Magyar Asztal

"A vihar- és a jégkárok összesítésével kezdődik idén az igazi gyümölcsszezon Magyarországon, ám ezen kívül is mutatkoznak új gondok a szokásos értékesítési-felvásárlási nehézségek mellett - írja a Napi Gazdaság, amely szerint a gazdák a termés védelmére évi mintegy tíz milliárd forintot fordítanak.

A termelők a válság számlájára írják, hogy emelkedik a mezőgazdasági lopások száma, ráadásul egyre szervezettebbek az elkövetők - írja a lap gyümölcspiaci összeállításában.

A termés védelmére költött összegek növelik a versenyhátrányt, illetve elveszik a gazdák kedvét a szántóföldi zöldségtermesztéstől. A lap becslésekre hivatkozva közli: a mezőgazdaságnak évi mintegy tíz milliárd forint többletköltséget jelent a termés védelme.  

Viszonylag új jelenségként számoltak be a lapnak a megkérdezett gazdák arról, hogy a növekvő munkanélküliség miatt egyre több az úgynevezett kényszertermelő. E kör ár alatt is eladja a gyümölcsöt rontva ezzel a többiek piaci pozícióját."  - MTI -

Nem is olyan rossz dolog ez a gazdasági válság. Mindent rá lehet fogni. A gazdáknak már régóta gondot okoz a sok enyveskezű tolvaj, aki még akkor is szájal mikor rajtakapják a terménylopáson. A legtöbb gazda nem meri a renden hagyni a lekaszált szénát, a bálákat is rögvest színbe kell szállítani, különben nagyon gyorsan lába kél mindnek.

Amikor pedig a gazda védeni próbálja tulajdonát, még ő faraghat rá. Vegyük csak példának a kesznyéteni esetet... Apróság, de jól jellemzi az általános helyzetet. Amíg büntetés nélkül lehet más kertjéből lopni, megdézsmálni a mások veteményét, addig ez meg is fog történni.

De mit várunk egy olyan országban, ahol a diák megverheti a tanárát, fényes nappal a gyerekei szeme láttára vernek agyon egy családapát és még sorolhatnám...

Mikor mitől kellett rettegnünk...

2000. Az ezredforduló igen emlékezetes marad az élelmiszerbiztonság szempontjából. Nem csupán azért, mert 2000 februárjában történt a tiszai ciánszennyezés, hanem mert ebben az évben regisztrálták az első németországi BSE-vel, azaz szivacsos agyvelő-gyulladással fertőzött szarvasmarhát. Ezt követően szinte egész Európát bejárta a betegség, sorra jelentkeztek a fertőzött állatok, Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában stb...

Persze a BSE és ezzel együtt az emberi változat, a Creutzfeldt-Jakob betegség (CJB) kutatása is ekkor élte fénykorát. A kutatók gőzerővel nekiláttak a prionok vizsgálatának (ezek a szervezetek okozzák a BSE és CJB-t is) holott a szarvasmarhák szivacsos agyvelő-gyulladását (más néven kergemarhakór) már 1985-ben az angliai Kentben felismerték, s még ebben az évben párhuzamot vontak közte és a juhok súrlókorja között (mindkét betegséget prionok okozzák). Itt egy kis FVM-es okosság a téma iránt érdeklődőknek.

A történet következménye az lett, hogy 2001 óta tilos emlősök húsából illetve csontjából előállított takarmányt etetni a gazdasági haszonállatokkal (még a halakkal is). Ezúton kívánták megakadályozni a betegség terjedését.

2003. A madárinfluenza botrány kezdete. Először Hong-Kongban jelent meg egy új influenza törzs. Még ebben az évben meghal a vírustól egy vietnámi fiú. 2004-ben a WHO már tördeli a kezét. Kezdetben csak Ázsiában jelentkezik a betegség, 2004 februárjában már Hamburgban is megjelent a betegség, ezzel a járvány begyűrűzött Európába is.

A H5N1 vírus által terjesztett kór terjedésének megelőzése érdekében több százmillió szárnyast kényszervágtak világszerte.

Érdekesség, hogy 2004. február 2-án már regisztrálták a vírust sertésekben is. Sőt, Vietnámban még állatkerti tigriseket is leöltek a vírusveszély miatt! 2005 elején végre meglett az ellenszer.

Hazánk fertőzöttségére a gyanú 2005 októberében merült fel. Ekkor egy, a Balatonnál gyűrűzött hatttyú tetemére bukkantak Horvátországban. A madár a H1N1-től hullott el. Ezt követően a világ sok helyéről - elsősorban Ázsiából - érkeztek az újabb beszámolók a megbetegedésekről. Halálesetek sorozata következett, mely még idén áprilisban is folytatódott.

2006. A dioxinbotrány kezdete. Először persze az ukrán Viktor Juscsenko megmérgezése miatt került rivaldafénybe a dioxin. Az ukrán persze még a rekord mennyiségű méreg ellenére is talpon maradt.

Ezt követően belga és holland sertésekben muattak ki dioxinmaradványokat. A húsokból bőven jutott a közép-európai régióba is.

2007. A guargumi, azaz az E412 éve volt. Ebben a témában még én is érintett vagyok, mivel egy napsütéses nyári napon, a balatonfüredi strandon alig belépve a vízbe, egy bontatlan üveg Cappy gyümölcslevet találtam. Persze a guargumi fel volt tüntetve a címkén szóval biztos ami biztos alapon azonmód a kukában is landolt a palack.

A guargumit tartalmazó élelmiszerekről listát készítettek, a legtöbbet levették a polcról. Ment ezerrel a spekuláció, hogy vajon hány éve esszük? Válasz nem jött, helyette viszont megjelent az aflatoxinos spanyol paprika a szegedi paprikaőrleményben. De ez már a következő év regéje.

2008. Mint írtam, az aflatoxinos spanyol paprika keltett nagy riodalmat. Több híres, védjeggyel ellátott szegedi termék lekerült a polcokról, mint pl. a Piros Arany.

Ebben az évben kaptunk egy újabb löket dioxinos sertést, ezúttal ír barátainktól. Ebből is botrány lett persze és méglejebb esett a disznóhús ára. Összeesküvés elméletet gyártók persze dörzsölhették a kezüket, akárcsak idén, a sertésinfluenzával kapcsolatban.

2009. Idén kijutott nekünk a jóból! Volt kínai melaminos tejutalunk, jelenleg is tombol a sertésinfluenza ügye, tegnap pedig megkaptuk az új csontot amin lehet rágódni: fuzárium.

"Az Európai Unió állam- és kormányfői - köztük Bajnai Gordon miniszterelnök - éppen ezért haladéktalan beavatkozásra kérték fel a mindeddig hezitáló brüsszeli szakbizottságot - hangsúlyozta a szóvivő.
Dékány András emlékeztetett: a magyar kormány 2009 januárja óta mintegy 2,5 milliárd forintot fordított a tejágazat stabilizálására, az állattartók költségeinek enyhítésére."

- MTI -

Egy nagyon híres - bár a jelenlegi politikai elit által nem kedvelt - írónktól, Wass Alberttől idéznék: "Ne alamizsnát adjatok!"

Mi haszna van a milliárdokat pumpálni egy olyan rendszerben működő ágazatba, amely eleve deficit termelésére ítéli a gazdákat? Nem a pillanatnyi problémát kell megszüntetni, hiszen ami eddig is csak hiányt termelt, az a pármilliárdos kisegítés után sem lesz gazdaságos. A megfelelő versenyhelyzetet kellene megteremteni, amiben minden állam és minden gazda egyenlő eséllyel küzdhet a piacon. Szerintem.

"A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalnak (MÉBiH) nincs tudomása arról, hogy gabonatoxin miatt Magyarországon az utóbbi években bárki megbetegedett volna - közölte a MÉBiH az MTI-vel az illetékes hatóságokkal folytatott, fuzárium-toxinokkal kapcsolatos tanácskozása után hétfőn.

"Az agrárium mindig fontos volt Magyarország számára, s a jövőben is az egyik húzóágazat marad - mondta Molnár Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője hétfőn Budapesten egy nemzetközi agrárfórumon.

A Nemzetközi Élelmiszer és Agrárgazdasági Szövetség (International Food and Agribusiness Management Association - IAMA) XIX. Élelmiszer- és Agrárgazdasági Világfórumán a kancelláriaminiszter hozzátette: a gazdasági és a pénzügyi válság ellenére a mezőgazdasági termékek iránti kereslet stabilnak mondható mind nemzetgazdasági, mind nemzetközi szinten. Sőt, szakértők szerint közép- és hosszú távon felértékelődik az agrárium.
A miniszter szerint az ágazat továbbra is húzóágazat marad a gazdaság fejlődését és a külkereskedelmet illetően is. Kifejtette: tavaly a magyar agrárexport 5,7 milliárd eurót tett ki, miközben az import 3,8 milliárd euró volt. A pozitív szaldó így majdnem 2 milliárd euró volt." - MTI -

Nem volt elég, hogy Gráf József az arcunkba mondta a büszkét, az ismétlés a tudás anyja elven most Molnár Csaba is elmondja nekünk, hogy bizony az agrárium a húzó ágazat és a gazdasági fejlődés (?!) egyik kulcsfontosságú eleme. Amitől pedig én falnak tudok menni az az, mikor fontos tisztséget betöltő emberek olyan sablon szöveggel állnak a sajtó és a nyilvánosság elé, mint hogy a mezőgazdaság fontos, meg az is volt. A Miniszterelnöki Hivatal ifjú vezetője azonban nem általlott még saját névvel fémjelzett weblapot is létrehozni, hogy ne csupán a kormánypárti hírportálokról jöjjön felénk a mennyei manna, hanem még innen is.

Legyünk őszinték, Molnár Csabának legalább van diplomája, nem úgy mint az agrár tárcát vezető Gráfnak. Persze nem a diploma teszi az embert, de azért mégis... Mikor jön el az az idő, amikor majd nem egy kis pozitívumot fognak elmondani kétszázszor, hogy úgy tűnjön mintha nem lenne akkora pácban az ország?

Végülis, ha már ilyen nagy libapásztor múlttal rendelkező ember vezeti az országot, akkor már elvárható, hogy az alattvalók is meghajoljanak az agrárium előtt!