facebook


Elátkozva százszor Schmallenberg

2013.11.11. 13:00 Imre Laci

Egy korábbi bejegyzésemben már tettem említést a Schmallenberg vírusról (SBV), ám úgy alakult, hogy ismét virtuális tollat ragadok és monitorra vetek pár gondolatot erről a betegségről. Érdeklődésem elsődleges oka a szakmai szintű érintettség, alább közlöm is egy - vélhetően - schmallenberg pozitív borjúról készült fényképemet.

schmallenberg2 copy.jpg

Magát a betegséget okozó vírust 2011 októberében, Schmallenberg városában gyűjtött vérmintából izolálták először, innen is ered a kór elnevezése. A városka lakosait azóta egész Európa kérődzőkkel foglalkozó lakossága emlegeti. Szakmai tanulmányok elsődleges tünetként tejelő tehenek esetén a lázat, hasmenést és a tejtermelés csökkenését említik, ám igazán jelentős kártételt inkább az általa kiváltott vetélés, koraellés és a születendő borjúnál a torz gerinc és fejalakulás okoz. Lényeges tehát, hogy nem csupán a tejtermelők feje fáj, hiszen ugyanúgy okozhat a betegség vetélést a kiskérődzőknél, így például a juhnál vagy a kecskénél is.

schmallenberg3.jpgHiányzik a borjú farka, illetve medencéje is deformált

A betegség néhány hónap leforgása alatt eljutott Európa szinte minden szegletébe. Egy brit hír szerint Anglia jelentős részén elterjedt a vírus, mindössze öt hónap alatt (HTTP1). A vírusról egészen korrekt összeállítás olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal holnapján (HTTP2). Amit eddig én a gyakorlatban tapasztaltam, az lényegében egybecseng a szakirodalom által leírt tünetekkel. Ilyen például a torz gerinc és fejforma. Az első képen látható borjú homloka aránytalanul széles, illetve szemek nélkül jött a világra. Ezen kívül - szintén születésénél fogva - nincs farka sem, valamint medencecsontja is rendellenesen áll (2. kép).

Találkoztam már schmallenberg vírus miatt vetélt, torz ikerborjakkal, valamint olyannal, amely bár élve született, pár órával később elpusztult, mivel nem záródott rendesen a hasfala, spontán kifordultak a belső szervei. Erről az esetről nem készítettem fényképes dokumentációt, ami talán jobb is, így legalább nem kell korhatárossá tennem a blogot.

Felmerülhet - jogosan - a kérdés, hogy miképpen terjedhetett el ilyen gyorsan Európában ez a betegség, mik voltak a közvetítő faktorok? Az első fertőző faktorként a szúnyogok, legyek kerültek a figyelem középpontjába. Kísérleti úton, akabane vírussal fertőzött bikák mutatták ugyan a betegség tüneteit, ám a tőlük vett ondóban nem volt kimutatható a kórokozó, így tehát a sperma útján történő terjedés nem bizonyított (Parsons et al., 1981). Mivel a schmallenberg vírus is egy, az akabane és a shamoda vírussal közös szerocsoportba tartoznak (Hoffmann et al., 2012), így a '81-ben kapott eredmények lényegében vonatkoztathatók a schmallenbergre is. Hallottam olyan pletykákat is, hogy a hazánkban forgalomban lévő húshasznú szarvasmarhafajták bikái örökítőanyagának döntő többsége schmallenberg pozitív. Természetesen a szóbeszédet nem szabad tényként kezelni, de ha a szakmában ilyesmi terjed, annak lehet némi alapja, és az bizony aggodalomra adhat okot!

Összességében tehát elmondható, hogy a betegség megtalálható az ország egész területén, az általa okozott kár pedig igen jelentős, de pontos adatot valószínűleg még a Vidékfejlesztési Minisztérium sem tud szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy - legalább megközelítőleg - hány millió (vagy milliárd?) forint kára keletkezett az állattenyésztési ágazatnak az elmúlt két évben a schmallenberg vírus végett. A jövőben különösen fontos feladata lesz az állat-egészségügyi hatóságoknak a szükséges megelőzési és kezelési tervek és módszerek kidolgozása. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a schmallenberg vírus terjed a tenyészbikák örökítőanyaga által, úgy szigorú szabályozás életbe léptetése is indokolt lehet, már amennyiben ez megvalósítható, hiszen az nem jöhet számításba, hogy a teljes tenyészállomány jelentős része vágóhídra kényszerüljön.

Amíg el nem készül a vírus elleni vakcina, addig még százszor el fogják átkozni a gazdálkodók a Schmallenbergből "importált" átkot.

Hoffmann B., Scheuch M., Hoper D., Jungblut R., Holsteg M.m Schirrmeier H., Eschbaumer M., Goller k.V., Wernike K., Fischer M., Breithaupt A. Mettenleiter T.C., Beer M. (2012): Novel orthobunyavirus in cattle, Europe, 2011 Emerging Infectious Diseases 18. 469-472. p.

Parsons, I.M. Della-Porta, A.J., Snowdon, W.A., O'Halloran, M.L., 1981: Experimental infection of bulls with Akabane virus. Research in Veterinary Science 31. 157-160. p.

Szólj hozzá!

Címkék: vírus vetélés tehén borjú szarvasmarha tejelő schmallenberg SBV

LED TV-t néző tehenek

2010.04.21. 12:14 Imre Laci

 Bizonyára sokan hallották már azt a teóriát, mely szerint a növények gyorsabban és nagyobbra nőnek ha kellemes zeneszó mellett élhetnek. Egy orosz gazda azt próbálta ki, hogy valóban boldogabbak lesznek és jobban tejelnek a tehenei, ha dúsfüvű legelőkről készült filmeket nézhetnek. LED TV-n.


 

10 komment

Címkék: tv orosz oroszország led tehenészet tejelő televízó

süti beállítások módosítása