Magyar Asztal

Bevallom sokáig azt hittem, hogy a Fornetti valójában egy olasz cég. A név megtévesztő, a termék pedig nagyon finom. A tepertős és a sajtos pogácsán kívül többféle lekvárral, baconnel és sok-sok földi jóval töltött péksütemények szerepelnek a repertoárban. Személy szerint a baracklekvárosért egyenesen rajongok.

Volt alkalmunk a tejkóstolón két tálca pogácsát is a nagyérdemű elé tárni, szintén a Boci vegyesbolt jóvoltából. Persze hamarabb fogyott el, mint a tej. A legjellemzőbb emberi tulajdonság, ami ugyanúgy megvan a felnőttekben, mint a gyerekekben, hogy az egy szem pogácsa után még egyet, majd egy harmadikat is elvesznek a tálcáról, miközben vadul szabadkoznak, hogy igen, nagyon finom és még egy utolsót.

Egy idős bácsi vizsgálódva figyelte a tepertős pogácsát és azon morfondírozott, hogy kívülről ropogósnak tűnik, de valójában nagyon puha és omlós a tésztája.

Ez is egy remek finomság amit a magyarok adtak a világnak.

A Magyar Asztal blog és a Jobbik Magyarországért Mozgalom Fejér megyei szervezete a mai napon tartotta házitej kóstolóját Székesfehérváron, a lecsó fesztivál keretein belül.

A kóstoló célja az volt, hogy az emberek figyelmét felhívjuk arra az apró, de igen fontos tényre, hogy a nagyáruházak polcain található külföldi tejek áráért akár fölözetlen, tápláló és egészséges házi tejet is lehet kapni. Ebből a házi tejből kis ügyességgel akár aludt tejet, túrót vagy tejfölt is lehet készíteni házilag, ami újfent pénzmegtakarítást jelent.

A magyar valóság az, hogy amíg a termelő kap 40 forintot az extra minőségű nyerstejért, addig a hipermarketek polcain ugyanaz a tej 260 forintért kerül eladásra. Mindez csupán azért, mert amíg a termelőtől a fogyasztóig eljut a termék, addig sok-sok viszonteladó, felvásárló és feldolgozó keze közt megy át, akik mind-mind ráteszik a maguk kis hasznát, amit persze a magyar polgárral fizettetnek meg. Mindemellett pedig a szlovák, cseh és lengyel UHT tej pedig alig 100 forintos áron figyel a boltok középső polcain. Ez nem más, mint tudatos ellehetetlenítés.

A jelenlegi, a magyar mezőgazdaságot ellehetetlenítő rendszer ellen kívántunk tiltakozni a tejkóstolóval, amely egyértelműen rámutatott: van rá lehetőség, hogy olcsón, jó minőségű árut kapjunk!

A Magyar Élelmiszert a Magyar Családok Asztalára programba csatlakozott székesfehérvári Boci büfé segítségével beszerzett 20 liter tejet reggel 9 órától kínáltuk a lecsófesztivál látogatóinak. Az érdeklődés már a kezdetektől fogva nagy volt. A legtöbben örömmel kóstolták meg a friss házi tejet. Sokan osztoztak azon a véleményen, hogy a házi tej bizony kenterbe veri a bolti, művi úton szabályozott zsírtartalmú tejeket.

Az idősek nosztalgikus arccal kortyolták a hideg nedűt, míg a fiatalság cuppogva furcsálta az ismeretlen ízt. Azoknak, akik a bolti, sok kezelésen átesett tejen nőttek fel, ez az eredeti tej bizony új és még szokatlan élményt jelent. A legnagyobb meglepetést mégis mindenkinek az okozta, hogy ehhez a minőségi élelmiszerhez meglepően olcsón juthat hozzá Székesfehérvár belvárosában.

A kóstoló tehát sikeresnek mondható, a Magyar Élelmiszert a Magyar Családok Asztalára program pedig egy új lépcsőfokához érkezett. A program immár a babacipőt kinőve újabb és nagyobb probléma leküzdését tűzte ki céljául.

A blog is új fejezetet ért el, hiszen egyike lett azon kevés olyan internetes naplóknak, amely immáron közhasznú tevékenységet folytat, nem csupán írásban, de cselekedetben is.

"Átadta az első "Pannon Búza Minőség" tanúsítványt, amelyet az extra minőségű búzát termelő cégek kaphatnak a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) - közölte a GOSZ csütörtökön az MTI-vel.

Az első tanúsítványt a ceglédi székhelyű Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt. kapta.
A Gabonatermesztők Országos  Szövetsége júliusban hozta létre a "pannon búza" védjegyet azért, hogy az extra minőségű búzát a termelők megfelelő áron tudják értékesíteni a piacon, elsősorban külföldön.  Vancsura József, a GOSZ elnöke akkor az MTI-nek azt mondta, hogy a védjegyet használók az átlagárnál 10-20 százalékkal drágábban tudják majd értékesíteni terméküket. Hozzátette: már az idén is lesz néhány százezer tonna pannon minőségű, és védjeggyel ellátott búza a piacon. A termelőknek, akik majd a pannon búza termelésével kívánnak foglalkozni, ez a tevékenység a korábbinál biztosabb piaci pozíciót és nagyobb bevételt is jelent majd.
A "pannon búza" védjegy tulajdonosai a GOSZ, a Gabonaszövetség és a Vetőmag Terméktanács.
A termelők hektáronként 800 forintért lehetnek tagjai a rendszernek. Emellett egyszeri 200-250 ezer forintnyi regisztrációs díjat kell a gazdálkodóknak befizetniük, hogy a  szakértők  megvizsgálják és minősítsék a szigorú előírások alapján egy-egy termelő árumintáját. Ezt követően tagként regisztrálják a gazdálkodót a rendszerben. A minősítést minden évben megismétlik."

- MTI -

Több helyen hallani, hogy a kecsketejet ihatják a laktóz intoleranciában, azaz a tejcukor érzékenységben szenvedők is. Ez a nézet annyira elterjedt, hogy még egy izsáki kecsketej-feldolgozóban a sajtmester is azt mondta, hogy a kecsketej nem okoz hasmenést a laktózérzékenyeknél.

A laktóz egy galaktózból és egy glükózból álló molekula. A vékonybél hámsejtjei által termelt laktáz enzim hivatott a laktóz bontására. Mivel a laktóz erősen vízmegkötő hatású, amennyiben a szervezet nem rendelkezik elegendő, a tejcukor bontásához szükséges enzimmel, a vérből felvett nagy mennyiségű vízzel keveredve erős hasmenés alakulhat ki.

Egyes felmérések szerint az Észak-európai népeknél 5, Dél-Európában 75 Ázsiában pedig akár 90%-a a felnőtteknek laktóz intoleranciában szenved. (24 bennszülött amerikaiból 24 volt laktózérzékeny!) Mindehhez társul, hogy a kor előrehaladtával a laktóztermelést kódoló gének inaktívvá válnak, ezért jelentkezik a laktózérzékenység idősebb korban.

Bár a laktózérzékenyek is fogyaszthatnak folyadéktejet amennyiben bevesznek hozzá laktáz enzimet tartalmazó tablettát, azonban ez így eléggé körülményes és kényelmetlen is. Nagy segítség lehet tehát, ha pl. a kecsketejet ihatnák kapszulák nélkül. Sajos nem így van.

Ahogy az a fenti táblázatból is látszik, a kecske teje közel azonos mennyiségű tejcukrot tartalmaz, mint a szarvasmarháé. A kecske tejében a laktóz másféleképpen kötődik a tejben található fehérjékhez, hatását és kémiai felépítését tekintve azonban ugyanolyan, mint a tehéntej tejcukra.

Azonban a laktóz intoleranciában szenvedők is fogyaszthatnak pl. johurtot, mivel a joghurtkészítéshez felhasznált baktériumok (Laktobacillus bulgaricus és Streptococcus thermophilus) a tejcukrot használják fel saját életük fenntartásához.

További lehetőség még a laktóz mentes tej vásárlása. Ezek úgy készülnek, hogy a folyadéktejhez laktáz enzimet adnak, amely lebontja a tejcukrot, így fogyaszthatóvá válik az érzékenyek számára is.

A hiedelem, mely szerint a laktózérzékenyek fogyaszthatnak kecsketejet (következmények nélkül) hamis, de ami viszont jó hír, hogy a megfelelő kezelésen átesett tejtermékeket nyugodtan fogyaszthatják.

Szlovák szemmel irigylésre méltó a magyar borászok helyzete: náluk a szupermarketekben 80 százalékban külföldi borokat árulnak, míg náluk ez az arány csak 20 százalék.
A fenti adatok Farkas Iván, a Magyar Koalíció Pártjának alelnökének hétfői sajtótájékoztatóján hangzottak el, ahol arra hívta el a figyelmet, hogy kereslet hiányában Szlovákiában rendkívül alacsony a szőlő felvásárlási ára: a múlt héten Muzslán a fehér szőlőé mindössze 13 eurocent volt (kb. 35,23 forint). Az MKP politikusa szerint a kialakult helyzetért részint a tavaly jó szőlőtermés felelős (a bortermelők hordói, tartálya még félig tele vannak) és az, hogy a válság következtében csökkent a bor iránt kereslet, miközben dömpingáron árasztják el rossz minõségű borok az országot. Ez a szőlőültetvények területének további csökkenését eredményezheti (miközben az az elmúlt tíz-tizenöt évben már így is a felére zsugorodott).Farkas szerint a szeptember elsejével hatályba lépett új borászati és szőlészeti törvény tovább ront a helyzeten. Egyrészt átveszi az enyhébb EU-szabályozást, ami a minőség további romásához vezethet, másrészt Szlovákiát egységes borászati régiónak határozza meg, amelyikben a szőlőt egyik borvidékről a másikba lehet vinni. Az MKP alelnöke szerint például gyakran a Muzsla, Kürt, Búcs, Perbete környékén termelt szőlőből készítik a kiskárpáti borok királyának számító modrait.

- Napi Online alapján -