Magyar Asztal

"Egy magyarszéki tehéntartó társaság utolsó próbálkozásként tejesautókat vett, és azokkal járja a baranyai településeket; kikerülve ezzel a multikat - írta szerdai számában az Új Dunántúli Napló.

Jó ideje hallani a panaszt az őstermelőktől, hogy a multik, feldolgozó cégek potom pénzekért veszik meg tőlük terményeiket, emiatt lassan csődbe mennek - emlékeztet a lap. A cikk szerint két magyarszéki gazda hasonló okok miatt úgy döntött, tesz egy utolsó próbát, hogy közvetlenül a fogyasztókat érje el: naponta járják a településeket hűtős autóikkal, közvetlenül a lakóknak árulva a tejet, akik fogékonyak az újításra.
A két, darabonként tizenkétmillió forintot érő hűtős autó naponta több száz kilométer tesz meg a meghatározott útvonalakon, akár tíz-tizenöt települést is érintve. Többek között Komló, Magyarhertelend, Orfű, Sásd, Baranyajenő, Mánfa, Keszü, Bükkösd, Kővágószőlős, Cserkút, de Pécs-Uránváros és Kertváros is szerepel a listán. Sok termelő azonban nem áldoz pénzt a legális körülmények megteremtésére, és inkább pult alól árulja a hazait - olvasható a baranyai napilapban." - MTI -

Lássunk csodát, feltalálták a meleg hógolyót...

"A tejágazat mélyrepülése miatt az első félévben nagyjából tízezer tenyészállatot értékesítettek a termelők, többet, mint tavaly egész évben. Ha ilyen ütemben folytatódik az állomány értékesítése, rövidesen nem lesz elegendő kapacitás az ország tejellátásának biztosítására - mondta a Napinak Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) igazgatója. A helyzet várhatóan tovább romlik, a tejfelvásárlási ár nem stabilizálódik, május óta csökkennek az árak. Most átlagosan 52-55 forintot fizetnek a feldolgozó üzemek egy liter tejért. Szerződéses kapcsolat születik, a feldolgozók lényegében az azonnali szabadpiacról szerzik be a nyers tejet. Mindenesetre érdemes lenne kivizsgálni, mi okozza, hogy amíg az unióban májusban másfél százalékkal emelkedtek a termelői árak, addig nálunk tovább mérséklődtek - mondta a Napi érdeklődésére Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. Szerinte egy-két hónapon belül tömegessé válhat a közüzemi és bértartozások miatt a cégek bedőlése.
A közvetlen értékesítés keretében eladott tej mennyisége növekszik ugyan - bár pontos adatot erről senki sem tud -, ám tény, hogy ez csak a kisebb tejgazdaságok problémáit enyhítheti. A szaktárca egy, a napokban megjelenő rendeletben lehetővé teszi ugyan, hogy a jelenleg futó gépbeszerzési pályázaton a közvetlen tejértékesítéshez szükséges eszközöket, tejautomatákat 35 százalékos támogatásintenzitás mellett lehessen beszerezni, azonban ez - tekintve az elbírálás és a kifizetések átlagos idejét - inkább csak annak segítség, akinek van annyi tartaléka, hogy az idén talpon maradjon. Nekik a július elején bejelentett újabb 18 milliárd forint támogatási csomag is mentőöv lehet - feltéve, ha az Európai Bizottság jóváhagyja, hogy az új kihívások kezelésére elkülönített keretből mintegy 12 milliárd forinttal a tejtermelőket támogassa Magyarország. Ez utóbbit a tervek szerint jövő év elején hirdetnék meg, de várhatóan leghamarabb az év végére juthatnának pénzhez a termelők. Ha pedig marad a jelenlegi támogatási rendszer (SAPS és top up), akkor számításaink szerint 2010-től 15-40 százalékkal mérséklődhet az állattenyésztők támogatása 2009-hez képest, ami a teljes vertikum bruttó kibocsátását 10-15 százalékkal visszavetheti - mondta Wagenhoffer Zsombor. Számításaik szerint 2010-ben legalább 7-7,5, két év múlva pedig 9-10 milliárd forint támogatáscsökkenéssel kell számolni az érintett állattenyésztőknél, ami az ágazat további leépülését jelentheti.
 
A tavalyi első félévhez képest öt százalékkal csökkent az ellenőrzött tehénállomány: az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. adatai szerint míg 2009 elején még 226 ezer tejelő tehenet tartottak nyilván, amiből 192 ezer volt termelésellenőrzött, addig mostanra ez utóbbi 187 ezer alá esett. Egyidejűleg közel 10 százalékkal csökkent az üszőbeállítás aránya, miközben a tenyészállomány értékesítése kétszáz százalékkal emelkedett."

- NapiGazdaság -

A média is gyakran erősíti, hogy a fogyasztónak jó az olcsó import élelmiszer.

De mitől olcsó számos külpiacról származó élelmiszer? Ezt a kérdést nem szokták föltenni.

Márpedig legtöbbször azért, mert a környező országok a többleteiket rendkívül alacsony áron helyezik el külpiacon – ezzel védve nemzeti piaci áraikat – továbbá az importnál a kereskedők minimális árrést alkalmaznak (1-6%), míg a hazai élelmiszert 30-60 %-kal terhelik, ezzel háttérbe szorítva a hazai termék forgalmát. A külpiacról származó termékek esetében nem kérnek bónuszt (utólagos visszatérítés), ami a beszerzési ár 15-30 %-a a hazai termékeknél. Így az 45-90 % hátránnyal indul, azaz ennyivel “megdrágítva” kerül a polcokra.

Elgondolkodtató az is, ha megnézzük, hogy mi a  gazdasági haszna annak, ha hazai élelmiszert vásárolunk.

A külföldi termékből az államkasszába csak az ÁFA jut, de azt is a magyar vásárló fizeti meg. Ma például a dobozos tejek 50 % -a külföldi 0 ft adóbefizetéssel, kivéve az ÁFA befizetést. Az adótartalmat a magyar fogyasztó megfizeti, de az a külföldi államháztartást gazdagítja.

Ellenben minden hazai terméknek rengeteg munkabér és adó tartalma van, foglalkoztatást biztosít, megtartja a lakosságot és az agrokultúrát.

Ebből az adóból tartjuk el a közszférát, (oktatás, egészségügy, államigazgatás, nyugdíj, családi pótlék, stb.) és a munkanélkülieket is.

Megélhetést, munkát ad a traktorosnak, a tehenésznek, a szerelőnek, a feldolgozónak, a logisztikának és nemzeti jövedelmet állít elő

Ezek a dolgozók munkabért kapnak (nem segélyt a hazai foglalkoztatottak adójából).

A hazai termékelőállításból képződik az SZJA, a TB, az EHO, a munkavállalói járulék, a munkaadói járulék, a társasági adó, iparűzési adó, építmény adó, gépjármű adó, szakképzési hozzájárulás  és az ÁFA befizetések is.

A felhasznált jövedéki termékek után jövedéki adót kell fizetni. A termelés és feldolgozás során felhasznált ipari anyagoknak szintén jelentős adó tartalma van.

Ez az adó a külföldi élelmiszerből nem a magyar államkasszába kerül.

Csak egy példa: ha a tejipar éves árbevétele 250 milliárd Ft, akkor ebből bér+adó formájában 75 milliárd Ft kerül a költségvetésbe. Ha a külfödi forgalom 80 milliárd Ft, akkor viszont 24 milliárd Ft esik ki a magyar kasszából. Ez nem hiányzik ? És ez a példa csak a tejágazatról szólt, hol van még a többi hazai élelmiszer ágazat.

Minden nemzet kultúrájának szerves része a gasztronómia, a tradicionális hazai ételek. Nem kellene megfosztani a magyar lakosságot ettől az értéktől.

A szakma azért harcol, hogy a hazai termékek kereskedelmi pozícionálása, fogyasztói megítélése jobb legyen. Megfelelő kontroll nélkül ne kerülhessen be az országba gyenge minőségű élelmiszer és legalább olyan odaadással őrizzük nemzeti piacainkat, ahogy ezt a régi uniós tagországok kifinomult technikával – sokéves tapasztalattal a hátuk mögött - teszik.

                                      Tej Terméktanács

"Az Európai Unió állam- és kormányfői - köztük Bajnai Gordon miniszterelnök - éppen ezért haladéktalan beavatkozásra kérték fel a mindeddig hezitáló brüsszeli szakbizottságot - hangsúlyozta a szóvivő.
Dékány András emlékeztetett: a magyar kormány 2009 januárja óta mintegy 2,5 milliárd forintot fordított a tejágazat stabilizálására, az állattartók költségeinek enyhítésére."

- MTI -

Egy nagyon híres - bár a jelenlegi politikai elit által nem kedvelt - írónktól, Wass Alberttől idéznék: "Ne alamizsnát adjatok!"

Mi haszna van a milliárdokat pumpálni egy olyan rendszerben működő ágazatba, amely eleve deficit termelésére ítéli a gazdákat? Nem a pillanatnyi problémát kell megszüntetni, hiszen ami eddig is csak hiányt termelt, az a pármilliárdos kisegítés után sem lesz gazdaságos. A megfelelő versenyhelyzetet kellene megteremteni, amiben minden állam és minden gazda egyenlő eséllyel küzdhet a piacon. Szerintem.

"Viccelsz,a másfeles csak víz!" - szokták mondani az 1,5%-os tejre a vásárlók. Bevallom eleinte én is valamilyen szintetikus löttynek tartottam a 1,5%-os tejet és a számomra nem tetsző ízén túl emiatt sem részesítettem előnyben. Kicsit utána néztem hát, hogy hogyan készülnek a különböző zsírtartalmú tejek.

Először is érdemes tudni, hogy a magyarországi tejtermelés a kanadai eredetű Holstein-fríz fajtára épül és e fajtának teje átlagosan 3,5%-os zsírtartalmú (2006-os HFTE adat). Ennek teljes mennyisége emulgeálva, tehát apró cseppekben eloszlatva található meg a tejben.

A feldolgozás első lépésében a beérkeztt ún. nyerstejet fölözik, ami egy gyorsan forgó dobú gépben, a szeparátorban történik. A folyamat végén tejszín, illetve soványtej keletkezik, valamint az ún. tejiszap, amit rendszeresen eltávolítanak és megsemmisítenek. A soványtej jelenti a későbbi folyadéktej (fogyasztói tej) alapját, melybe a fölözés során kapott tejszínt adagolják úgy, hogy a kívánt zsírmennyiséget kapják a végtermékben. A fölözéssel a tej megtisztul, s a művelet végeztével a soványtejben visszamaradó zsírmennyiség 0,03% lehet maximum. A visszajuttatott tejszín 10-60% zsírtartalmú.

A 1,5%-os tejsbe tehát a tömeg 1,5%-ának megfelelő tejzsírt juttatnak vissza, míg a 3,5%-ösbe pedig 3,5%-nyit. Jómagam inkább a nagyobb zsírtartalmú tejeket kedvelem, mivel táplálóbbak és egyéb tejtermékek készítésére is alkalmasabbak.