facebook


Elátkozva százszor Schmallenberg

2013.11.11. 13:00 Imre Laci

Egy korábbi bejegyzésemben már tettem említést a Schmallenberg vírusról (SBV), ám úgy alakult, hogy ismét virtuális tollat ragadok és monitorra vetek pár gondolatot erről a betegségről. Érdeklődésem elsődleges oka a szakmai szintű érintettség, alább közlöm is egy - vélhetően - schmallenberg pozitív borjúról készült fényképemet.

schmallenberg2 copy.jpg

Magát a betegséget okozó vírust 2011 októberében, Schmallenberg városában gyűjtött vérmintából izolálták először, innen is ered a kór elnevezése. A városka lakosait azóta egész Európa kérődzőkkel foglalkozó lakossága emlegeti. Szakmai tanulmányok elsődleges tünetként tejelő tehenek esetén a lázat, hasmenést és a tejtermelés csökkenését említik, ám igazán jelentős kártételt inkább az általa kiváltott vetélés, koraellés és a születendő borjúnál a torz gerinc és fejalakulás okoz. Lényeges tehát, hogy nem csupán a tejtermelők feje fáj, hiszen ugyanúgy okozhat a betegség vetélést a kiskérődzőknél, így például a juhnál vagy a kecskénél is.

schmallenberg3.jpgHiányzik a borjú farka, illetve medencéje is deformált

A betegség néhány hónap leforgása alatt eljutott Európa szinte minden szegletébe. Egy brit hír szerint Anglia jelentős részén elterjedt a vírus, mindössze öt hónap alatt (HTTP1). A vírusról egészen korrekt összeállítás olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal holnapján (HTTP2). Amit eddig én a gyakorlatban tapasztaltam, az lényegében egybecseng a szakirodalom által leírt tünetekkel. Ilyen például a torz gerinc és fejforma. Az első képen látható borjú homloka aránytalanul széles, illetve szemek nélkül jött a világra. Ezen kívül - szintén születésénél fogva - nincs farka sem, valamint medencecsontja is rendellenesen áll (2. kép).

Találkoztam már schmallenberg vírus miatt vetélt, torz ikerborjakkal, valamint olyannal, amely bár élve született, pár órával később elpusztult, mivel nem záródott rendesen a hasfala, spontán kifordultak a belső szervei. Erről az esetről nem készítettem fényképes dokumentációt, ami talán jobb is, így legalább nem kell korhatárossá tennem a blogot.

Felmerülhet - jogosan - a kérdés, hogy miképpen terjedhetett el ilyen gyorsan Európában ez a betegség, mik voltak a közvetítő faktorok? Az első fertőző faktorként a szúnyogok, legyek kerültek a figyelem középpontjába. Kísérleti úton, akabane vírussal fertőzött bikák mutatták ugyan a betegség tüneteit, ám a tőlük vett ondóban nem volt kimutatható a kórokozó, így tehát a sperma útján történő terjedés nem bizonyított (Parsons et al., 1981). Mivel a schmallenberg vírus is egy, az akabane és a shamoda vírussal közös szerocsoportba tartoznak (Hoffmann et al., 2012), így a '81-ben kapott eredmények lényegében vonatkoztathatók a schmallenbergre is. Hallottam olyan pletykákat is, hogy a hazánkban forgalomban lévő húshasznú szarvasmarhafajták bikái örökítőanyagának döntő többsége schmallenberg pozitív. Természetesen a szóbeszédet nem szabad tényként kezelni, de ha a szakmában ilyesmi terjed, annak lehet némi alapja, és az bizony aggodalomra adhat okot!

Összességében tehát elmondható, hogy a betegség megtalálható az ország egész területén, az általa okozott kár pedig igen jelentős, de pontos adatot valószínűleg még a Vidékfejlesztési Minisztérium sem tud szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy - legalább megközelítőleg - hány millió (vagy milliárd?) forint kára keletkezett az állattenyésztési ágazatnak az elmúlt két évben a schmallenberg vírus végett. A jövőben különösen fontos feladata lesz az állat-egészségügyi hatóságoknak a szükséges megelőzési és kezelési tervek és módszerek kidolgozása. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a schmallenberg vírus terjed a tenyészbikák örökítőanyaga által, úgy szigorú szabályozás életbe léptetése is indokolt lehet, már amennyiben ez megvalósítható, hiszen az nem jöhet számításba, hogy a teljes tenyészállomány jelentős része vágóhídra kényszerüljön.

Amíg el nem készül a vírus elleni vakcina, addig még százszor el fogják átkozni a gazdálkodók a Schmallenbergből "importált" átkot.

Hoffmann B., Scheuch M., Hoper D., Jungblut R., Holsteg M.m Schirrmeier H., Eschbaumer M., Goller k.V., Wernike K., Fischer M., Breithaupt A. Mettenleiter T.C., Beer M. (2012): Novel orthobunyavirus in cattle, Europe, 2011 Emerging Infectious Diseases 18. 469-472. p.

Parsons, I.M. Della-Porta, A.J., Snowdon, W.A., O'Halloran, M.L., 1981: Experimental infection of bulls with Akabane virus. Research in Veterinary Science 31. 157-160. p.

Szólj hozzá!

Címkék: vírus vetélés tehén borjú szarvasmarha tejelő schmallenberg SBV

Schmallenberg

2013.01.29. 10:34 Imre Laci

Újabb pofont kapott a magyar szarvasmarha ágazat. De nagyot. A Schmallenberg nevű német városban felfedezett sejtparazita az állat elhullását ugyan nem okozza, viszont csúnyán keresztbe tesz a marhák szaporodásbiológiai státuszának, ami egy extenzív tartásmódban sem megengedhető, hát még egy holstein-fríz állományban!

schmallenberg.jpg

A vírus valójában kettős gazdasági veszélyt jelent. Az egyik, közvetlen ok a már említett megbetegítés, a vemhes üszők és tehenek vetélése, a másik pedig, hogy minden ország retteg a saját állományának megfertőződésétől, így amilyen gyorsan csak lehet, az USA és Kanada is megtiltotta az európai importot, legyen az élő állat vagy csak örökítőanyag.

A húsmarha ágazat az elmúlt pár évben látványos fejlődésen ment át, a török és orosz piac szinte minden jószágot hajlandó volt felvásárolni. Azok a tejtermelő telepek, amelyek a nevetséges felvásárlási ár (86 Ft/liter) miatt bevételkiesésük kompenzálására kényszerültek, tudtak az óévi zárszámadáson tupírozni, ha értékesítettek néhány vemhes üszőt. Nos, a Schmallenberg vírusnak köszönhetően ezek a lehetőségek ha megszűnni nem is, de szűkülni mindenféleképpen fognak.

Hogy hazánkban a Kárpát-medencében jelen van-e, és ha igen, milyen mértékű a fertőzöttség, senki nem tudja megmondani. A média viszont az első gyanús esetre ugrani fog, abban biztosak lehetünk, hiszen ezt tapasztaltuk a kéknyelv betegség esetén is.

Szólj hozzá!

Címkék: vírus betegség tej marha hús szarvasmarha Magyarország schmallenberg

Kecskeinfluenza - az újabb baromság

2009.12.21. 20:08 Imre Laci

Állok 18-án a Délinél a 2-es metróra várva, velem szemben egy 300cm-es átmérőjú plazmatévé és mit ír?!

A "kecskeinfluenzának" nevezett Q-láztól retteg Európa. Na majdnem be is vetettem magam az érkező szerelvény alá. Hogy lehet ekkora orbitális baromságot írni?! Aki szerkeszti és felügyeli az oda kikerülő híreket, az rendelkezik valamilyen végzettséggel vagy rögtön az óvodából zavarták oda?

Az influenza minden formáját egy vírus terjeszti, míg a Q-lázat egy baktérium. (Mint ahogy azt egy korábbi bejegyzésben már le is írtam.) A végén még elterjed, hogy létezik egy új típusú influenza... Végülis már éppen ideje lenne egy új vírus ellen is létrehozni egy vakcinát, hogy újabb milliárdokat söpörhessen be valamelyik gyógyszergyártó vállalat. Már meg is van a több évre előre kidolgozott pániklajstrom:

  • 2010 - Kecskeinfluenza
  • 2011 - Birkainfluenza
  • 2012 - Nyúlinfluenza
  • 2013 - Halinfluenza
  • 2014 - Méhinfluenza

Ne higgye el senki, hogy a Q-láz az influenza egy új formája. Legyetek okosak, mert hülyékből már sok van!


Szólj hozzá!

Címkék: vírus betegség baktérium járvány kecskeinfluenza q láz coxiella burnetii

H1N1 vírussal fertőzött pulykák Chilében

2009.09.01. 17:07 Imre Laci

A H1N1 vírus pulykában való megjelenése növeli az aggodalmat, hogy bárhol a világon további baromfitelepek fertőződhetnek meg a járványszerű vírussal, mely az emberek útján terjed, adta hírül a FAO augusztus 27-én.

Chilei hatóságok augusztus 20-án bejelentették, hogy a járványt okozó H1N1/2009 vírus jelent meg két pulykatelepen Valparaso közelében Chilében. Az állományban talált törzs megegyezik azzal a H1N1/2009 típussal, amely jelenleg is járványt okoz világszerte.

Nem jelent veszélyt az emberekre

A vírus pulykákban való megjelenése nem jelent közvetlen veszélyt az egészségre, a pulykahús továbbra is eladható az állatorvosi kezelések és a higiénia betartását követően.

"A beteg állatok gyógyulása után folytatódhat a biztonságos termelés és feldolgozás. A táplálékláncra nem jelentenek többé veszélyt." - mondta Juan Lubroth a FAO ideiglenes főállatorvosa.


Szólj hozzá!

Címkék: chile vírus pulyka gyógymód h1n1

süti beállítások módosítása