kedvelem benne a leginkább, hogy minden témáról lehet úgy írni, hogy azt bárhogy lehessen értelmezni. Sőt, az sem ritka ha hülyeségeket írnak le bizonyos önjelölt újságírók és bloggerek. Pontosan így fordulhatott elő, hogy a sokat futtatott Mandíner blogon is egy égbekiáltó baromságról született cikk, amely ráadásul még az index.hu címoldalán is meg lett szellőztetve.

Ma pedig a Barikádról jött a napi téma; a "Támogatják az őshonos állatokat tenyésztő új gazdákat" címmel. Magával a tartalommal nincs probléma, mivel egy, a Vidékfejlesztési Minisztériumtól (VM) származó hírt közöl csupán. A probléma ott van, hogy az őshonos állatok esetében szakmai értelemben nem beszélhetünk tenyésztésről. A tenyésztés esetén ugyanis egy kitűzött tenyészcél elérése érdekében szelekciós módszerekkel kívánjuk valamely tulajdonságot javítani. Így például szelektálhatunk tejtermelésre, hizodalmasságra, szervezeti szilárdságra, tojástermelésre, szaporaságra, stb... Az őshonos állatoknál ez a tenyészcél nem más, mint hogy ne változzon a meglévő populáció génállománya, így tehát a tenyészállatok kiválasztásakor arra törekednek, hogy az adott példány hordozza a fajtára jellemző jegyeket (pl. racka juhnál pödört szarv) és semmilyen tulajdonságban ne térjen el az átlagtól. A tenyészállat tehát teljesen átlagos, nincs genetikai előrehaladás.

Őshonos állatok esetében tehát ildomosabb tartásról beszélni, mintsem tenyésztésről. Persze lehet erről is vitatkozni, mivel itt is történik tenyészállat szelekció, azonban nem cél a genetikai előrehaladás. Szerintem még akkor sem beszélhetünk tenyésztésről, ha ugyan a fajtákkal foglalkozó szervezeteket is tenyésztő szervezetnék definiálják magukat (pl.: Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete).

Az pedig, hogy a barikád.hu esetleg eleve "hibásan" kapta a hírt a VM-tól, nem mentség annak javítatlan "továbbítására". Szerintem.


 

Szólj hozzá!

Címkék: cikk hír állat tartás tenyésztés őshonos

A helyi feldolgozás elősegítésére

2011.07.28. 16:21 Imre Laci

Mint ahogy azt egy korábbi bejegyzésben említettem is, nem elég az állatlétszámot növelni hazánkban, ugyanis nem elsősorban a mezőgazdaság termelői oldalával van a gond, sokkal inkább az értékesítéssel, és főleg az azt követő feldolgozással! Egészen pontosan annak hiányával, mivel sajnos nincs hazánkban számottevő, az agrárium produktumát teljes egészében felvenni képes feldolgozóipar.

Ez a probléma nem annyira a növénytermesztés, mint inkább az állattenyésztés nyűgje, hiszen főleg ez az ágazat sínyli meg a szigorú EU-s szabályozást, a tőkehiányt és a külpiaci árak is erre a szektorra vannak a legnagyobb hatással. Sajnos az állati termékek feldolgozására alkalmas üzemek létesítése a lakosság részéről sem preferált folyamat, a környéken élők gyakran a keletkező szagoktól féltik lakóhelyüket.

Azon túl, hogy a lakosság részéről bizonyos elutasítottság, ellenszenv van a feldolgozók ellen, egy vágóhídnak további rengeteg egészségügyi előírásnak kell megfelelnie, amihez fejlett infrastruktúra is szükséges. Ennek hiányában hiába a megfelelő hely, a tőke, nem jöhet létre az üzem.

A vágópontok létesítésének szigorú szabályain lazít a kormány, hogy ezzel is elősegítsék a vidéki, helyben történő feldolgozás újbóli megerősödését. Igen, újbóli, hiszen azok a kis kapacitású vágóhidak, amelyek nem voltak képesek az EU-s szabályoknak megfelelni, rendre bezárták kapuikat. A szabályok módosításával immáron 100km-es körzetből szállíthatnak be élő állatot a vágópontra, illetve éves átlagban heti 100db sertést, juhot, kecskét, 20db szarvasmarhát és évente legfeljebb negyedmillió baromfifélét lehet vágni.


 

4 komment

Címkék: jog eu szabály vágóhíd vidék vágópont

Orbán Viktor előtt a sertésstratégia

2011.07.25. 10:00 Imre Laci

 Csak hogy minden napra jusson egy kis vérnyomásnövelő.

 Orbán Viktor miniszterelnök előtt van a sertéságazat fejlesztéséről szóló stratégia – nyilatkozta az agromonitor.hu-nak Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára. A tárca néhány éven belül 6 millió darabos sertésállomány elérését célozza meg a jelenlegi 3 milliós létszám helyett. A konkrét program az ágazat fejlesztése érdekében részletes intézkedési tervet tartalmaz. A VM azzal is számol, hogy az állami források mellett akár külföldi befektetőket is be lehet vonni a beruházásokba. A sertésstratégia a Nemzeti Vidékstratégia ágazati szintű megvalósításának felel meg, amelyet a minisztérium más termékpályákra is ki kíván dolgozni. Már folyik a hízómarha ágazat számára készülő program minisztériumi egyeztetése, és további termékpályás stratégiák kidolgozása is várható.

Hamarosan napirendre kerülhet a sertéságazati stratégia, mivel a VM-ben készített dokumentum már Orbán Viktor miniszterelnök előtt van – közölte Czerván György. A tárca korábbi nyilatkozatai szerint a program akkor válik nyilvánossá, ha azt a kormány elfogadta. A stratégia néhány éven belül 6 millió darabos sertéslétszám elérését célozza meg, és ez a hárommilliós mai állomány kétszeresének felelne meg.
Czerván György tájékoztatása szerint a dokumentum részletes intézkedési tervet tartalmaz a sertéságazat fejlesztése érdekében. Az átfogó program többek között az input-output kérdésekkel, a termeléssel, az integrációval, a bérhizlalással, a forgóeszköz-finanszírozással és a marketinggel is foglalkozik. A fejlesztéseket nem csak állami forrásokból lehetne finanszírozni, hanem például be lehetne vonni külföldi befektetőket is – mondta az államtitkár.
A sertésstratégia a Nemzeti Vidékstratégia ágazati szintű megvalósításának felel meg, és a tárca ilyen koncepciókat más termékpályákra is ki kíván dolgozni. A minisztérium a sertésügyet a nehéz piaci helyzet miatt sorolta előre. Czerván György közölte: a VM-en belül már folyik a hízómarha ágazatra vonatkozó program egyeztetése, és hasonló részletes tervek készülnek majd a baromfi- vagy a juh- és kecsketermelésre, illetve a növénytermesztési – például a zöldség-gyümölcs – ágazatokra is.

- Agromonitor -

 

 Nekem csupán néhány kérdésem lenne: kinek fogjuk eladni a + 3.000.000 sertésünket?! Ki fogja garantálni, hogy gazdaságos lesz a termelés, főleg ilyen takarmányárak mellett?! Hol fogjuk mi feldolgozni azt a rengeteg állatot, amikor a jelenlegi állomány nagy része így is külföldön kerül vágásra?!


 

Szólj hozzá!

Címkék: orbán stratégia viktor vidékfejlesztés sertés minisztérium vm

süti beállítások módosítása