Magyar Asztal

A Jobbik Magyarországért Mozgalom Fejér Megyei Szervezete meghírdette a "Magyar Élelmiszert a Magyar Családok Asztalára!" programját, melynek célja, hogy a vásárlók elsőképzből juthassanak a gazdák által termelt zöldségekhez, gyümölcsökhöz, valamint állati eredetű termékekhez: húshoz és tejhez. Részletek a Jobbik Fejér megyei oldalán olvashatóak.

Székesfehérváron a programhoz csatlakozók között van a Boci vegyesbolt, mely közvetlenül a gazdától beszállított termelői tejet értékesít (évszaktól függően) napi 50-100 liter mennyiségben.

Kérdésemre a bolt vezetője Sass Miklósné elmondta, hogy a sokéves tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek szívesen vásárolnak házi tejet és állandó vásárlói körrel rendelkezik. A zsírkezelésen nem áteső tejből bárki készíthet akár túrót is.

Hasonlóan finom és híres a Fornetti péksütemény is, melyről sokan nem is tudják, hogy magyar termék.

A Boci vegyesbolt előtt Árgyelán János, a Jobbik Fejér elnöke elmondta; a Magyar Élelmiszert a Magyar Családok Asztalára programra már érkeztek érdeklődők mind a gazdák, mind pedig a kereskedők részéről, de szeretnének az egész megyére kiterjedő összefogást, így továbbra is várják a további jelentkezőket.

"A tejágazat mélyrepülése miatt az első félévben nagyjából tízezer tenyészállatot értékesítettek a termelők, többet, mint tavaly egész évben. Ha ilyen ütemben folytatódik az állomány értékesítése, rövidesen nem lesz elegendő kapacitás az ország tejellátásának biztosítására - mondta a Napinak Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) igazgatója. A helyzet várhatóan tovább romlik, a tejfelvásárlási ár nem stabilizálódik, május óta csökkennek az árak. Most átlagosan 52-55 forintot fizetnek a feldolgozó üzemek egy liter tejért. Szerződéses kapcsolat születik, a feldolgozók lényegében az azonnali szabadpiacról szerzik be a nyers tejet. Mindenesetre érdemes lenne kivizsgálni, mi okozza, hogy amíg az unióban májusban másfél százalékkal emelkedtek a termelői árak, addig nálunk tovább mérséklődtek - mondta a Napi érdeklődésére Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. Szerinte egy-két hónapon belül tömegessé válhat a közüzemi és bértartozások miatt a cégek bedőlése.
A közvetlen értékesítés keretében eladott tej mennyisége növekszik ugyan - bár pontos adatot erről senki sem tud -, ám tény, hogy ez csak a kisebb tejgazdaságok problémáit enyhítheti. A szaktárca egy, a napokban megjelenő rendeletben lehetővé teszi ugyan, hogy a jelenleg futó gépbeszerzési pályázaton a közvetlen tejértékesítéshez szükséges eszközöket, tejautomatákat 35 százalékos támogatásintenzitás mellett lehessen beszerezni, azonban ez - tekintve az elbírálás és a kifizetések átlagos idejét - inkább csak annak segítség, akinek van annyi tartaléka, hogy az idén talpon maradjon. Nekik a július elején bejelentett újabb 18 milliárd forint támogatási csomag is mentőöv lehet - feltéve, ha az Európai Bizottság jóváhagyja, hogy az új kihívások kezelésére elkülönített keretből mintegy 12 milliárd forinttal a tejtermelőket támogassa Magyarország. Ez utóbbit a tervek szerint jövő év elején hirdetnék meg, de várhatóan leghamarabb az év végére juthatnának pénzhez a termelők. Ha pedig marad a jelenlegi támogatási rendszer (SAPS és top up), akkor számításaink szerint 2010-től 15-40 százalékkal mérséklődhet az állattenyésztők támogatása 2009-hez képest, ami a teljes vertikum bruttó kibocsátását 10-15 százalékkal visszavetheti - mondta Wagenhoffer Zsombor. Számításaik szerint 2010-ben legalább 7-7,5, két év múlva pedig 9-10 milliárd forint támogatáscsökkenéssel kell számolni az érintett állattenyésztőknél, ami az ágazat további leépülését jelentheti.
 
A tavalyi első félévhez képest öt százalékkal csökkent az ellenőrzött tehénállomány: az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. adatai szerint míg 2009 elején még 226 ezer tejelő tehenet tartottak nyilván, amiből 192 ezer volt termelésellenőrzött, addig mostanra ez utóbbi 187 ezer alá esett. Egyidejűleg közel 10 százalékkal csökkent az üszőbeállítás aránya, miközben a tenyészállomány értékesítése kétszáz százalékkal emelkedett."

- NapiGazdaság -

A média is gyakran erősíti, hogy a fogyasztónak jó az olcsó import élelmiszer.

De mitől olcsó számos külpiacról származó élelmiszer? Ezt a kérdést nem szokták föltenni.

Márpedig legtöbbször azért, mert a környező országok a többleteiket rendkívül alacsony áron helyezik el külpiacon – ezzel védve nemzeti piaci áraikat – továbbá az importnál a kereskedők minimális árrést alkalmaznak (1-6%), míg a hazai élelmiszert 30-60 %-kal terhelik, ezzel háttérbe szorítva a hazai termék forgalmát. A külpiacról származó termékek esetében nem kérnek bónuszt (utólagos visszatérítés), ami a beszerzési ár 15-30 %-a a hazai termékeknél. Így az 45-90 % hátránnyal indul, azaz ennyivel “megdrágítva” kerül a polcokra.

Elgondolkodtató az is, ha megnézzük, hogy mi a  gazdasági haszna annak, ha hazai élelmiszert vásárolunk.

A külföldi termékből az államkasszába csak az ÁFA jut, de azt is a magyar vásárló fizeti meg. Ma például a dobozos tejek 50 % -a külföldi 0 ft adóbefizetéssel, kivéve az ÁFA befizetést. Az adótartalmat a magyar fogyasztó megfizeti, de az a külföldi államháztartást gazdagítja.

Ellenben minden hazai terméknek rengeteg munkabér és adó tartalma van, foglalkoztatást biztosít, megtartja a lakosságot és az agrokultúrát.

Ebből az adóból tartjuk el a közszférát, (oktatás, egészségügy, államigazgatás, nyugdíj, családi pótlék, stb.) és a munkanélkülieket is.

Megélhetést, munkát ad a traktorosnak, a tehenésznek, a szerelőnek, a feldolgozónak, a logisztikának és nemzeti jövedelmet állít elő

Ezek a dolgozók munkabért kapnak (nem segélyt a hazai foglalkoztatottak adójából).

A hazai termékelőállításból képződik az SZJA, a TB, az EHO, a munkavállalói járulék, a munkaadói járulék, a társasági adó, iparűzési adó, építmény adó, gépjármű adó, szakképzési hozzájárulás  és az ÁFA befizetések is.

A felhasznált jövedéki termékek után jövedéki adót kell fizetni. A termelés és feldolgozás során felhasznált ipari anyagoknak szintén jelentős adó tartalma van.

Ez az adó a külföldi élelmiszerből nem a magyar államkasszába kerül.

Csak egy példa: ha a tejipar éves árbevétele 250 milliárd Ft, akkor ebből bér+adó formájában 75 milliárd Ft kerül a költségvetésbe. Ha a külfödi forgalom 80 milliárd Ft, akkor viszont 24 milliárd Ft esik ki a magyar kasszából. Ez nem hiányzik ? És ez a példa csak a tejágazatról szólt, hol van még a többi hazai élelmiszer ágazat.

Minden nemzet kultúrájának szerves része a gasztronómia, a tradicionális hazai ételek. Nem kellene megfosztani a magyar lakosságot ettől az értéktől.

A szakma azért harcol, hogy a hazai termékek kereskedelmi pozícionálása, fogyasztói megítélése jobb legyen. Megfelelő kontroll nélkül ne kerülhessen be az országba gyenge minőségű élelmiszer és legalább olyan odaadással őrizzük nemzeti piacainkat, ahogy ezt a régi uniós tagországok kifinomult technikával – sokéves tapasztalattal a hátuk mögött - teszik.

                                      Tej Terméktanács

Pár éve még a magyarországi cukorgyárak sorozatos bezárásáról szóltak a hírek. Szépen folyamatosan épült le a magyar cukoripar: Szerencs, Petőháza, Kaba... Az ország egyetlen, ma is működő cukorgyára Kaposváron található, amely az Agrana csoporthoz tartozik. A Magyar Cukor Zrt. itt 170.000 tonna cukrot képes előállítani évente. Ennek egy része ipari, másik része fogyasztói célt szolgál. A hazai piacon tehát magyar cukrot csak a kaposvári gyár állít elő, melyet 1996 óta Koronás Cukor néven találunk meg a polcokon.

A cukorrépából előállított cukor manapság nehezen tud versenyezni a Dél- és Nyugat-Európából behozott nádcukorral. Ez természetesen az itthoni cukorrépa felvásárlási árat szorította le, aminek pedig egyenes következménye lett, hogy a legtöbb gazda felhagyott a termesztéssel és inkább más, jövedelmezőbb növényt vetett a következő évben. Ez pedig magával vonta a közeli gyárak bezárását is. A domino elv tehát működött és ha a kaposvári üzem is bezárja kapuit, Magyarország rá fog kényszerülni valamelyik nyugati állam "gondoskodására", holott teljesen önellátóak tudnánk lenni.

Ami pedig a magyar fogyasztót a legérzékenyebben érinti, az nem más, mint a termék alatti árcédula. Azt kell hogy mondjam, a legtöbb helyen 10 forint körüli árkülönbség van az import és a hazai cukor között, ami még nagyobb (fogyasztói) tétel vásárlása esetén is csak 100-200 forint többletköltséget jelent. Meg merem kockáztatni azt a kijelentést, hogy ez az összeg a legtöbb embert nem taszítaná anyagi csődbe.

Ismét csak azt tudom javasolni és szeretném kérni, hogy vásároljunk magyar terméket, azzal sok magyar polgár munkahelyét mentjük meg!