Magyar Asztal

A filmekben mindig az USA menti meg a világot a pusztulástól. A sertésinfluenzával azonban nekik is meggyűlik a bajuk. Míg a magyarországi állatállomány mentes a H1N1 vírustól, addig ez az Egyesült Államokról nem mondható el.

A román szerveren futó kormányzati oldalon, a cdc.gov-on közzétett adatok szerint eddig 33.902 sertésinfluenzás esetet regisztráltak, melyből 170 végződött halállal.

Amint az a fenti térképből is kiderül (melyet hetente frissítenek) egyedül Utah államban nem érkezett bejelentés sertésinfluenzával kapcsolatos fertőzésről, míg Wisconsinban 5000-nél is több megbetegedést regisztráltak. A keleti parton szinte minden államban széles körben, vagy regionálisan elterjedt a betegség.

Az új influenza vírus miatt több amerikai sertéstenyésztéssel kapcsolatos oldal a sertéshús iránti kereslet csökkenéséről ír. (Pl.: ThePigSite)

Mikor mitől kellett rettegnünk...

2000. Az ezredforduló igen emlékezetes marad az élelmiszerbiztonság szempontjából. Nem csupán azért, mert 2000 februárjában történt a tiszai ciánszennyezés, hanem mert ebben az évben regisztrálták az első németországi BSE-vel, azaz szivacsos agyvelő-gyulladással fertőzött szarvasmarhát. Ezt követően szinte egész Európát bejárta a betegség, sorra jelentkeztek a fertőzött állatok, Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában stb...

Persze a BSE és ezzel együtt az emberi változat, a Creutzfeldt-Jakob betegség (CJB) kutatása is ekkor élte fénykorát. A kutatók gőzerővel nekiláttak a prionok vizsgálatának (ezek a szervezetek okozzák a BSE és CJB-t is) holott a szarvasmarhák szivacsos agyvelő-gyulladását (más néven kergemarhakór) már 1985-ben az angliai Kentben felismerték, s még ebben az évben párhuzamot vontak közte és a juhok súrlókorja között (mindkét betegséget prionok okozzák). Itt egy kis FVM-es okosság a téma iránt érdeklődőknek.

A történet következménye az lett, hogy 2001 óta tilos emlősök húsából illetve csontjából előállított takarmányt etetni a gazdasági haszonállatokkal (még a halakkal is). Ezúton kívánták megakadályozni a betegség terjedését.

2003. A madárinfluenza botrány kezdete. Először Hong-Kongban jelent meg egy új influenza törzs. Még ebben az évben meghal a vírustól egy vietnámi fiú. 2004-ben a WHO már tördeli a kezét. Kezdetben csak Ázsiában jelentkezik a betegség, 2004 februárjában már Hamburgban is megjelent a betegség, ezzel a járvány begyűrűzött Európába is.

A H5N1 vírus által terjesztett kór terjedésének megelőzése érdekében több százmillió szárnyast kényszervágtak világszerte.

Érdekesség, hogy 2004. február 2-án már regisztrálták a vírust sertésekben is. Sőt, Vietnámban még állatkerti tigriseket is leöltek a vírusveszély miatt! 2005 elején végre meglett az ellenszer.

Hazánk fertőzöttségére a gyanú 2005 októberében merült fel. Ekkor egy, a Balatonnál gyűrűzött hatttyú tetemére bukkantak Horvátországban. A madár a H1N1-től hullott el. Ezt követően a világ sok helyéről - elsősorban Ázsiából - érkeztek az újabb beszámolók a megbetegedésekről. Halálesetek sorozata következett, mely még idén áprilisban is folytatódott.

2006. A dioxinbotrány kezdete. Először persze az ukrán Viktor Juscsenko megmérgezése miatt került rivaldafénybe a dioxin. Az ukrán persze még a rekord mennyiségű méreg ellenére is talpon maradt.

Ezt követően belga és holland sertésekben muattak ki dioxinmaradványokat. A húsokból bőven jutott a közép-európai régióba is.

2007. A guargumi, azaz az E412 éve volt. Ebben a témában még én is érintett vagyok, mivel egy napsütéses nyári napon, a balatonfüredi strandon alig belépve a vízbe, egy bontatlan üveg Cappy gyümölcslevet találtam. Persze a guargumi fel volt tüntetve a címkén szóval biztos ami biztos alapon azonmód a kukában is landolt a palack.

A guargumit tartalmazó élelmiszerekről listát készítettek, a legtöbbet levették a polcról. Ment ezerrel a spekuláció, hogy vajon hány éve esszük? Válasz nem jött, helyette viszont megjelent az aflatoxinos spanyol paprika a szegedi paprikaőrleményben. De ez már a következő év regéje.

2008. Mint írtam, az aflatoxinos spanyol paprika keltett nagy riodalmat. Több híres, védjeggyel ellátott szegedi termék lekerült a polcokról, mint pl. a Piros Arany.

Ebben az évben kaptunk egy újabb löket dioxinos sertést, ezúttal ír barátainktól. Ebből is botrány lett persze és méglejebb esett a disznóhús ára. Összeesküvés elméletet gyártók persze dörzsölhették a kezüket, akárcsak idén, a sertésinfluenzával kapcsolatban.

2009. Idén kijutott nekünk a jóból! Volt kínai melaminos tejutalunk, jelenleg is tombol a sertésinfluenza ügye, tegnap pedig megkaptuk az új csontot amin lehet rágódni: fuzárium.

"Nincs sertéspestis Magyarországon - szögezte le Gőgös Zoltán, a földművelésügyi minisztérium államtitkára a kormányszóvivői tájékoztatón csütörtökön.

Ezen a kaposvári telepen egy hónapja jelentkeztek állatbetegségi problémák, elhullások, ezt követően vizsgálatokat végeztek és addig a telep és a környező település karanténját elrendelték. A vizsgálat megállapította, hogy nem sertéspestisben pusztultak el az állatok, de érdemi magyarázatot az elhullásra nem találtak, ezért az 50 állatot - kártalanítás nélkül - leölték. Pénteken feloldják a zárlatot, mivel további megbetegedés nem jelentkezett."

- FVM.hu -

Itt ötven állatról van szó, míg a sonline.hu 70 példányról számol be. Ennyit a pontos információáramlásról. Végülis a dolog ezen része lényegtelen, nyugodtan vegyük mérvadónak az FVM híradását. Azonban nézzük a dolgokat reálisan: valaki sertéspestist kiált, amivel az ország sertésexportját és több gazda megélhetését ingatja meg. Ezek után már csak azt nem értem, hogy miért nem kiabálják azt is, hogy fuzárium veszély van? Mivel ez a probléma is egész Európát érinti, rengeteg betegséget okoz(hat) ez a gabonákon élősködő gomba, de mégsem rohangálnak az emberek az utcán és nem folyik a csapból is ez. (Persze mondhatnánk, hogy a fuzárium nem halálos. Aki többet szeretne tudni róla, az kattintson ide.)

Ezek után érdemes volna említést tenni a szalmonelláról is. Az EU 2001 óta foglalkozik ezzel a betegséggel komolyabban. Évente 160.000 ember betegszik meg tőle és 200 halálos áldozatot is szed. Szóval szerintem veszélyesebb a sertésinfluenzánál, tekintve, hogy az étkezési tojások elég nagy hányada hordozza a szalmonella (Salmonella parathypi) baktériumot...

Kiváncsi vagyok, hogy vajon itthon hányan nem esznek se baromfit, se sertést az influenza miatt? Ti képesek lennétek lemondani a finom rántotthúsról vagy a sült csirkecombról, csak mert a tévében azzal riogatnak, hogy a világon már mindenhol felütötte a fejét a betegség? Vagy ezek után már lesz olyan is, aki nem eszik tojást a szalmonella miatt és persze kenyeret sem a fuzárium végett? Sikerült valakit megijeszteni?

Immáron Romániában is megjelent a H1N1 vírus, hallható a híradás kora délelőtt óta. Egy 30 éves nő New Yorkból érkezett haza és az első rosszullétek után a vizsgálatok bebizonyították, hogy sertésinfluenzával fertőzött. 99% bizonyosságú a teszt, de azért még Londonba is küldenek fel mintát vizsgálatra.

Bízom benne, hogy nem fog pánik kitörni az eset miatt, hiszen Bukarest nincs is olyan messze tőlünk, mint mondjuk Szingapúrtól az USA. (Az előbbi államban már több megbetegedést is regisztráltak, mindegyik esetben az Egyesült Államokból hazaérkező emberről van szó.)

Pedig éppen két hete annak, hogy a manna.ro oldalon olvasható cikkben a román egészségügy miniszter, Ion Bazac kijelentette, hogy felkészültek a vírus leküzdésére. Még szimulációs gyakorlatot is szerveztek.

Summa summarum; az A/H1N1 már a spájzban van, kiváncsian várom mikor lesz esedékes az első magyarországi diagnosztizálás.