facebook


A fordított ÁFA-ról

2012.04.30. 10:00 Imre Laci

 Az országgyűlés elé került a fordított ÁFA-t az agrárágazatba bevezető javaslata. A fordított ÁFA lényege, hogy a termelő nettó áron értékesíti terményét, mely után a forgalmi adót a felvásárló lesz köteles megfizetni. A szabályozás akár már július 1-jén hatályba léphet.

A hír az MTI-től származik, s kitérnek benne arra, hogy fordított ÁFA a gabona-, olajosmag- és fehérjenövény-szektorban kerülne bevezetésre, mivel itt a legmagasabb, a teljes forgalom 30%-át kitevő mértékű a feketegazdaság.

Aki tehát eddig feketén kereskedett, előfordulhat, hogy júliustól teljesen legálisan ne kelljen fizetnie adót. A felvásárló persze továbbra is érdekelt lesz a fekete gazdaságban, hiszen esze ágában sem lesz neki fizetnie a súlyos százalékokat. A kör tehát bezárul: a felvásárló nem lesz hajlandó számlázni a vásárlást, hiszen ha eddig hajlandó volt a termelő feketén lebonyolítani az üzletet, ezután is meg fogja ezt tenni, mivel kiszolgáltatott helyzetben van a felvásárlóhoz képest.

Erkölcsi dilemma helyett tehát gazdasági "csapdába" estünk, hiszen nyitott kérdés marad, hogy a termelő számára mennyire fontos, hogy a papírok rendben legyenek. Arról persze még nem is esett szó, hogy ez az intézkedés elsősorban a nagyobb gazdaságokat érinti. A kis területen, nagyobb élőmunka igényű és magasabb értékű terméket előállító zöldségkertészek nem tudnak majd élni a fordított ÁFA nyújtotta lehetőséggel.

Kíváncsian várom, hogy milyen vita fog lefolyni a témával kapcsolatban mind a Mezőgazdasági Bizottságban, mind pedig a Parlamentben az általános- és a részletes vita folyamán.


 

Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság fekete adó áfa növény gabona fehérje olajos befizetés fordított nettó felvásárló

Gondolatok a vadhúsról

2010.12.27. 11:57 Imre Laci

 
A vadhús már ősidők óta kuriózumnak számít, hiszen már az ősember is hálát adott az égieknek, ha sikerült elejteni egy mamutot, amivel jelentős táplálékhoz jutott a kolónia.
Gondoljunk csak a nagy királyi vacsorákra, ahol a fürj és a fácán kiemelkedő fogásnak számított.
Napjainkra luxuscikk lett a vadhúsból. Ennek az az oka, hogy a feldolgozó üzemek igyekeznek alacsonyan tartani a vadhús felvásárlási árát,és minél nagyobb profittal értékesíteni azt.
Az interneten található vadhús árak között szemezgetve szeretnék írni néhány példát:
A vadászatra jogosult télen lő egy 14kg-os őz sutát, jó nyaklövéssel (a testsúlyt szőrben,fej és lábak nélkül,zsigerelve kell érteni). Ezt a vadhúsfeldolgozó 1025 Ft/kg áron vásárolja fel (vadhúsfeldolgozók között pár forint differencia lehet, bár ez ritkán fordul elő). Tehát 14.350 Ft üti a vadgazdálkodó markát. És most nézzük, hogy egy állampolgár mennyiért jut ugyanehhez az őzhöz. A csontos őzgerinc 6790 Ft/kg, a csontozott comb pedig 3880 Ft/kg. De még a ragunak készült hús is 2070 Ft/kg. Nem nehéz kiszámolni, hogy egy őzön is nem kicsit nyernek a vadhúsfeldolgozók. Ha ezekből az árakból leszámoljuk a feldolgozás költségeit (szállítás, feldolgozás, munkabér stb.), akkor sem valószínű, hogy csak pár forint nyereséggel dolgoznak.
A vadhúsra igaz korunk egyik bűvös szava: BIO ÉLELMISZER.
Az elejtett vad igen nagy hányada külföldre kerül, a maradék pedig igen borsos áron (lásd fent) keresi gazdáját a nagyobb áruházakban.
Elgondolkodtató az a nagy árrés, amivel a vadhúsfeldolgozók dolgoznak. Általuk lesz a pár száz forintos vaddisznóból súlyos ezer forintokat érő gerinc és comb.
Idén jött ki azonban egy új rendelet , amely kimondja, hogy vadhúst ezentúl már „civil” is vehet, tehát nem csak a vadászok privilégiuma lesz a karácsonyi asztalon gőzölgő vadétel.
A rendelet bármely érdeklődő számára elérhető, megtekinthető.
 
A vadhús beszerzése nem nagy ördöngösség, mert hazánk teljes területe le van fedve vadászatra jogosult társaságokkal. Így tehát csak meg kell keresni az illetékes vadásztársaságot az igényünkkel, s innentől már rajtuk múlik, hogy adnak e el húst, vagy sem.
Nagyon sok vadhúsból készíthető étel receptje található a szakácskönyvekben és az interneten. Azt is kevesen tudják, hogy a télen lőtt vaddisznó zsírszalonnájából milyen finom töpörtyű és zsír készíthető.
Szarvasból és őzből egyaránt készíthetünk kolbászt, szalámit, sőt, finom sonkát is, bár hamar megkérgesedik, ezért nem tartható el sokáig. Szintén szarvasból (pontosabban a szűzpecsenyéjéből) kiváló tatár bifsztek készíthető.
Fontos odafigyelni az egészségügyi szempontokra. Az állatorvosi vizsgálatot semmiképpen sem szabad elhalasztani. Ezt néhány vadásztársaság maga elvégzi, de más helyeken ezt a feladatot a vevőre hárítják. Minden esetre ez a vizsgálat senkit se rémisszen el a vadhúsvásárlástól, mert a vizsgálatok mindössze néhány száz forintos nagyságrendűek.
 
 
Hazánkban már működik egy mobil vadhúsbolt. Az ötlet Németországból származik, ahol már gyártanak ilyen felépítménnyel autót. A magyar bürokrácia itt sem hazudtolja meg magát, hiszen egy ilyen autóra szinte azonos követelmények vonatkoznak, mint egy épületben lévő húsboltra, ráadásul az ellátni kívánt körzet valamennyi önkormányzatától személyesen kell beszerezni az árusítási engedélyt. Nevetségesen hangzik, de ha ez az autó felvágottat is szeretne árusítani, akkor kell még egy kiszolgáló, mert egy nem árusíthatja a felvágottat és a tőkehúst.
Ez az autó egy nap alatt 40-75 kilométeres kört bír megtenni. Az új rendelet értelemében a származási helytől maximum 1 órán belül elérhető távolságban engedélyezi a regionális értékesítést, így egy vadvágóhíd akár 50-60 km-es körzetben is teríthetné az áruját.

Ideje, hogy a magyar vadhús ne csak olcsó exportcikk és kevesek számára elérhető ínyencség legyen, hanem bekerüljön a mindennapjainkba is. Ez az ízletes és külön befektetés nélkül is „bio-minőségű” termékcsalád a hazai kínálatot is bővítheti, mely az egészséges táplálkozást, a falusi turizmust és az idegenforgalmat is előnyösen érintené.

- Faller László -


 

Szólj hozzá!

Címkék: mobil autó mozgó értékesítés vad rendelet húsbolt haszon közvetlen vadhús felvásárló

Paprikás probléma

2010.05.22. 20:41 Imre Laci

 Egyik ismerősöm paprikatermesztő. Észak-Magyarországon, Hatvanhoz közel pár fóliaházban termesztik a különböző - elsősorban TV - paprikákat. Lévén, hogy nekem a zöldségtermesztés nem szakterületem, érdeklődve hallgattam a termesztéstechnológia részleteit és persze az előnyöket, hátrányokat, jelenlegi magyarországi helyzetet.

Ismerősöm arra panaszkodott leginkább, hogy a korai szezonban, amikor jó árat fizetnek a paprikáért a felvásárlók, akkor azok a termelők vannak előnyben akik valamilyen úton-módon, fűteni tudják a fóliaházakat, így már a korai szezonban nagyobb mennyiséget tudnak értékesíteni, persze nagyon jó pénzért. Aztán ahogy közeledik a főszezon, a kínálatba lassan bekapcsolódnak a szabadföldi termesztők is, a kínálat tehát gyorsan megugrik. Ez pedig természetesen a felvásárlási ár zuhanását hozza magával. Ebből sem a termelő, sem a fogyasztó nem profitál. Csak a felvásárló. Mert ugye ők kihasználják, hogy a termelőnek nincs ereje és energiája közvetlenül a fogyasztóknak vagy a boltoknak értékesíteni a paprikát. A nagyobb üzletek pedig nem állnak szóba kistermelőkkel. Így tehát marad a felvásárló és az általa mondott ár. Amire végül úgyis rábólint a gazda, csak ne maradjon a nyakán a termés.

A megoldás persze egy korrekt árat kínáló közös értékesítési szervezet lenne, amelyre egyelőre vajmi kevés esély van, hiszen a mezőgazdaságban hatványozottan érvényes az "Oszd meg és uralkodj!" elv. Amíg a gazdák nem tudnak összefogni és a felvásárlókat kikerülve értékesíteni, addig bizony a fogyasztók is bőrükön érzik a rendszer hibáját.


 

1 komment

Címkék: értékesítés ár probléma fogyasztó paprika termesztő felvásárló

süti beállítások módosítása